Isten képére

“Akkor ezt mondta Isten: Alkossunk embert a képmásunkra, hozzánk hasonlóvá: uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, az állatokon, az egész földön és mindenen, ami a földön csúszik-mászik. Megteremtette Isten az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette, férfivá és nővé teremtette őket” (1Móz 1:26-27, MBT).

Egy fórumban olvastam, hogy ezt a verset hozták fel érvként az evolucionizmus ellen (ebben a kérdésben itt nem kívánok állást foglalni). Elgondolásuk szerint az Isten képmására teremtett ember nem egy szőrös, esetleg meggörnyedt ősember, hanem a mai értelmes, intelligensen gondolkodó ember. A Genezisben azonban nyilvánvalóan nem fizikai hasonlóságról van szó, hanem valami másról.

Itt következne a kérdésem: szerintetek mit jelent az, hogy az ember Isten képmására van teremtve?

Reklámok

58 hozzászólás

Kategória: teológia

58 responses to “Isten képére

  1. norbs

    Ez tök érdekes.
    Épp ma gondolkodtam ezen, egy barátommal is ma beszélgettünk erről.

    Egyelőre nem tudom, hogy mit jelenthet.
    Fizikálisat semmiképpen nem (és nem az evo miatt), de ebben sem vagyok bizonyos.

  2. berciXcore

    Hááát, ez jó kérdés. De én sem a fizikálisra gondolok (ezzel meg is válaszoltam a talonban levő Facebook kérdésedet).

  3. berciXcore

    Legalábbis egyik felét, és csak részben, mert azért ez sokkal hosszabb téma. Én ezekben a válaszokban nem igazán találok olyat, ami ne lenne megfontolásra érdemes:
    http://biologos.org/questions/image-of-god/
    http://biologos.org/questions/evolution-and-the-fall/
    http://biologos.org/questions/death-before-the-fall/
    Még én is rágom őket. :)

  4. Miért ne lehetne az Isten alakra is hasonló az emberhez? Pontosabban: miért ne lehetne valami alakja neki? Szerintem simán lehet. Persze Isten mindenható, tehát az alakját is ő határozza meg, de miért ne dönthetett volna úgy Isten, hogy így jeleníti meg magát a teremtményeinek?

    Így tehát szerintem simán lehet az, hogy itt külső és belső hasonlóságról ír a Biblia.

  5. Talán két ige együtt is értelmezhető csak más szemszögből.
    “Akkor ezt mondta Isten: Alkossunk embert a képmásunkra, hozzánk hasonlóvá: uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, az állatokon, az egész földön és mindenen, ami a földön csúszik-mászik. Megteremtette Isten az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette, férfivá és nővé teremtette őket”

    másik pedig ez:
    Mózes I. könyve:3:22 Azután ezt mondta az ÚRisten: Íme az ember olyanná lett, mint miközülünk egy: tudja, mi a jó, és mi a rossz. /mbt/
    ——
    Nem?

  6. A kérdésed jó és összetett. :-) A görög egyházatyák régen szétválasztották a kettőt: a “homoiószisz theou”, azaz az “Isten hasonlatosságára” kifejezés náluk két dolgot jelentett:
    1) képmás, imago – az Istenhez való fizikai hasonlóság
    2) hasonlatosság, similitudo – az Istenhez való etikai hasonlóság.

    Aztán a görögök után bejött a korporális szemlélet (mely szerint az ember teljes valóságában, testileg-lelkileg Istenre hasonló, mivel a héber gondolkodás az embert csak fizikai-lelki egységben szemléli).
    Volt azután perszonális szemléletmód, mely szerint az ember személyiségi jegyeiben (erkölcs, akarat, intellektualitás) hasonmása Istennek.

    Szóval, ez már régi kérdés, tessék választani az étlapról. :-)

  7. A témát tovább bonyolítja, hogy vannak olyan elképzelések, amik különválasztják a képet és hasonlóságot, miszerint a kép fejezi ki, hogy Isten természetést magán hordozta, a hasonlóság pedig célként lett megadva: Isten arra teremtette az embert, hogy idővel hasonlóvá váljon Hozzá. Ami akkor lesz teljesség, amikor új testet kapunk és olyanok leszünk mint Ő.

  8. * természetét
    * teljessé

  9. infaustus

    Köszi a válaszokat. Nem gondolom (endire reagálva), hogy ne utalhatna akár alakra is, de szerintem ennél van valami fontosabb mondanivalója is.

