teremtéstörténet

A teremtés oszlopai

A Genezis első néhány fejezete az emberiség őstörténetét beszéli el a teremtéstől egészen a nemzetek és nyelvek kialakulásáig (1-11 fejezet). Ebből az első három fejezet szól a világ és az ember teremtéséről. A Biblia nem készült tudományos ismeretterjesztő, sem hitvédelmi könyvnek. Rögtön az elején leszögezi az igazságot bizonyítást nem igényelve: “Kezdetben Isten megteremtette az eget és a földet” (1Móz 1:1). Hogy az ezt követő verseket milyen értelmezésben vizsgálják, az már nagyon szerteágazó. Az alábbiakban itt vannak a teremtéstörténet legismertebb értelmezései.

(1) Fiatal Föld elmélet — Ezen elmélet amennyire csak lehet, szó szerint veszi a Gen 1-3 beszámolóját. Isten hat szó szerinti nap alatt kb. 6,000 évvel ezelőtt megteremtette az egész fizikai és szellemi világot. Ezt megelőzően semmi nem létezett Istenen kívül. Úgy fogja fel a teremtéstörténetet, mint a világ keletkezésének tudományos és történelmi leírását. Általában a fundamentalista keresztények ezen a véleményen vannak. Jellemzője, hogy a tudomány megállapításait teljesen figyelmen kívül hagyja, és egy az egyben hamisnak tekinti.

Vannak az ún. idős Föld elméletek, amelyek nagyon különbözők lehetnek, de egy közös vonásuk mégis van: a Föld korát nem korlátozzák le kb. 6,000 évre; elképzelhetőnek tartják, hogy a világmindenség akár évmilliárdok óta is létezhet. Ezek a nézetek evangelikál és történelmi egyházak körében is megjelennek, úgy konzervatív (már amelyik), mint liberális vonalon. Másik jellemzőjük, hogy valahogyan a tudományt próbálják összhangba hozni a Bibliával.

(2) Hézagelmélet — Az alapfeltevése az, hogy az 1:1 és 1:2 versek között egy hézag (szakadék) van, mely akár több millió évet is jelenthet. Abban már különbség van a különböző fajtái között, hogy mi is történt ezalatt az időhézag alatt. Általában Sátán bukását helyezik ide, és emiatt a Föld elpusztulását (“kietlenné és pusztává lett“). Ezt követően töltötte Isten be újra élettel a bolygót. Vannak, akik szerint a szellemi lények éltek akkor a Földön, mások szerint egy Ádám előtti faj népesítette be a bolygót.

(3) Progresszív (folyamatos) teremtés — Isten az életet évmilliók alatt folyamatosan teremtette meg azáltal, hogy különböző természeti folyamatokat hozott létre és engedélyezett, mint pl. a génmutáció és a természetes kiválasztódás. Azonban aktívan részt vett ezekben a folyamatokban, a fontos állomásokkor szabályozta őket. Elvetik a makroevolúciós folyamatokat.

(4) Teista evolúció — Bár keresztény körökben is előforduló nézet, ennek van a legkevesebb köze a bibliaértelmezéshez. Ez ugyanis nem a szövegből indul ki (ami elsődleges hermeneutikai szempont), hanem a már létező evolucionizmust adoptálja a kereszténységbe. Így a teremtéstörténetet szimbolikusan értelmezi, és spiritualizálja azokat az elemeit, amelyek a szó szerinti értelmezés mellett ellentmondanak a teista evolúciónak. A nézet szerint Isten a már jól ismert evolúció folyamatát használta fel, hogy teremtsen. Nekem leginkább Madács egyik megjegyzése jut erről eszembe, melyet Isten mond Az ember tragédiájájában: “Be van fejezve a nagy mű, igen. A gép forog, az alkotó pihen. Évmilliókig eljár tengelyén, Mig egy kerékfogát ujítni kell”.

Megemlítenék még két nézetet, amelyek a korábbiakkal ellentétben nem próbálják a Bibliában felfedezni a tudományos elméleteket (pl. evolúció, geológiai kutatások stb.), sem megcáfolni azokat. Magából a szövegből indulnak ki, és azt próbálják értelmezni — a fő cél pedig a szöveg megértése.

