“sátánista rockzene”

Ma Villám felhívta a figyelmem egy hozzászólásra az igefórumon, melyből egy részletet idézek is:

“Olyan zenét, ami “megnyugtat” én is szívesen hallgatok, még akkor is ha nem ismerem a szerzőjét, vagy akkor is, ha nem kimondottan hívő zeneszerző műve. De evidens, hogy sátánista rockzenéről szó sem lehet.” (kiemelés tőlem)

A második mondatot kétféleképp is lehet értelmezni, de a hozzászóló — ismerve a véleményét — valószínűleg nem úgy értette, hogy csak és kizárólag azt a fajta rockzenét nem szereti, amiben sátánista elemek vannak. Ebből következik, hogy számára (és ezzel nincs egyedül) minden rockzene sátánista. Van egy könyv is, amelyet az Evangéliumi Kiadó jelentetett meg (ez már sokat elárul róla), ami a rockzene elítéléséről szól, ill. arról, hogy mennyire összeegyeztethetetlen ez a keresztény életvitellel. A szerző álláspontját sokfelé képviselik a keresztények. Csak egy röpke idézet a könyvből:

“Mivel a rockzene tipikus elemei, nevezetesen az egyoldalúan testre ható ritmus; a dallam-, összhang- és ritmusrészletek monoton ismétlése; a nagy hangerő és a rendetlen, eksztatikus kifejezés formák ellentmondanak Isten teremtési rendjének, mert ez a zene gyakran kábító és hipnotikus hatású, transzba és pusztító eksztázisba meríti hallgatóságát, és mert a “rock” fogalmához erősen negatív képzetek tapadnak, ezért nem létezhet keresztény rockzene” (Walter Kohli – Rockzene és keresztyén életvitel).

Ezt véleményem szerint olyan ember írta, akinek nincs zenei érzéke, és olyan kiadó adta ki, ami nem a tényszerűséget tartja fő értéknek. Annyit tudok, hogy az a fajta zene, amit én szeretek, sem monoton ismételgetést nem tartalmaz, sem eksztatikus hatással nincsen rám. Elsősorban nem is a testemre hat, hanem a lelkemre, mégpedig megnyugtat (kit mi), és segít levezetni a feszültséget. Valóban ‘erősen negatív képzetek tapadnak’ a rockzene fogalmához, főleg keresztény körökben, mert ilyen csapnivaló keresztény irodalom jelenik meg róla.

Utalni szoktak még a ‘sátánista és okkult eredetére’. Ez a kedvenc érvem, mert mindennel kapcsolatban ezt emlegetik fel, amit nem szeretnek, és mindennel kapcsolatban elfelejtik, amit viszont igen. A rockzenén kívül a tetoválás is olyasmi, ami elvetendő a pogány eredete miatt. De a karácsony a pogány eredetétől függetlenül már elfogadható. Ez pedig igencsak következetlen és tisztességtelen gondolkodás. Nem tartom valószínűnek, hogy az ilyen emberek valaha is kinőnek ebből a mentalitásból. Nevezetesen abból, hogy mindent, ami nekik nem tetszik, vagy szokatlan, elítéljenek. Sokszor még írásszövegeket is hoznak fel érvként, csak hogy még megalapozottabbnak tűnjön a véleményük. Holott itt nem teológiai kérdésről van szó, hanem szubjektív véleményről, arról, hogy valami tetszik, vagy nem tetszik.

Nem hiszem, hogy Istennek egyetlen zenei stílus tetszene csak. Épp ezért a rockzene is belefér a kínálatba, függetlenül attól, hogy hangos (hallottak már mennydörgést?), vagy egyesek számára szokatlan. Ha pedig a szövegét nézi az ember, a minőségibb számok nagyon kifejezőek, és olyan problémákat énekelnek meg, amikkel szembesül az ember. (Ettől sokkal veszélyesebb szerintem a popzene, azokkal az értékekkel, amiket képvisel.)

Végül álljon itt példának az egyik kedvenc számom, az Iron Maidentől a Fear of the Dark. Érdemes odafigyelni, hogy a monoton ismételgetés, vagy a túl nagy hangerő nehogy csak a hallgató testére hasson, és nehogy eksztázist okozzon!

Reklámok

12 hozzászólás

Kategória: gondolatok

12 responses to ““sátánista rockzene”

  1. berciXcore

    Nemrég itt Újpesten volt egy evangelizációs, vagy miféle alkalom két itteni pünkösdi-karizmatikus csoport összeborulását is ünneplendő, vagy mi.
    Este darenbéz partyval. A setlistben elvileg Pendulum és Noisia is felbukkant.
    Hát nemtom, hogy mi van a rockkal, meg a metállal, és nekem semmi bajom a jófajta darenbézzel sem, de hogy az említett két név nem éppen evangelizációs célzattal alkot, az is biztos. :]

    Amúgy van keresztény goatrance is. Én elvagyok azzal a műfajjal is – világnézeti hova(nem)tartozástól függetlenül. Kíváncsi vagyok ahhoz mit szólnának, monotonitás és pszichológiai hatás címén – lévén a goatrance “cucc” nélkül is befolyásol, nem is kicsit.
    Én “cucc” nélkül is egészen sokáig bírom ugrálással. :]

