a magzat

Nemrégiben Berci és Spirál blogjában is szó volt az abortuszról. A témával kapcsolatban egy kérdés ötlött fel bennem, nevezetesen: mikortól rendelkezik jogokkal a magzat — azaz léteznek-e ún. prenatális jogok? Az erre a kérdésre adott válaszunk nagyban meghatározza, hogy mit gondolunk a magzatról és az abortuszról, ill. hogy a pro-choice vagy a pro-life oldalon foglalunk állást.

Az embrió és a magzat mibenlétét sokféleképp értelmezik. Az egyik szélsőséges nézet szerint nem más, mint az anya ‘kinövése’, ahogy a következő idézetből kiderül: “Orvosi és jogi értelemben az embrió és a magzat az anya testének részei csupán, nem nevezhetők embereknek” (Hindell & Simms). Ennek az állításnak két részét kell szemügyre vennünk, mégpedig az orvosi és a jogi értelmezést.

(1) Orvosi szempontból az állításuk nem állja meg a helyét. Mikor válik emberré valaki? Természetesen nem a születésnél. Orvosi szempontból ugyanis a gyermek születés előtti és utáni állapota között az egyetlen különbség az, hogy ‘melyik oldalon’ van. Ez a tény nem csak a perinatális (születés körüli) időszakra érvényes, hanem már a terhesség kezdetére is. A magzat szíve ugyanis a harmadik héten dobogni kezd. A negyedik héten (amikor kb. 1 cm a mérete) már kivehető a feje, szeme, füle, szája.

Nehéz lenne a terhesség ideje alatt azt a pillanatot megtalálni, amikor emberré válik a magzat (megtermékenyülés? beágyazódás? szívműködés? agyműködés? koraszülés esetén túlélőképesség?). Ezt többek között XII. Piusz pápa is elismerte: “A magzat, még akkor is, ha nem született meg, emberi lény, éppen olyan mértékben és ugyanazon oknál fogva, mint az anya.” Hasonló gondolatot fogalmazott meg John Stott is: “…fogantatás és halál között nincsen olyan pillanat, amikor azt mondhatjuk: ‘Előtte nem volt személy, de utána az lett.'” Az 1967-es Abortion Act kimondja: “Nem tudunk olyan pillanatot találni, amikor a sperma és a petesejt egyesülése és a csecsemő megszületése közötti időben még ne beszélhetnénk emberi életről.”

(2) A fentiek alapján fontos lenne a törvényeinket újragondolni, hiszen jogok illetnek meg minden meg nem született gyermeket is. Az 1958-ban elfogadott UNICEF nyilatkozat a gyermekek jogairól pl. kimondja, hogy a gyermek gondozást és megfelelő jogi védelmet igényel “mind születése előtt, mind születése után”.

Ezen kívül a Biblia is tartalmaz utalást arra, hogy Istennek a gyermek már a születése előtt is fontos. Esetenként úgy beszél egyes személyekről, mint akiknek az elhívását és a szolgálatra való felkészítését már az anyaméhben elkezdte (Zsolt 139:15, Jób 31:15, Jer 1:5, Ézs 46:3-4). A 2Móz 21:22-25-ben már a Törvény is rendelkezett a meg nem született gyermekek védelméről. A Lukácsnál található messiási születéstörténet is kiemeli a magzat értékét és személyiségét (tkp. ember voltát). A Lk 1:41, 44 ugyanazt a görög szót (brephos) használja a még meg nem született gyermekre, mint az újszülöttre, vagy a már idősebb gyermekre (Lk 2:12, 16, 18:15). Ez pedig egy orvostól figyelemre méltó szóhasználat. Még egy érdekesség a Lk 1:15-ben, mely Keresztelő Jánosról azt mondja, hogy “már anyja méhétől fogva megtelik Szentlélekkel”.

