Istennel találkozni

Adrian Plass egyik naplójában olvastam egy prédikátorról, aki arra kérte a gyülekezetet, hogy képzeljék el, amint Jézus megjelenik előttük. Szerette volna, ha szégyent éreznek az emberek az elkövetett bűneik miatt, ha elpirulnak a tökéletlenségük miatt, és a lehető legrosszabbul érzik magukat a Jézussal való találkozás gondolatától. Plass leírta, hogy bármennyire is próbált így érezni, nem ment neki, mert felvillanyozta az ötlet, hogy találkozhat a Mesterrel.

Hány keresztény éli vajon úgy az életét, hogy közben rettegéssel gondol a találkozás pillanatára. Ha szeretek valakit, és tudom, hogy ő is szeret engem, akkor örömmel gondolok rá, és várom, hogy találkozhassak vele. Az Istennel való kapcsolatnak pedig ilyennek kellene lennie. Arra vagyunk teremtve, hogy felismerjük és befogadjuk Isten szeretetét, és viszontszeressük őt. Minden egyes ember értékét az határozza meg, hogy szeretve van. Nem azért, amit tesz, hanem azért, aki. Wm. Paul Young A viskó c. könyvében olyasmit ír, hogy ha az embert megfosztják Isten szeretetének befogadásától, az olyan, mintha egy madár szárnyát levágnák. Egyszerűen erre van teremtve. És mikor ezt az ember felismeri, akkor minden megváltozik. A Jézussal való találkozásban sem valami félelmetes eseményt, ítéletet lát majd, hanem az élete végső beteljesedését.

Én a magam részéről úgy képzelem az Istennel való találkozást, ahogy azt Young írta A viskóban. Itt Isten egy néger nő személyében jelenik meg, és a Mack-kel való találkozása így történt: (Megj.: Ezt a részt ma éppen munkába menet, az utcán sétálva olvastam, ami már eleve nem túl megszokott dolog. De ennél a pontnál annyira magával ragadott az Isten részéről megnyilvánuló gyermeki öröm és őszinteség, hogy nevetni kezdtem. Az a szerencse, hogy reggel még nem sokan vannak az utcán.)

“…de alig emelte fel az öklét, hogy megdöngesse az ajtót, az kitárult, és Mack egy jól megtermett, sugárzó mosolyú afro-amerikai asszonysággal találta szemtől szembe magát.
Ösztönösen hátraugrott, de túl lassúnak bizonyult. Az asszony a termetét meghazudtoló fürgeséggel utolérte és a karjaiba zárta. Felkapta a földről, és körbe-körbe forgott vele, akár egy kisgyermekkel, és közben a nevét kiabálta: ‘Mackenzie Allen Philips!’ — Egy olyan személy szenvedélyével tette, mint aki rég nem látott, és nagyon szeretett rokonát látja viszont. Végül a lábára állította, és kezét Mack vállán pihentetve eltolta őt magától, hogy jól megnézhesse.
— Mack, oda nézzenek! — szinte felrobbant az örömtől. — Hát itt vagy végre, és hogy megnőttél! Már alig vártam, hogy végre személyesen is találkozzunk! Annyira csodálatos, hogy itt vagy velünk. Drágám, kicsikém, ha tudnád, mennyire szeretlek! — Ezzel újból szerető karjaiba csomagolta.
Mack szóhoz sem jutott. Ez az asszony másodpercek alatt áthágott minden társasági szabályt, amelyek mögé Mack gondosan beásta magát. De volt valami a fogadtatás módjában, ahogyan ránézett, a nevét kiabálta, amitől Mack is ugyanannyira örült az asszonynak…” (p. 86.)

