releváns kereszténység

Norbs-szal beszélgettünk a napokban a keresztények egy bizonyos fajta ‘önmegnyugtató’ módszeréről. Eddig főleg fundamentalisták között tapasztaltam ezeket, és olyan’szekták’ esetében, akik komolyan igyekszenek megvédeni a saját teológiájukat és integritásukat. Ez azonban általában úgy történik, hogy ugyanazokat a kérdéseket teszik fel, melyekre ugyanazokat a válaszokat határozzák meg. Ez az ismételt ‘önérvelés’ egyetlen haszna, hogy önmagát megnyugtatják a keresztények. De abban a pillanatban kudarcot vall, amikor nem a megszokott kérdésekkel találkoznak, vagy valaki egy kérdésre a megszokott választ nem fogadja el. Egy másik sajnálatos következménye az, hogy éppen ezért a keresztények egy része nem képes relevánsan képviselni a hitét a világban. A modern világ kérdéseire nem tud olyan választ adni, ami egyrészt teljesen a Bibliában gyökerezik, másrészt azonban valódi, megérthető, a kor kultúrájában értelmezhető feleletet jelent a kérdést felvetőnek.

Ezt a problémát felismerve John Stott jónéhány évvel ezelőtt megírta a Korunk égető kérdései (Issues Facing Christians Today) c. könyvét, ami most legutóbb az átdolgozott, aktualizált kiadásban jelent meg (Harmat, Bp. 2009). Ebben olyan aktuális kérdésekkel foglalkozik, amiben keresztényekként mindenképp állást kell foglalnunk. A keresztények politikai szerepvállalásának elveiről ír, az evangélium hirdetésének miértjéről egy plurális társadalomban, háborúról és pacifizmusról, környezetvédelemről, üzleti- és munkakapcsolatokról, a nők egyházban való szerepvállalásáról, házasságról és együttélésről, azonos neműek házasságáról, abortuszról, eutanáziáról, új biotechnológiáról.

Természetesen nem kell vele mindenben egyetérteni. Én is találtam benne olyan kérdéseket, amiben máshogy gondolkodom. Ettől függetlenül a könyve példaértékű, mivel olyan választ kíván adni benne a modern (sőt, posztmodern) korunkban felmerült kérdésekre, amelyek megalapozott, bibliai álláspontot tükröznek. A kettősség végigvonul a könyvön, ugyanis a biblikusság mellett a társadalmi relevanciát, aktivitást és szerepvállalást is hangsúlyozza.

“A ‘keresztyén értelem’ kifejezésen nem olyan gondolatvilágot értünk, amelyben kizárólag csak vallásos gondolatok férnek meg, hanem olyat, amely a leghétköznapibb és legvilágibb dolgokat is keresztyén módon közelíti meg. (…) Legyen szó politikai folyamatokról, amelyekről korábban már szóltunk, vagy szexualitásról, háborúról, vagy akár környezetvédelemről, a keresztyén nézőpontnak mindig sajátosnak kell lennie, viszonyulásmódjában pedig alázatosnak, és jellegét tekintve Istenre figyelőnek” (pp. 58, 68).

Reklámok

2 hozzászólás

Kategória: gondolatok, könyvajánló

2 responses to “releváns kereszténység

  1. A válaszok mélysége és milyensége, egy adott kérdésre sok mindentől függ:
    1. Milyen KÖNYVEKET olvasot, akik az adott kérdésekkel foglalkoztak: Aki sokféle könyvet olvas azokból sokféle GONDOLATOTT, VÁLASZT tud meríteni és merít is.
    Aki kevesebb könyvet olvas, vagy olyan tartalmú könyveket, ahol 1 kérdés egy válasz, az abból fog meríteni
    2. Személyes látásmód nagysága az igeismeret(és Isten ismeret) nagyságának függvénye. Ezek megértéséből bölcs felet származhat
    3. Isten a bölcsesség szava(beszéde) ajándékot használva felel meg az ember egy-egy kérdésre.
    4. Társadalmi helyzete, tanulmányai.. Ezek mind információt és látást adnak olyan dolgokról, amivel alapba nem találkozna vagy nem foglalkozna, de az iskolái révén talán még foglalkozik is vele… KÜLÖNBSÉGEKBŐL adódik, hogy egyiknek nagyobb másiknek kisebb rálátása van bizonyos dolgokra(mélyebb-felszinesebb látás). Egyik életében fontos napi beszélgetés szintjén is mozgó dolgok a másik meg nem jár olyan közegbe és nem forog a téma körül
    5. Érette az illető avagy nem. Ez is nagyban befolyásolja a válaszát. Milyen a gyülekezet beállítottsága, milyen hatások érik, miket tanul és akkor el is érkeztünk oda, hogy bizonyos dolgokra való válasz a felekezeti hovatartozástól is függ . Egyik helyen végtelenül egyszerű másik helyen végtelenül bonyolult váklaszokat képesek adni egy egy dologra(így is lehet , úgy is lehet, amúgy is lehet,de ha, meg ha,1.2.3.4,)
    ———-
    Sablon magolás nélkül is megeshet az, hogy az írásból csak 1 válaszra jutott valamilyen dolog kapcsán és nem tudna más mondani, de azt az 1 dolgot elmondja..->Ez a hívő nem sablonos, hanem ennyit lát
    ———-

    Egyetlen dolog van csak ami kimozdíthatja az embert a felszinességből meg a sablonokból a jól betanult és átvett gondolatok ismételgetéséből, ha tanulmányozza az írást és gondolkozik(elmélkedik), megvizsgálja azt amit hall, lát és nem elfogult hallgatója és olvasója XY-nak. Legyen az pásztor, teológus, hitetlen művelt ember, hívő testvér, irányzat stb.

  2. norbs

    Valaki így fogalmazta meg a gondolatsort:

    “Konzervatív közegben nőttem fel. Szüleim a legtöbb dologban szorosan fogtak. Konzervatív keresztényi neveltetést kaptam. Mikor egyetemre kerültem bizonyos tanárok megmozgattak bennem egy-két dogmát, de ezeket a gondolatokat elcsitítottam, nem gondoltam rájuk. Aztán mikor Ez a gyülekezet lelkészének fogadott, hamar rájöttem, hogy minden olyan kérdésükre van válaszom, amiket ők már nem tesznek fel!”

    Hát valahogy így is történhet, na de ilyenkor mit csinálsz?!