Mindezek alapján én úgy gondolom, hogy a magzat — az eltérő vélemények ellenére — önálló személyiség. Emberségéből kifolyólag megilletik az alapvető emberi jogok, és ha ezeket a meglévő törvényeink nem biztosítják, akkor azok jogfosztóak. Az abortusz egy igencsak paradox helyzetet teremt: a leginkább kiszolgáltatott, másokra rászoruló magzatot ott éri el a végzete és halála, ahol a legnagyobb biztonságban kellene éreznie magát.

Advertisements

20 hozzászólás

Kategória: evangéliumi, teológia

20 responses to “a magzat

  1. Ildi

    ISten megajándékozott kettő gyermekkel. Valóban Tőle kaptam őket, de a másodikról teljes bizonyossággal tudom, hogy CSAK Ő VOLT,AKI ADTA NEKEM. Nem tudom, hogy kik hoznak törvényeket ebben a dologban, és anyák miért döntenek úgy, ahogy…..nem ítélkezem.
    Azt tudom csak, hogy mennyire készültem arra, hogy gyermekeim lehessenek. Nevük volt már akkor, mikor még csak tervben voltak, s kicsi lényünk ott élt velünk minden gondolatban. S mikor megérkeztek, onnan tudtam,hogy nőként éreztem magam. Soha addig, és olyan felszabadultnak mint akkor. Mámorító, és szép állapot. A babának az anya és az apa a kezdete, és korunk rettenete, hogy arról kell beszélni, mikortól tekintsük embernek…..

    Ez nagyon-nagyon szomorú….:o(

  2. berciXcore

    “Nem tudom, hogy… anyák miért döntenek úgy, ahogy…..nem ítélkezem.”
    Sokan nem tudják, nem is akarják tudni, és ítélkeznek.
    Nagyon találó az a szlogen, hogy “Roe vs. Wade – Dividing America Since 1973”, mert tényleg kőkemény politikai csatározás lett belőle, amire gyakorlatilag tökéletesen beazonosítható vallási csoportok illeszthetők rá. Persze vannak kivételek.

    Nehéz kérdés ez, ezt senki se tagadja, és potenciális vörös posztó.
    Van még pár ilyen: eutanázia, halálbüntetés, evolúció, stb. Ezek ugyanúgy rávetíthetők a jellemző felekezeti-politikai térképre, mint az abortusz kérdése. Alig van eltrés.
    Lenne igazi középutas megoldás, de azt kevesen akarják, túl sokan szkeptikusok mindkét irányból.

  3. ““Orvosi és jogi értelemben az embrió és a magzat az anya testének részei csupán, nem nevezhetők embereknek” (Hindell & Simms)” Nem ítélkezem én sem (emberek felett),de vágyom arra,hogy minél többen megtérjenek ebből a materialista felfogásból,ami nem ismeri el az embriót embernek. Jeremiás 1.fejezet,5.vers “Mielőtt az anyaméhben megalkottalak, már ismertelek, és mielőtt az anyaméhből kijövél, megszenteltelek; prófétának rendeltelek a népek közé.” Láttátok ezt a dokumentumfilmet a TV2 “Napló” című műsorában? Érdemes megnézni,-erős és tanulságos! –> http://tv2.hu/naplo/video/abortusztulelok <<–

  4. Őszintén köszönöm a linket.

    Nálam a születésig az anya élete élvez elsőbbséget. Ekkor ugyanis még nem független a két test egymástól.
    A születés után beszélhetünk “függetlenségről” az újszülött kapcsán.

  5. Az abortusz téma szerintem nagyrészt arról szól hogy az emberek felelőtlenségét próbálják legalizálni, elfogadtatni. Nem jogilag értem, bár persze oda is kihat, hanem ez egyfajta lelkiismeret nyugtatás. Simán arról van szó hogy a szexelés mindennél fontosabb, a “felhőtlend dugás” mindent megér. Persze érvelnek ezerrel, hogy “te még biztos nem csináltad, nem tudod milyen jó az” és hasonlók. De van durvább érv is: “a szerelem vak” – ez a legalattomosabb csúsztatás és szemétség.