Reklámok

4 hozzászólás

Kategória: gondolatok, idézetek

4 responses to “Istennel találkozni

  1. endike

    Én úgy képzelem a Jézussal való találkozást, hogy megjelenik egy férfi és úgy viselkedik, olyanokat mond mint amit a Bibliában olvastam. :)
    Van akit fedd, van akit bíztat, van akit súlyosan kritizál, van akinek azt mondja hogy “nyugi, bízz bennem”… meg ilyesmik.
    Szóval mint ahogy a Bibliában olvastam Jézusról.

    Meg én azt is tudom, hogy Jézus ilyet is mondott: aki engem látott, látta az Atyát. És azt is tudom, hogy itt nem közvetlenül a látásról beszélt, hanem arról, hogy hallottam amit tanított, láttam amiket tett.

    És még azt is tudom, hogy vannak sokan, akik Isten nagy szolgáinak hiszik magukat, de nem azok, és azoknak mondják hogy nyugi, akiket kritizálni és feddni kéne, és azokat feddik akiket bíztatni és megnyugtatni kéne.

    És vannak emberek, akik a dícséretet és bíztatást hallják meg Jézus üzenetéből, pedig a feddést kéne neki, és fordítva.

  2. Bizony, az élet bonyolult :)

  3. Xenia

    Egyszer meghalt 3 ember: egy apostol, egy pásztor és egy öreg néni. Haláluk után feltámadtak, és egy mennyei lény előtt találták magukat, aki megszólította őket. Megkérdezte először az apostolt:
    – Hát te ki vagy?
    – Én vagyok az apostol.
    – És ismered Jézust?
    – Micsoda kérdés! Persze hogy ismerem! Én vagyok az APOSTOL! Egész életemben őt szolgáltam, rengeteg gyülekezetet alapítottam, egy csomó csodát tettem, gyógyítottam a betegeket, démonokat űztem, stb.
    – Rendben, menj arra! – mutatott a mennyei lény egy irányba.
    Ezután a pásztor következett.
    – Ki vagy?
    – Én vagyok a pásztor.
    – És ismered Jézust?
    – Micsoda kérdés! Persze hogy ismerem! Én vagyok a PÁSZTOR! Egész életemben őt szolgáltam. Az én gyülekezetem volt a legnagyobb, a legtöbb tagot számláló az országban. Akárhová mentem, mindenütt irigyeltek a nagy gyülekezetemért.
    – Rendben, menj arra! – mutatott a mennyei lény egy irányba.
    Most az öreg néni következett.
    – És te ki vagy?
    – Én vagyok az öreg néni.
    – És ismered Jézust?
    Ekkor az öreg néni térdre esett, átölelte a mennyei lény lábát, és könnyek között válaszolta:
    – Hát hogyne ismernélek, Megváltóm!

  4. f.andi

    jó hogy erről írtál, mert mi ugye behatárolt bukott emberi gondolkodásunkkal csak emberi módon tudjuk Istent és az Ő irántunk érzett szeretetét elképzelni. És sajna igaz, hogy az apa-gyerek kapcsolat nagyon is formálja az Istenképünket. Na most mivel nekem apám csak úgy ott volt az életemben, és a sírjánál állva azon sírtam, hogy milyen borzalmas, hogy nem tudom azt mondani, hogy szerettem az apámat. Emiatt Isten apai szeretetéről nem igazán van egészséges képem, azaz a bibliából tudom, látom hogy mennyire szeret, de az érzelmeimmel nem tudom felfogni, érezni. Éppen ezért engem is félelemmel tölt el a Vele való találkozás majd azon a napon. Viszont a postod eszembe jutatta a tékozló fiút. Egy földi gondolkozású apa valószínűleg jól nyakontörölte volna a gyereket mikor hazament, az ő apja viszont, aki Isten képe a sztoriban, nem hogy örült, elébe futott! Így akarok az Istennel való találkozásra gondolni, mert hiszem, hogy ezért van ez a sztori benne a bibliában.
    Van az a szám, amire a youtub-on rá lehet keresni, mert nagyon szép. a címe: when God ran.