(5) Allegorikus értelmezés — Nem veszi szó szerint a Genezis első fejezetét, hanem a szimbólumok mögötti jelentést próbálja felfedezni (feltételezve természetesen, hogy ott szimbólumokról van szó). Az egyes teremtési napokban a világtörténelem korszakait látja (de nem diszpenzacionalista). Többnyire minden egyes napot egy 1,000 éves korszaknak tekint, és a teremtési beszámolóban lévő dolgok (pl. fény és sötétség, tenger, állatok stb.) bibliai jelentését próbálja beazonosítani. Ahhoz az értelmezéshez hasonlít, mint amely a Jelenések könyvének hét gyülekezethez szóló levelét az egyház hét szakaszának tekinti.

(6) Műfaji értelmezés — Ez a nézet a bibliai szövegből indul ki, és nem is szélesíti ki a képet a tudományos teóriák felé. A teremtéstörténetet a Genezis 1-11 részének tekinti, mely egy sajátos és nemében páratlan irodalmi formával rendelkezik. Épp ezért a magyarázásának és értelmezésének is megvannak a sajátos szabályai. A szöveget figyeli meg, és az olyan, héber irodalomra jellemző formákat igyekszik felfedezni benne, mint a számszimbolika, hebraisztikus kifejezésformák, bölcsességirodalmi eszközök (ismétlődések, témaindító fejezetcímek), szójátékok stb. Ezeket szemlélve az olvasó könnyen felismerheti a teremtésbeszámoló és az őstörténet tudatosan szerkesztett formáját. (További források a hitvédelmi teaházban és az apologia.hu-n.)

Hozzám az utolsó elképzelés áll legközelebb. Bibliaolvasó emberekként figyelembe kell vennünk, hogy azt nem magyarul írták, és a héber nyelvnek és kultúrának a vonásai fedezhetők fel a szövegen. Ezek a vonások, ha nem ismeri őket az ember akár félre is vihetik az értelmezést. De ha felkutatja őket az olvasó, gazdagítják a megértését. A Biblia nem kíván tudományos igazságokat megfogalmazni, ugyanis Isten nem tudományos-, hanem hitigazságokat kommunikál felénk (ez természetesen nem jelenti azt, hogy a tudomány értéktelen lenne, vagy hogy a Biblia tagadná az értelem és a tudomány fontosságát). Egyszerűen arról van szó, hogy az ember Istennel való kapcsolatáról ír a gyökerektől, az eltávolodástól egészen a kiteljesedésig (új világ). És mindezt egy olyan nyelvezettel teszi, amely a magyar irodalomtól és nyelvtől idegen, de a maga nemében mégis zseniális.

Reklámok

19 hozzászólás

Kategória: teológia

19 responses to “teremtéstörténet

  1. berciXcore

    Izgalmas lehet a műfaji értelmezés, csak egyetlen hibája, hogy az egyszerű emberhez az nem jut el, nem juthat el, mivel nem érti. És ezzel a reformáció egyik alapvető célja is sérül: a köznép nyelvén elérhetővé tenni a Szentírást.

    Amúgy a köznép számára érthetőbb, ilyen-olyan elméletek között az is nagyon feltűnő, hogy melyiknél mekkora hangsúlyt kap a környezet- és természetvédelem, kerül szóba a fenntartható fejlődés, a légszennyezési kvóta, a klímaváltozás, stb. Pont jómúltkor, amikor megint szóba kerültek a fordítások, ránéztem az NRSV honlapjára, és ott találkoztam a Green-Letter Bible kiadással, aminek az a lényege, hogy a teremtés védelmét hangsúlyozó igeverseket zölddel szedték (újrafelhasznált papírra szója alapú tintával nyomtatva, len-pamut kötésben, stb.), és maguk a szerkesztők is meglepődtek eleinte, hogy 1000-nél is több helyen kap említést a téma.
    Mondanom se kell, azok a felekezetek, ahol az NRSV-t (is) használják hivatalosan, mind a TeoEvo támogatói is.
    Érdekességnek itt a Green Bible linkje, érdemes az ismertető videót megnézni: http://greenletterbible.com/

  2. berciXcore

    Pontosabban azok az igeversek vannak benne, amit mindenképp érdemes a témában elővenni. Nyilván nem az van bennük, hogy “szabadítsátok ki Willyt”, meg “láncoljátok magatokat egy atomerőmű bejáratához”. :)

    De mindenképp érdekes projekt.