  6. Ja és nagyon jó bibliai érv ez a “anyád méhétől elhívtalak”, ez nekem eddig fel se tűnt. :)

  7. A modern ember egyik istene pontosan a szex. A szex oltárán pedig hajlandó akár gyermekáldozatokat is bemutatni. :[

  8. Pedig szexelni is lehetne úgy, hogy csak egy pici józanság maradjon meg közben, hogy ne legyen belőle gyerek. Még ennek a pici józanságnak a feladása is megéri sok embernek a gyermekáldozatot…

  9. berciXcore

    Mire gondolsz?

  10. Má hogy érted hogy mire gondolok?

  11. berciXcore

    Szexelni, józansággal, gyerek nélkül.
    Ha összedugják amijük van, abból gyerek lesz.
    Általában.

  12. Hát izé… meg se merek szólalni…

  13. berciXcore

    Hát, ha már így belekezdtél. Érdekelne.

  14. Hát de most komolyan. Lehet védekezni, meg úgy szexelni hogy “nem dugják oda be” tudod… :)
    Meg ilyesmik. :)

  15. berciXcore

    Jó, de a védekezés az a zürdüngtő’ való, mert paráznaságra visz. Egyesek szerint. Főleg a “zokni”.
    Meg a szex célja a gyerek. Minden más az a zürdüngtő’ való, mert paráznaságra visz. Egyesek szerint.
    És az asszony kötelessége kielégíteni a férje vágyait. Ha nem teszi, akkor fenyíthető. Egyesek szerint.
    Ha gyerek lesz belőle, akkor kötelessége kihordani. Ha nem teszi, a pokol legmélyebb bugyrában fog égni. Egyesek szerint.

    Egyébként igazad van. És örülök, hogy így látod.:)

  16. Azért szerintem az a keresztény közeg ahol mi járatosak vagyunk, már nem tartja ördöginek az óvszert meg bizonyos védekezési módszereket.
    Bár az lehet hogy azt nem tudják elképzelni hogy úgy is lehet, hogy “nem dugják be oda”. :)

  17. infaustus

    Vagy ha el is tudják képzelni, hogy ‘úgy is lehet, hogy “nem dugják be oda”‘ (szép is a virágnyelv), azt tanítják, hogy az a zürdüngtő’ való.

    A védekezés szabad-nemszabad volta is érdekes kérdés. Ismerek olyan keresztény családokat, ahol 13-16 gyerek van. Mert hát a gyermek Isten ajándéka. Arra meg nem gondolnak, hogy a szex eredménye többnyire a gyerek (vagyis jó módszer, hogy Istent rávegyék az ajándékozásra), főleg ha nem védekeznek.

    Az “egyeseknek” meg kellene vizsgálni, hogy miért tilos a védekezés. Meg hogy miért akarnak szabályozni valamit, amit a Biblia nem szabályoz (szvsz).

  18. berciXcore

    Ismételten csak ajánlani tudom a Monty Python zseniálisan csípős humorát:

  19. Az egész kérdés ott indul, hogy egyesek szerint a magzat elpusztítható, mert az még nem ember, jogi értelemben pedig nem személy.

    Én csak azt tudom, a magzat nem tudja magát megvédeni tőlünk, akik mindenféle papírokra meg világnézetre hivatkozva visszaélünk fölényünkkel. Az abortuszt csakis abban az esetben tartom elfogadhatónak, ha az édesanya élete veszélyben van és az orvosnak döntenie kell, hogy vagy ő, vagy a gyermek.

  20. tbm

    Igazából még az ateisták számára is feloldhatatlan az a tény, hogy itt két alapvető jog ütközik: a magzat – mint fiatal gyermek – élethez való joga, és az anya önrendelkezési joga.
    Hiába működik azonban ÁLTALÁBAN az a joggyakorlat, hogy 2 jog ütközésekor a magasabb rendűt kell előtérbe helyezni – itt sajnos az egyik oldalon egy olyan személy áll, aki még nem képes jogait érvényesíteni, nincs lobbiereje, nem szavazópolgár, stb.