  2. berciXcore

    Egyébként egy szabadtéri goapartynál kevés jobb kardioedzés van. :D

  3. ribizlibogyó

    És nem is esett szó arról, hogy a sátánista rockzene mennyire képes az ártatlan kisdedek lelkét megfertőzni:


    pfájjjjj

    Gondolom, a rock azért sátánista gyökerű, mivel néger és fehér munkadalokból ered. Úgyhogy egyszerre két tabut is megsért a nemrasszista középosztálybeli teológusok számára. Néger? Munkadal? Pfájjjjjj, kénkő és pokol, ez színtiszta sátánizmus.

  4. Micsoda botrány….! [;<-)) Jézus Krisztus NEM CSAK a fehér,értelmiségi,lehetőleg tradicionális egyházi-keresztény környezetben élő embereké….hanem a fekete,sárga,munkás,(felekezeti) egyházon kívül élő,és hívő testvéreké is,akik hisznek Krisztusban,de nem a tradicionális keresztyén kultúrában!

  5. Szerintem nem kell ennyire szigorú lenni az idős, vaskalapos hívőkkel. Ez van, nem értik szegények az ilyesmi dolgokat.
    Sokkal inkább kéne a fiatalokkal, az újabb egyházak tagjaival, aki szerintem jórészt ugyanúgy elítélik a rockzenét, csak még nem forrott ki bennük annyira, hogy miért.

  6. infaustus

    Én fiatal sráccal is beszéltem már, aki ugyanígy gondolkodott. De legalább a beszélgetés végére megértette, hogy vannak más zenei stílusok is. :]

  7. Mi keresztények hajlamosak vagyunk sajátságosan értelmezni a Bibliát, a jézusi tanításokat, a krisztusi szeretetet.
    Magunkból indulunk ki!
    Ami nekünk tetszik, arra könnyen ráfogjuk, hogy Istennek is tetszik.
    Ami bezzeg nem, az hamar lesz sátáni eredetű!

    A tetoválásokat én sem szeretem. Aki olyat hord, hajlamos vagyok lenézni. (Erre nem vagyok büszke, de ez van.) Ám ettől még nem fogom sátáni eredetűnek tartani.

    A zenét pedig élvezni kell!
    Az én angol tudásom kevés ahhoz, hogy megértsem sok külföldi szám szövegét. (Amúgy sem gondolom hogy amit énekelnek, azt komolyan is gondolják. Szerepjáték az egész.)
    De sok meleg énekes, együttes alkot jó zenét.
    Nem hiszem, hogy bűnös dolog, ha valakinek az tetszik.
    A Pet Shop Boysnak például nekem sok száma tetszik. :)

    De egyébként a nicknevem egy meglehetősen gonosz rajzfilmfigura.

    Mivel sátánista alakot használok, el fogok kárhozni?
    Remélem nem.

    Sokkal lazábbnak kellene lenni sok kereszténynek.
    És felfogni a lényeget.
    Mert azt vagy én nem látom, vagy ők. (Vagy sem én, sem ők.)

  8. infaustus

    “A tetoválásokat én sem szeretem. Aki olyat hord, hajlamos vagyok lenézni.”

    De miért? Engem is lenézel, hogy nekem is van kettő? És mert készül a harmadik is? Mi van bennem, ami miatt lenézhető vagyok? :]

  9. “Valami történik itt, de ugye ön nem tudja, mi?”

    sokan nem tudják hogy mi történik és nem is akarják… ő bajuk, én azt mondom!

  10. A csupasz emberi testnél nincsen szebb! (Most nem az a lényeg hogy szőrös vagy szőrtelen.)
    Nekem nagyon magas, hogy önként és dalolva összefirkálják magukat az emberek…
    Semmi értelmét nem látom.
    És ezáltal csak csúnyábbak lesznek.
    És ezért még fizetnek.
    Meg állítólag fájdalommal is jár.
    MINEK?
    Mert ez a menő… Ez a divat.
    Így akarnak egyediek lenni. Meg kifejezni a saját egyéniségüket.
    Szerintem viszont vicc az egész, és szánalmas.

    Visszakérdezek.
    Te miért firkált(tatt)ad össze magad? :)

  11. infaustus

    Azért csináltattam, és csináltatom, mert:

    – nekem tetszik (szubjektív, hogy kinek mi tetszik)
    – valóban különcebbé teszik az embert
    – kifejezi, hogy ki vagyok

    Egyébként ennyi fájdalmat bárki kibír, nagyon sok nő is tetováltatja magát. A tetoválás amúgy nem divat, mert annyira azért nem elterjedt. És a saját testével mindenki azt csinál, amit akar. Olyan ez, mint az öltözködés, ékszerek stb., azzal a különbséggel, hogy ez maradandó. És ha szép, nincs is vele baj. Ennyi. :]

  12. Algor

    Minden vallás lényege hogy hisz valami természet feletti erőben!Ez az ami minden vallást összeköt!