    Én magam is több oldalról próbáltam megközelíteni, és olyan dolgok jutottak eszembe, mint az erkölcsi, intellektuális/ítéletalkotási, uralkodási etc. hasonlóság. Balati, az utolsó két mondatod kifejezetten tetszett. :]

  10. szerintem a hasonlóság ott csúcsosodik ki, hogy kapcsolatba tud lépni velünk és fordítva. Közösségbe lehetünk vele mivel hozzá hasonlóvá teremtett minket. Én legalábbis így értelmezem, gondolva az állatokra: kutyámmal is lehetek kapcsolatba meg ‘az ember legjobb barátja’, de akkor se lehet hasonlítani egy emberrel (pláne Istennel) való közösséghez, akikhez hasonlók vagyunk!
    Istenbe vannak emberi vonások. (bár ez így bután hangzik, de ezzel is a hasonlóság erősödök ember és Isten között) Egyébként szerintem külső hasonlóságra is van utalás az igében amit leírtál!

    -g

  11. berciXcore

    Na, ez a CT cikk megemlíti a teózist, amit mostanában én is tanulmányozgatni kezdtem, a “natív” teológiájával együtt: ez azt jelenti, hogy kiterjesztettem az érdeklődésemet a keleti és ókeleti ortodoxiára. Ez megint azt jelenti, hogy könyveket kell majd beszereznem. :D

  12. norbs

    “szerintem a hasonlóság ott csúcsosodik ki, hogy kapcsolatba tud lépni velünk és fordítva.” by Crestfallen

    Tetszik ez a gondolat!

  13. xyz

    Az ember nagyságát, különleges hivatását szemlélteti az is, hogy az ember a többi teremtménnyel szemben Isten képmása, és hivatva van uralkodni az egész természet fölött. Amennyiben az ember öntudattal rendelkező személy, annyiban Isten képmása. A természet fölött azonban csak Isten akaratától való függésben uralkodhat. Vagyis az embert kötelezi az erkölcsi rend.

    Az ember lelke – szabad akarat, halhatatlanság és szellemi tehetség által, különösen pedig az igazság és szentség által hasonlít Isten képéhez. Efez. 4,24. Kol. 3,10. Ez utóbbi két tulajdon elveszett a bűn által, de Krisztusban ismét visszanyerjük azt, ha az ő parancsait és anyaszentegyházának rendeléseit követjük. Csak az igaz és szent ember uralkodik igazán a földön és teremtményeken; a bűnös ezeknek rabszolgája.

  14. xyz

    Angolul egy bővenn kifejtés:

    How is the soul like to God?
    A. The soul is like God because it is a spirit that will never die, and has understanding and free will.

    Please try to use a link. Thanks a lot.
    Moderated by infaustus. :]

  15. norbs

    “The soul is like God because it is a spirit that will never die” by xyz

    Ez elég húzós azért.

    Vagy könnyen félreérthető.
    Ha a “will never die”= immortal akkor nem értek egyet.
    Vajon mit értett alatta az író?! :D

  16. berciXcore

    Mivel újabb különleges lelet került elő, ezúttal Szibéria déli részéből, felmerül a kérdés, hogy akkor hogyan is volt ez az ember dolog?
    Hogyan illeszkednek a Homo sapiens kortárs emberfajai (neanderthalensis, floresiensis (az indonéz “hobbit”), a kínai lelet és most a szibériai) az Írásba? Némelyek persze még nagyon újak, így nincs teljes kép az eszközhasználatukról, míg másoknál ez már bebizonyosodott. Ahogy az elvont gondolkodást feltételező díszítőművészet leletei is előkerültek a régebbieknél, vagy előkerülnek az újabbaknál.
    A mai embertípusokhoz (értsd: fehérek, feketék, sárgák, stb.) képest sokkal-sokkal feltűnőbb genetikai eltérések viszont egyértelművé teszik, hogy a mai embertípusokkal ellentétben teljesen külön fajokról van szó, amik a törzsfejlődés különböző szakaszaiban váltak le a génvonalról.
    Szóval, velük mi a helyzet, milyen biblikus magyarázatot találhatnánk a létezésükre és eltünésükre?

  17. norbs

    Nehéz megbirkózni az ilyen leletekkel a fundamentalizmusnak.
    Tagadni, vagy elsumákolni, hogy ujjpercből nem lehet megmondani ilyet, tehát biztos majom volt.

    Ahogy meg haladunk a szivárványon tovább, hát, jó kérdés… hm…

  18. berciXcore

    Persze, a szibériaiból kevesebb lelet van, a hobbitból már több, de a neandervölgyiről már egészen sokat tudunk:
    – eszközökat használt vadászatra és eszközkészítésre;
    – díszítőművészete volt, amit nem csak csontokon de más anyagú tárgyakon is alkalmazott;
    – a halottakat övező szertartások nyoma komoly spiritualitásra utal.
    Viszont újabban már nem a homo sapiens alfajaként (homo sapiens neanderthalensis) emlegetik, hanem önálló hominida fajként (homo neanderthalensis).
    Ami a legérdekesebb, hogy pont a Szentföldön találtak olyan leleteket, amely szerint a neanderthalensis és a sapiens párhuzamosan éltek egymás mellett. A genetikai keveredés viszont kizárt, még ha próbálkoztak is, az utód terméketlen volt, mint a zebra-ló hibrid, vagy a ló-szamár hibrid, ismertebb nevén öszvér.