    Ja és én is TeoEvo-s vagyok, a’la BioLogos. :P

  3. infaustus

    > Izgalmas lehet a műfaji értelmezés, csak egyetlen hibája, hogy az egyszerű emberhez az nem jut el, nem juthat el, mivel nem érti.

    Nem kell hozzá több utánajárás, mint a tevolúciónak utánanézni. A Bibliát bárki megértheti, az alapokhoz nem kell nagy ismeret, azok kristálytisztán benne vannak. De vannak dolgok, amiknél figyelembe kell venni sok mindent, pl. az eredeti műfajt. Máshogy kezeljük Pál leveleinek tanítását, mint az Énekek éneke költészetét.

  4. berciXcore

    Amúgy érdekes, a BioLogos oldalán is szóba kerül az értelmezési metódus: http://biologos.org/questions/interpreting-scripture/
    Nemtom olvastad-e.

  5. infaustus

    Még nem, de köszi a linket.

  6. norbs

    Egy apró megjegyzés, mielőtt valamelyik fórumról /o.O/ letorkollja a blogod valaki ezért:
    “Jellemzője, hogy a tudomány megállapításait teljesen figyelmen kívül hagyja” csak a Föld korával és az eredettel kapcsolatos állításokat hagyja figyelmen kívül.

    Amúgy egyetértek bercivel, h a műfaji értelmezés nem elérhető az átlag számára. Én akkor hallottam róla először mikor meghallgattam a HTH hanganyagát (három hete?), pedig ezzel a kérdéskörrel már foglalkozok pár éve.

  7. Ezt a dolgot hogy “nem tudományos, hanem hit igazságokat ír a Biblia” ha jól tudom a katolikus egyház találta ki. Egy kis igazság van benne, azonban nagyrészt szerintem durván félrevezető. Mintha két igazság lenne… mintha “tudományosan ez, hitbeli értelemben meg az TÖRTÉNT volna”. Vagy hitbelileg nem történt? Hitbelileg csak valami sdffenrtznz*?

    Hazudik a Biblia? Nem Isten kijelentése, hanem az emberek rakták össze emberi mendemondákból, kitalálásokból?

    Amúgy én teljesen szó szerint értem a Teremtéstörténetet (is) a Bibliából.

    *zavaros értelmű ige, értelemmel nem felfogható, csak szívvel vagy valami olyasmivel :)

  8. norbs

    Nem csak kettő, de több igazság is van endi.

    Szerintem az alatt, hogy hitbeli igazságok, azt értjük, hogy a bűnről beszél, és arról, hogy hogy áll az ember Istennel, és Isten az emberrel.

    Az alatt meg, hogy tudományos igazságok azt értjük, hogy 6000 éves-e a föld vagy 4,54 × 10^9 ± 1% éves.

  9. infaustus

    Nincs két igazság, nem így értettem. Egyébként sokféle igazság van: igaz, hogy a víz 100 fokon forr, meg hogy a cián halálos méreg. De az igazságok egy részéről nem ír a Biblia. Nem tudományos kézikönyvnek készült. Ettől természetesen amit megemlít, tudományos szempontból is helyesnek kell lennie. De sokkal komolyabb mondanivalója van, mint pl. a föld kora.

  10. infaustus

    > a műfaji értelmezés nem elérhető az átlag számára

    Ezt már bercinél is kérdezni akartam: és akkor mi van? :] Ez semmit nem bizonyít vagy cáfol szvsz.

  11. norbs

    “Ez semmit nem bizonyít vagy cáfol szvsz.”

    Eh?! Megjegyeztem, hogy nehéz hozzáférni, amúgy világfájdalmasan, holott szerintem meglehetősen sokaknak jelentene fellélegzést ha hallanának róla.