  19. Isten megteremté a világot, hogy az elkezdjen evolúcióval fejlődni.
    Fejlődik is, pár millió év és már majmok is vannak.
    A majom fejlődik, fejlődik, de még nem ember. Már csak egy kicsi választja el. Na talán majd a következő generáció ember lesz – gondolja Isten – és akkor végre adhatok neki erkölcsi törvényeket, és jól megbüntethetem. :)
    El is érkezik a következő Szent Mutáció, amely az előemberből embert farag végre. Isten azonnal törvényeket is ad neki. :)
    Előember papa és mama így szólnak a gyerekhez:
    -Hát fiam, így jártál. Mi szexelhetünk bárkivel, bálványt imádhatunk, lophatunk, csalhatunk, te meg jól megszívtad, mert már ember vagy! :)

  20. norbs

    Lehet, hogy nem szívta így meg az embergyerek :P

  21. norbs, igen, végül is így lehetősége adódott az örök életre
    ez esetben viszont a szülei szívták meg :)

    -Apa és anya, úgy sajnállak titeket, esélyetek sincsen üdvözülni…

  22. berciXcore

    A neandervölgyinek volt lehetősége üdvözülni? :)

  23. norbs

    “-Apa és anya, úgy sajnállak titeket, esélyetek sincsen üdvözülni…” by endi

    Ezt honnan veszed?

  24. norbs, csak egy verzió volt :)
    de ha nem jó, akkor itt az új:
    -Na, fiam, te jól megszívtad. Mi simán megyünk a mennybe a halálunk után, neked meg sok sok háborúságon át kell menned, és ha elbuksz, akkor Isten ítélete vár rád.
    -Afenébe, jobb lett volna állatnak maradni!

  25. norbs

    Kérdezhetném ismét, ezt honnan veszed?

    Minőségbeni különbséget tesz Isten ember és állat között akkor mikor az embert “saját képére és hasonlatosságára” teremti?

    Igazából ezekről filózhatunk, de biztos válasz… hát…

  26. Elolvastam a BioLogos-os cikkeket, amiket berci linkelt. Hát vannak benne azért furcsaságok (meg persze néhány érdekes felvetés is azért!). Pl. a Homo divinusról szóló elmélet. Ez azt mondja, hogy egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer a sok-sok ősember, amiből kiemelkedett a Homo sapiens, és ezen emberek egy csoportját Isten felruházta a saját képével, így lett az Homo divinus-szá. Addig halandó volt, de onnantól kezdve élt volna örökké, ha nem vétkezik. De elbukott, és ismét Homo sapiens-szé vált, és halandó lett.

    Ez valami vicc?!

  27. Inf, miért, mit gondolsz hogyan lehetne összehozni az evót a Biblia Istenével??? Pont erre próbáltam utalni a szösszeneteimmel. :)

  28. berciXcore

    infa: Márpedig valami okosat ki kell találni, ha meg akarjuk maygarázni a több tizensokikszezer éves homo sapiens csontvázakat, pláne a velük kortárs egyéb hominida fajok csontvázait. A csontvázhoz az esetek jelentős többségében meg kell előbb halni. Ha már akkoriban meghaltak az emberek, a kortárs és a korábbi hominidák is, akkor valami nem passzol. És már a sapiens-neanderthalensis korszak előtt létezett a halottak eltemetése, például virágokkal, vagy bizonyos tárgyakkal, esetleg étellel. Mi ez, ha nem valamiféle spiritualitás jele? Kiben, miben hittek ezek az előemberek?

  29. Szerintem elég sokféle emberfaj létezett. Én elfogadom a Teremtés leírását, és az alapján ügye az emberből csak 2 volt, mégis sokféle színű meg formájú fajtája lett. Tehát úgy gondolom, hogy az első emberpárban nagyon gazdag génkészlet volt. Ahogy szétváltak az ágak, úgy szorultak háttérbe ezek a gének, és sok ág kihalt.
    Ugyanez lehet igaz az állatokra, pl. csak egy medve volt a teremtéskor, és abból lett marha sok fajta. Ez még arra is magyarázat lehet hogyan fért fel annyi állat Noé bárkájára: nem kellett felférnie annyinak.

    Na de nem akarom én a Teremtést bizonygatni, hiszen úgy gondolom hogy a kereszténység elveszítette a háborút az evolúcióelmélettel szemben, itt már csak valami drasztikus csoda segíthet.

  30. berciXcore

    endi: A megtalált kortárs emberfajok nem alfajai a homo sapiensnek, hanem önálló fajok. Tehát nem olyan viszonyban van egymással egy neandervölgyi és egy kortárs homo sapiens, mint ma egy japán és egy kameruni, hanem olyan rokonság volt köztük, mint ma egy ló és egy zebra között. Nem kompatibilisek egymással. Míg egy japán és egy kameruni, köszönik szépen, kompatibilisek egymással, az utód nemzőképes marad. Bár egy időben úgy tartották, hogy a pigmeusok például nem is emberek… És bizony erre is a Bibliában talátak érvelést. :(
    És akkor még mindig ott vannak a jóval korábbi hominidafajok akik ugyanúgy emberszabásúak, emberszerűek, szépen lekövethető, hogy hol lépett be az életbe az eszközhasználat, a tűz ismerete, az elvont gondolkodást jelentő díszítőművészet, vagy épp a halál utáni létet firtató spiritualitás.
    És mindezek nem csak a homo sapiensre jellemzőek. Akkor nem a homo sapiens a teremtésben megírt emberpár? Vagy ha igen, akkor a más hominidafajok miért haltak meg? Hiszen előtte nem létezett a halál. Vagy azok a leletek nem is hominidák, hanem állatok? Az állatok eleve halandónak lettek teremtve? Vagy ők is halhatatlanok voltak? Ők miben vétkeztek?

  31. Berci, szerintem ezek marha kevés infóból levont marha nagy következtetések, bár bizonyára sok (rész)igazság is van bennük. Én a tudósokat nem tartom szenteknek.
    De hát mint írtam, én meg vagyok győződve arról, hogy a Teremtés igaz, és az evolúció nem igaz (mint világkialakulás – sok dolog persze igaz benne).

    Erről én nem akarok meggyőzni senkit, még keresztényeket sem.

  32. berciXcore

    Amúgy én úgy gondolom, hogy az emberek nagy többsége nem tud nagyobb időtávokban gondolkodni a múlt felé.
    Nem lennék meglepve, ha az emberek csak itt Magyarországon nem tudnák elképzelni, hogy cirka 2000 évvel ezelőtt egy virágzó civilizáció élt a dunántúlon: ekkor lett önálló provincia Pannonia a római birodalomban.
    Bele se tudunk gondolni, hogy itt emberek élték a mindennapjaikat, dolgoztak, közösségi életet éltek, féltek, örültek, sírtak, nevettek, gyászoltak, ünnepeltek… És nem is keresztények voltak.
    Vagy amikor olyan időkapszulákat tárnak fel, mint Pompeii, ahol a vulkanikus hamu az ott élők utolsó, rémült pillanatait őrizte meg.

    Egy olyan feltételezésem is van, hogy azért az USA területén annyira erős például a kreacionizmus, mert nekik nincsen ennyire érdekes múltjuk. Nem tudnak mit kezdeni az őslakos kultúrákkal, amiknek nagy részét ugye elpusztították, a saját kevert népségük meg az Újvilágban teljesen új történelmi életszakaszt kezdett.
    Ezért örültem annak, hogy a kanadaiak, akik manapság már sokkal érzkenyebben foglalkoznak az őslakosaikkal, hiszen az ő történelmük is az ország része, szóval a kanadaiak az olimpiai ünnepségben akkora szerepet adtak az őslakosok kultúráját bemutató jeleneteknek. Ez fontos.

  33. Ez kemény volt. Persze lehet hogy te se tudod mit is írtál…

  34. norbs

    “Ez kemény volt. Persze lehet hogy te se tudod mit is írtál…” kezdődik…

    Egyetértek bercivel. Amúgy érdekes, hogy az evolúcióval azt is meg lehet magyarázni, hogy a többség miért nem tudja életszerűen átélni a múltat (köztük vagyok én is).

    Nem olvastam a biologos cikkeit, de nekem eléggé furcsa spekulációnak tűnnek infa átírása szerint.

    Én úgy vagyok vele, hogy az istenhit ugyanúgy kialakult mint pl. a divat.
    A jó öreg elképzelést vallom, miszerint őseink látták a villámokat, a holdat, a “csodálatos” természeti jelenségeket, és arra gondoltak, hogy valami kell legyen a háttérben.
    Ajánlom referenciaként Rob Bell elképzelését erről, a The Gods Aren’t Angry előadássorozatból.

  35. “Én úgy vagyok vele, hogy az istenhit ugyanúgy kialakult mint pl. a divat.
    A jó öreg elképzelést vallom, miszerint őseink látták a villámokat, a holdat, a “csodálatos” természeti jelenségeket, és arra gondoltak, hogy valami kell legyen a háttérben.”

    Norbs, egyszer úgy végighallgatnám már ezt a teista-evós gondolatmenetedet. :-) Egyre több kérdésem van, minél többször olvasok tőled kommenteket.