  12. Egyébként a Teremtés történet megértésében sokat segít, ha megértjük: Teremtéskor Isten a természeti törvényeket is megteremtette. Tehát logikus, hogy miközben teremtett, nem a természeti törvényeket használta. Egyszerűen kifejezve: csoda történt. :) Persze így már mindenki azt mondja: ja, hát ezt tudtam, értettem. Azoban érdemes ebbe jobban belegondolni. Így már könnyen érthető lesz sok részlet. Pl. hogy lehet hogy csillagok tőlünk többszáz fényévre vannak, és a fényük itt van már?
    Egyébként az Ősrobbanás elmélet is hasonlókra jutott, pl. azt mondja hogy az “első másodpercekben” másféle természeti törvények uralkodtak, sőt akkor alakultak ki, és ezzel párhuzamosan az elemi részecskék is ott alakultak ki.
    Vagy ott van az a dolog, hogy Isten hogyan számolta a napokat amikor a Napot csak a 4. napon teremtette? Hát pedig egyszerű: Nála már megvoltak ezek az időhosszok, és a Napot (meg a többi égitestet) eme időhosszok jelölésére csinálta.

    Aztán vannak még nagyon primitív ellenérvek, kritikák is. Ilyen pl. az, hogy a Biblia csillagoknak nevezi a világító pontokat (a Teremtéstörténetben is), azaz pl. a bolygókat is (a Naprendszer némelyik bolygója ügyebár látható az égen). Tehát a buta kritika ilyenkor úgy szól, hogy “biztos nem Isten beszéde ez, hiszen Ő tudhatta hogy vannak a csillagok és a bolygók”. Ez roppant buta érvelés, inkább nem is megyek bele, hogy miért és remélem senki se kérdez rá. :) (De ha mégis, akkor megkegyelmezek, és leírom.)

  13. Infaustus, “két igazság van” dolog hogy jön ide? Én arról beszéltem hogy eme elmélet hívei azt állítják hogy a Biblia egyazon mondata állít két dologot amelyek egymással ellentétesek. Tehát nem arról van szó hogy állít valamit, és átvitt vagy “hitbeli” vagy bármilyen értelemben állít másvalamit is, ami többszörös értelme ad annak a mondantnak. Nem. Azt állítja hogy pl.: hitbeli értelemben Isten teremtette a világot, tudományos értelemben meg NEM (kissé sarkítva). Ez szörnyű dolog, a józan ész megölése.

  14. infaustus

    Endi, oké, mást értettem ki fentebb a szavaidból.

  15. Túl fáradt vagyok, hogy teljes egészében végiggondoljam ezt az izgalmas témát, ezért csapongva kiegészítenék:
    – lehet, hogy a Biblia nem tudományos könyv, de talán pontosabb úgy mondani, hogy nem természettudományos. Ugyanis sok helyen olyan állításokat tartalmaz, melyek az adott kor viszonylatában tudományos színvonalúak. A teremtéstörténet leírása viszont tényleg nem az volt, hogy átfogó természettudományos képet adjon. Ez persze nem baj.
    – egyetértek infaustus-szal: lehet, hogy az utolsónak említett műfaji értelmezés az átlagembernek nehéz, de attól még igaz lehet. Azt sem gondolnám, hogy végleges állapot, hogy az “egyszerű emberhez” nem jutna el… Meg lehetne próbálni úgy megfogalmazni, összeszedni, hogy bárki képes legyen felfogni.
    – lehetne arról is írni melyik nézet milyen súllyal jelenik meg a közbeszédben – ebből is lehet sokféle tanulságot levonni. Noha egy nézetet nem az minősít igaznak/hamisnak, hogy hányan követik, mégis érdekes lenne látni hogyan oszlik meg a “mezőny”.
    – elképesztő indulatokat tud generálni ez a téma még a keresztény körökben is ahhoz képest, amilyen súlya van. Örülök, hogy itt tárgyilagosan összefoglaltad az opciókat. :-)

  16. Azért elég látványosan a bibliai teremtéstörténet a leg… intelligensebb? Modernebb? Hogy lehetne ezt megfogalmazni?

  17. infaustus

    Nem olvastam még mindet el, de pl. a Gilgames eposzban elég kicsinyesek és túl emberien ábrázoltak az istenek. Ráadásul elég könnyű őket átverni. :]

  18. Én is csak beleolvastam az elejébe mindegyiknek, hát annyi elég is volt. :)