  36. berciXcore

    “Amúgy érdekes, hogy az evolúcióval azt is meg lehet magyarázni, hogy a többség miért nem tudja életszerűen átélni a múltat (köztük vagyok én is).”
    Pedig pont ez szükségeltetik ahhoz, hogy a Biblia ne csak egy szószerint értendő, már-már idolizált valami legyen, hogy ne essünk bele a bibliolátria hibájába, hanem megértsük a leírtak társadalom- és kulturtörténeti aspektusait is.
    Persze ezen képesség nélkül is el lehet kerülni a bibliolátriát, csak akkor el kell ismernünk, hogy nekünk nem emgy az a fajta látásmód, és másokban kell bíznunk.
    Ami a literalisták szerint ismét eretnekség.
    Ők meg megint körkörös érvelésbe jutottak. :]

  37. infaustus

    “…hogy a Biblia ne csak egy szószerint értendő, már-már idolizált valami legyen…”

    Ugyanakkor elkerülendő a túlontúl liberális és bibliakritikus hozzáállás is. Ott ugyanis teljesen kihúzzák az ember lába alól a talajt, és egyszerűen nem tudja, mi alapján élje a hitéletét. Elkezdenek hát saját belátásuk szerinti vallásosságot gyakorolni, egy saját elképzelésük szerint megformált Istent imádni. Ez miért lenne egy fokkal is jobb?!

  38. norbs

    Sytka, Infával már meghívattam tavaj magam Miskolcra, RETTEGJ! :D
    Amúgy egyre jobban hajlok affelé, hogy semmi közöm a teista evolucionizmushoz…

    Berci, szerintem ehhez jó történelemoktatásra van szükség, ami nekem nem volt csak gimiben.
    Vagy önszorgalomra, hogy elkezdj olvasni ilyesmit. Az meg most sincs (DE a történelmi regényeket szeretem!).
    Na de ne legyen belőle mentegetőzés!

    A szentírás “értelmezésével” kapcsolatban, innen-onnan összedobált, néhány saját elképzeléssel egybetapasztott, másokban bízós módszert választom.

  39. berciXcore

    A “sors fintora” ez az új könyv a Templeton Press idei katalógusából: http://www.templetonpress.org/book.asp?book_id=146

  40. norbs

    És akkor ezt találtam ma fészbukkon:

    Ezzel egyet tudok érteni!

  41. berciXcore

    Lassan a teljes DVD anyaga felkerül? :D
    Egyébként nagyon jó meglátásai vannak, és ahogy látom pontosan az történik, amiről több helyen is olvasni: a nyugati filozofálgatásban kilúgozott spiritualitás helyét ebben a hívők alkotta tudományos világban átveszi a keleti ortodoxia sokkal mélyebb spiritualitása. Ez sokaknak ijesztő lehet, mert úgy gondolják, hogy ez valami nyúédzs… Pedig ebben semmi nyú nincsen. Akkor meg pogány. De legalábbis furcsa. Furcsa hát, mert nem nyugati fejjel kell hozzá gondolkozni. :)

  42. “Amúgy egyre jobban hajlok affelé, hogy semmi közöm a teista evolucionizmushoz…”

    Értem.
    De akkor mit gondolsz most? Mert ha jól tudom kreacionistaként indultál, utána lettél teista evós, de ha az sem jó, akkor mi van most?

  43. Sytka: a katolikus egyház találta ki azt hiszem: a tudomány a valóságról szól, a hit meg a nem valóságról. Máshogy fogalmaztak, de a lényege ez. :o)

  44. xyz

    istenképiség: az ember lényegi sajátossága, mely abból következik, hogy Isten a saját képére és hasonlóságára teremtette őt (Ter 1,26). Az istenképiség jele az emberben a szellemi lélek, a teremtményi szabadság és az emberi méltóság. – 1. Az ÓSz népének pogány környezetében az embert valamiképpen az istenek leszármazottainak tekintették. A Szentírás azonban hirdeti Isten transzcendenciáját és a világ teremtett voltát, s az ember igazi kiváltságát abban jelöli meg, hogy Isten a saját képmására alkotta. Ebben kifejeződik az Istentől való létbeli távolsága és a többi teremtménnyel szembeni fölénye. Azokat Isten csak „saját nemük és fajuk szerint teremti”. Az ember az istenképiséget a bűnbeesés után sem vesztette el (Ter 9,6), tehát a Ter ebben a megjelölésben nem a megigazulás állapotát, hanem az Istenhez fűződő kapcsolat lényegi tartalmát láttatja. A szöveg „képet és hasonlatosságot” írt, s ezt az egyes atyák a természetes és termfölötti hasonlatosságra értelmezték. Nyilvánvaló, hogy itt még nincs szó a kegyelmi rendről. A bibliai gondolkodásmód azt sem engedi meg, hogy szétválasszuk a testi és a lelki hasonlóságot. Az ember mint egységes test-lélek valóság az Isten képmása. Ez a kiváltság ad neki jogot a földi teremtmények fölötti uralomra. A Zsolt 8,6 úgy értelmezi a kijelentést, hogy Isten az embert „dicsőséggel és fönséggel koronázta”. Az ember tehát hivatott arra, hogy részese legyen Isten uralmának, kir. méltóságának. – 2. Az ÚSz-ben Jézus nem említi az istenképiséget, de hangoztatja a többi teremtményhez mért kiváltságot (Mt 6,26-30; 10,30). Az istengyermekségről szóló tanításába azonban a képjelleg is beletartozik. Viszont Pál ap. krisztológiájában és antropológiájában a képnek nagy szerepe van. Krisztus az Isten képe (eikon, 2Kor 4,4), s a hit szemével az ő arcán föl lehet ismerni Isten dicsőségét. Ő egyúttal Isten megnyilatkozása (epifánia, Kol 1,12), s azért képmás, mert ő a Fiú. Ez a gondolat ott van Jn-ban és a Zsid-ben is (Jn 1,14.18; 14,9; Zsid 1,3). A kifejezés gyökerei visszanyúlnak a bölcsességi irod-hoz (vö. Bölcs 7,20). Amellett Pál ap. a férfit is külön úgy említi, mint Isten képét és dicsőségét, az asszonyt pedig mint a férfi díszét (1Kor 11,7). De ezzel nem vonja meg tőle azt a képjelleget, amely a teremtett személyben benne van. Inkább csak a szociális berendezkedésnek ad vallási hátteret. A ker-ek (ffiak és nők egyaránt) kötelesek magukra ölteni az új embert, aki állandóan megújul teremtőjének képmására a teljes megismerésig (Kol 3,10). A hívők azért szeressék egymást, mert a Krisztus által végbement új teremtésben az eredeti „egység” megvalósult, krisztusi emberré vált, s a Krisztus-eszményből minden erkölcsi kötelességét felismerheti. Így a megigazult ember egyúttal Krisztus képmása is. Az Atya előre rendelése is azt célozza, hogy a választottakban kialakuljon a Fiú képe (Róm 8,29). Ez magával hozza a test feltámadását és a beöltözést az Isten gyermekeinek kijáró dicsőségbe. Tehát ahogy magunkon hordozzuk a földi ember képét, úgy magunkon hordozzuk majd az égi ember képét is (1Kor 15,49). A 2Kor 3,18 azonban azt mutatja, hogy az Úr Lelke által már most megindult bennünk az átalakulás: „födetlen arccal tükrözzük vissza az Úr dicsőségét, a dicsőségben fokról fokra hozzá hasonlóvá változunk át”, nem úgy, mint azok, akiknek fátyol borult a szívükre. – Az egyházatyák az istenképiséget teol-ilag Isten abszolút akaratához vezették vissza, mégpedig Krisztus misztériumával kapcsolatban. Az Írás szerint ő a „láthatatlan Isten képmása”, mégpedig a legmagasabb fokban, s az isteni élet gazdagságát emberi alakja is tükrözi. Mi azáltal válunk Isten gyermekeivé, hogy beoltást nyerünk az ő misztikus testébe, és így részesedünk fiúságában. Ezért kapunk részt föltámadásában, örök életében és dicsőségében is. Mivel Krisztus misztériuma és a benne gyökerező örökbefogadásunk Isten abszolút elhatározása, azért már a teremtésben megvolt hozzá az alap. A teremtésnek megvan a krisztocentrikus vonása (Kol 1,15). Az emberi term. úgy van megalkotva, hogy megkaphassa az örök célt, a Krisztus dicsőségében való részesedést, sőt a jelen üdvrend ennek az életnek a teljességét ígéri (Jn 10,10). Mivel tehát az istenképiség nemcsak egyszerű hasonlóságot jelent, hanem az isteni élet tükröződését is, ezért a kegyelem állapota itt a világban már tanúskodás Krisztus misztériuma mellett és annak kifelé való sugárzása is; Mivel az egész személyt áthatja, az embernek tudatosítani kell azt önmagában, s teljes megvalósításán kell fáradoznia. A termfölötti kiteljesedést a természetes valóság hordozza. Az istenképiség úgy tartozik személyes természetünkhöz, hogy nem veszíthető el és nem kisebbíthető, legföljebb el lehet torzítani a bűnnel. Az elfordulás a kárhozatban válik teljessé, s a kárhozottak teljes ellentmondást hordoznak magukban. Egészen mások lettek, mint amivé válniuk kellett volna, s ezt az ellentmondást létük mélyén élik meg: az Isten képe bennük a szembenállás kifejezése lesz. – A kk-ban a skolasztika az okság alapján magyarázta az istenképiséget: minden cselekvő alany magához hasonlót hoz létre, ezért a teremtésben mindenütt ott vannak Isten nyomai. Az emberben a hasonlóság már olyan, hogy az ember képpé válik. A képiség az ember értelmes term-ében és személyességében van. A mai teol. antropológia igyekszik az ember közösségi term-ét is visszavezetni az istenképiséghez, s ehhez a Szentháromság misztériuma adja az alapot.

  45. norbs

    “De akkor mit gondolsz most?”

    A teista evó számomra azt feltételezi, hogy Isten valahol valamennyire beleszólt a természet menetébe.
    Lásd: hitet, értelmet, akaratot stb. adott az ősembernek, vagy hasonlók. Én ilyeneket azthiszem soha nem is gondoltam őszintén, szóval kissé felelőtlen volt részemről teoevósként beállítani magam.
    Valahogy úgy gondolom most a “benne élünk mozgunk és vagyunk” parafrázis parafrázisa mentén, hogy Isten nem szólt bele sehol a természet menetébe. Az ember a mutációk, szelekció és stb. eredménye, és nem is feltétlen kötelező végtermék.
    Azt is gondolom még, hogy Isten ugyanúgy szereti a kolera baktériumát mint az embert, ez utóbbiban még bizonytalan vagyok (mivel hogy egy papucsállatka iránt pl. mi sem érzünk különösebb vonzalmat, míg lehet hogy itt egymásiránt igen, de ez is lehet evolúciós végtermék :D).

    Másik gondolat ami megfogalmazódott bennem, hogy nem próbálom a tudomány eredményeit a biblia szövegéhez igazítani (kreac.) sem a biblia szövegét a tudományos eredményekhez (ID., teo-evo egyes irányzatai). Ez kicsit eretnekségnek tűnhet egy nyugati (köszi berci :D) protestáns szemében.

    Endi, dúrvának tartom azt az általánosítást amit végzel a katolikusokkal kapcsolatban.
    Az egyház nem talál ki semmit annál az egyszerű ténynél fogva, hogy egy fogalom. Emberek találnak ki dolgokat, mások elfogadják őket. És vannak olyanok is akik meg nem.

  46. Kicsit akkor hasonlít a felfogásod a deizmushoz.
    http://hu.wikipedia.org/wiki/Deizmus

  47. norbs

    Igen, kicsit hasonlít.

  48. berciXcore

    Én meg valahogy így, a ráció és a misztérium határán egyensúlyozva: http://orthodoxwiki.org/Panentheism
    (Kiegészítésül javasolt még a Wikipedia azonos szócikkének a keleti kereszténységre vonatkozó része is – megjegyzem, ez a két forrás sok területen teljesen eltér az apologia.hu-n olvasható panenteizmus definíciótól, amiben persze maga is kifejti, hogy nem megy részletekbe, de ezzel félreérthetővé is válik).

  49. norbs

    “Instead, the teaching of both these Churches is that God is not merely necessary to have created the universe, but that His active presence is necessary in some way for every bit of creation, from smallest to greatest, to continue to exist at all.”

    Igen, valahogy így látom én is. Kezdek arrafelé hajlani, hogy annyira “átitatott” minden a természetben, hogy nem is vagyunk képesek disztingválni tudományos alapokon. Többekközt ezért nem lehet az, hogy a tudomány bebizonyítja isten létét vagy nem létét.

  50. Ildikó

    Az eredeti kérdéshez visszatérve, mi van akkor ha nem is Isten képre és hasonlatosságára vagyunk teremtve?
    Mindenesre Raj Tamás főrabbi a héber alapján azt bizonyította, hogy ez itt el van fordítva, mert nem veszik figyelembe a ragokat. Megmondom őszintén, hogy szerény hébertudásom alapján is igaza van. celem : képmás,elképzelés, eszménykép… dmut: hasonmás, hasonlóság, minta stb. De a képmás szó előtt a bét előljáró -val- vel ragot jelent, a hasonmás előtt, pedig a kaf hasonlító előljáró szerint, ként … ragot. Eszerint inkább azt jelenti a kifejezés, hogy Isten a saját elképzeléséhez hasonlóra, elképzelése szerint teremtette az embert. A dolog azért is gondolkodtat el, mert alapszabály , hogy nem vonhatunk le alaptételeket olyan igeversekből, a mik a Bibliában egyetlen egyszer fordulnak elő, a többi igével pedig nincsenek összhangban. És én úgy látom, hogy ezen igén kívűl a Biblia sehol nem említi az ember és az Isten hasonlóságát, ellenkezőleg, a különbséget elég sokat. Pl.:Nem ember az Isten, Isten szent, elkülönített, senkihez nem hasonlítható…
    Szóval szerintem sincs összhangban ez a fordítás a Biblia általános üzenetével. Persze, ha nagyon akarok, találunk hasonlóságot Isten és ember között, de ilyen alapon az ember és állatok között is van hasonlóság.

  51. “Endi, dúrvának tartom azt az általánosítást amit végzel a katolikusokkal kapcsolatban.”

    Bizony, és ez még egyre durvább is lesz majd.

  52. infaustus

    Ildikó,

    Köszi a megjegyzést. Ezt még sosem hallottam, de érdekes felvetés. Amennyire én tudok héberül (azaz semennyire) igaz is lehet, de utánanézek. :]

  53. xyz

    tselem (tseh’-lem)
    a phantom, i.e. (figuratively) illusion, resemblance; hence, a representative figure, especially an idol — image, vain shew.

    http://en.wikipedia.org/wiki/Image_of_God

  54. xyz

    Istenképiség: a kinyilatkoztatásból származó, Isten és az ember egyedülálló viszonyát kifejezô fogalom. Az ember — vagyis a bibliai antropológia szerint az egész ember, a maga testi-lelki adottságaival együtt, mint férfi és nô — Isten képmására teremtetett (Ter 1,26 és köv.) mint Istennek a világon uralkodó társa. Emiatt az ember alapvetôen különbözik minden teremtetett lénytôl, kiváltképpen pedig az élôlényektôl, amelyeket Isten a ,,fajuk szerint” teremtett: Az ember az ôsbűn után is Isten képmása (Ter 9,6), mivel egyrészt megmarad olyannak, hogy Isten szólíthatja ôt, másrészt Isten csakugyan szólítja is. Isten tulajdonképpeni képmása azonban Jézus Krisztus (2Kor 4,4 és köv.; Kol 1,12-16; Zsid 1,3), mivel Jézus Krisztus Isten Fiaként az Atya képmása, emberré-lett Istenként pedig láthatóvá teszi a láthatatlant; így az Atya dicsôsége is rajta van. Az isteni pneuma által a benne hívô ember is részesül a megdicsôült Úr dicsôségébôl (doxa), már itt a Megdicsôült képmásává lesz, s mennyivel inkább a test feltámadása után (1Kor 15,49; Róm 8,29). Ugyanezt a Biblia által képletesen kijelentett tényt — hogy ti. az ember Isten képmása — próbálja a dogmatikus antropológia is kifejezni, amikor az embert Isten önközlése iránt ,,természet”-tôl fogva nyitott lényként határozza meg; amikor kijelenti, hogy maga ez a természet az unio hypostaticának és Jézus Krisztus kegyelmének befogadó képessége az emberben (potentia oboedientialis); és amikor a kegyelmet Isten önközléseként és az ember ama képességeként határozza meg, hogy Isten feltárulkozását természetével összhangban fogadja be szóban (hitben és szeretetben) és Isten színelátásában.

  55. niemand

    Ildiko,

    1 Kolosse 3:10 (AB)
    And have clothed yourselves with the new [spiritual self], which is [ever in the process of being] renewed and remolded into [fuller and more perfect knowledge upon] knowledge after the image (the likeness) of Him Who created it.

    1 Korintusi 11:7 (Karoly)
    Mert a férfiúnak nem kell befednie az õ fejét, mivel õ az Istennek képe és dicsõsége; de az asszony a férfiú dicsõsége.

    1 Mozes 9:6 (Karoly)
    A ki ember-vért ont, annak vére ember által ontassék ki; mert Isten a maga képére teremté az embert.

    Nem tudok heberul, de ezt is erdemes lenne osszehasonlitani a 1 Mozes 1:26-tal
    1 Mozes 5:3 (Karoly)
    Élt vala pedig Ádám száz harmincz esztendõt, és nemze [fiat] az õ képére és hasonlatosságára és nevezé annak nevét Séthnek.

  56. Ildikó

    Úh, ezek az igék nagyon jók, és elgondolkodtatóak, és lehet is, hogy azt igazolják,hogy valóban Isten képére vagyunk teremtve, de adok néhány más megközelítést ezeknek az igéknek. A Kol 3:10-ről, (bár nem feltétlenül az angol fordírtáshoz mondanám), hogy a Teremtő igazi képmása Jézus Zsid 1:3), és nekünk új teremtettségünknél fogva, hozzá kell hasonlóvá válnunk.
    az 1Kor 11:7 szerint a férfinek azért nem kell kendőt hordania, mert ő Isten képmása, ellenben a nővel, de bármire is gondolt itt Pál, az nem lehetett az 1Móz 1:27, mert ott a férfit és a nőt együtt említi az ige.
    Az 1 Móz 9:6-ot megnéztem a héberben és a itt a celem: képmás, eszmény, …szintén a bét előljáróval, vagyis az 1 Móz 27-ben is használt -val, -vel raggal íródott, tehát helyesebb fordítás lenne, hogy Isten a saját elképzelésével teremtette az embert (ha van ennek valami értelme? )
    Az 1Móz 5:3 -at szintén tanította Raj Tamás, mert itt valóban ugynaz a két szó a celem, és dmut található, mint az 1Móz 27-ben, de a ragok itt megcserélődnek, tehát nem lehet ugyanúgy fordítani. A celem képmás előtt van a Kaf: szerint, és a dmut :hasonlóság előtt a bét -val, -vel-je.Úgy fordítható, hogy Ádám nemzett a maga képe (elképzelése) szerint, a saját hasonlóságával (ami utalhat a testi adottságára pl. a genetikájára.)

  57. norbs

    Nőkkel nyelvtanról…. ha pasi vagy niemand akkor egy nagyon bátor darab! :D

    Legyen szép és kedves a húsvétotok!