Kedves Isten!

Jézus egyszer arról beszélt, hogy akkor mehetünk be Isten királyságába, ha olyanok leszünk, mint a kisgyerekek. Feltételezem, hogy itt a gyerekek őszinte hitére, nyitottságára és feltétel nélküli bizalmára gondolt, ami oly könnyen kivész a túlontúl racionálisan gondolkozó felnőttekből. Dr. David Heller, aki a Kedves Isten! — Gyermeklevelek Istenhez c. könyv ‘szerzője’, arról beszélt, hogy a gyerekek többségét foglalkoztatják Isten tulajdonságai, jellemvonásai, és az, hogy ezek milyen hatással lehetnek az életükre. Abban a hitben élnek, hogy Isten mindenhol ott van körülöttük. A felnőttek hajlamosabbak Istent egy távoli helyre száműzni, és teljesen kizárni az életükből.

Az alábbi idézetek álljanak itt ízelítőül. De érdemes a könyvet elolvasni, és tanulni a gyerekek ‘hitéből’.

Kedves Isten, Pat Robertson tényleg személyesen ismer téged? Mert ha nem, akkor azt hiszem, jobb, ha tudod, hogy mindenfélét beszél rólad összevissza… Barátod, Brent.
Kedves Isten, Nem tudnád a templomba járást kicsit izgalmasabbá tenni? Mit szólnál egy pár videofilmhez? Csak segíteni szeretnék, Celia.
Kedves Isten! Javasolnék valamit, ha szabad. Miért nincs kevesebb vallás a Földön? Akkor az emberek jobban kijönnének egymással. Már jó régen olvastunk a keresztes hadjáratokról. Janet.
Kedves Isten, apu azt gondolja, hogy ő te vagy. Kérlek térítsd észre! Wayne.
Isten, van egy srác a suliban. Tom Chennek hívják, és kínai. De mi, többiek, nem vagyunk kínaiak. Haver, te aztán szereted a változatosságot! Szeretettel, Andy.
Kedves Isten! Úgy érzem, Jézus a barátom. És mivel a tiéd is, mi ketten is barátok vagyunk. Igaz? Akkor játsszunk együtt! Te is hozd el az összes játékodat, és én is elviszem az enyémeket. Meglátjuk, kinek van több. Szeretettel, Lori.
Kedves Isten! Te jó barátom vagy a szükségben. Mint most is például. Le vagyok törve. Haverod, Howard.
Jézus, te és én cimborák vagyunk. Szeretlek, Richard.
Kedves Isten! Én a Jehova Tanúi felekezet tagja vagyok. Az iskolában harmadikos. Most tanultunk a vallásokról, de a miénkről nem. Előítéleteid vannak, vagy mi? Alicia.
Jézus! Nagyon kedvellek téged. Úgy érzem, mindig mellettem állsz. Kérlek, legyél velem csütörtökön is! Futóverseny lesz, és nekem kell lennem a világon a leggyorsabbnak. Ha nincs más elfoglaltságod, jó lenne, ha ott lennél a startvonalnál. Meg a célnál. Meg a köztük lévő távon. Frankie.
Kedves Isten! Akarsz egy jó viccet hallani? Mi az, rózsaszín, nagyon hosszú, és elalvás előtt hallani? Na, nem tudod? Hát prédikáció. Frank.
Kedves Isten! Miért csináltad úgy, hogy mindig legyenek különböző oldalak, ahova tartozni kell? Jók és rosszak, kelet és nyugat? Mi mind ugyanolyanok vagyunk, nem? Híved, Ken.
Kedves Isten! A templomban a pap egy csomót beszél megkövezésről meg bűnökről. Te érted, mire gondol? Biztos érted. Nekem lövésem sincs hozzá. Egy rendszeres templomjáró, Artie.
Kedves Isten! Te vagy a legjobb! A húsvéti a legjobb szünet. Jézus feltámadása a legjobb sztori. Megnéztem egy filmet róla egyszer a moziban. Az volt a legjobb vámpíros film, amit valaha láttam. Szeretettel, Arn.
Kedves Isten! Ne add fel a reményt, és mi meg fogjuk hálálni! Ismeretlen.

Reklámok

13 hozzászólás

Kategória: idézetek, könyvajánló

13 responses to “Kedves Isten!

  1. Olyan ez mint mikor valamely tv, újság kitalálja hogy kérdezzük meg valamiről az emberek véleményét.
    És akkor 3-4 véleményt bevágnak (tv) vagy leírnak (újság).
    Elképesztően manipulatívak és semmi értelme az egésznek.
    Nem is árulnak el semmit.

    Ennek ugyanígy semmi értelme. És ugyanúgy nem árul el semmit a gyerekek gondolkozásáról.
    Azt már feltételezni sem merem, hogy manipulatívan vannak összeválogatva a válaszok…

    Ám ez csak az én véleményem.
    Nem kötelező egyetérteni.

  2. infaustus

    Én egy rövid ideig voltam óvodapedagógia gyakorlaton. Foglalkozz gyerekekkel, és majd meglátod, mi van a fejükben és a szívükben.

  3. ribizlibogyó

    Ne már…:) ezeket szerintem nem gyerekek írták :) Amúgy roppant bájosak és viccesek, de érződik belőlük a felnőtt logika, ráadásul nagyon hasonlóak is. Ez irodalom, van szerzője.

  4. Infaustus: Igen, az óvodások fejében a faji megkülönböztetés és Pat Robertson van.
    Azt én nem merem határozottan állítani, hogy nem gyerekek írták őket. (Bár ribizlibogyóhoz hasonlóan gyanúsnak találom.)
    Azt viszont határozottan állítom, amit az előző kommentemben írtam.
    Ordít róla a szerkesztettség, és semmit sem árul el a valóságról.

  5. infaustus

    Nem akarlak meggyőzni. De az óvodások fejében igenis van faji megkülönböztetés. Olyan korán megjelenik náluk, hogy csak pislognál.

  6. Kicsiláng

    Na igen. A gyerekeknek lehetnek ilyen beszólásaik, amik feltűnően hasonlítanak egy felnőttéhez. Azért ne felejtsük el, hogy felnőttek között nőnek fel, akik jobb esetben nevelik is őket. Adnak egy mintát. Sokszor úgy mondanak felnőttes dolgokat a gyerekek, hogy fogalmuk sincs, az mit is jelent, vagy teljesen átértelmezik a saját kis világuk fogalmaihoz hozzáillesztve. Csúnyán is mondhatnám: kognitív sémák. :P
    De nagyon sokszor igenis értik, és helyesen is használják ezeket a hallott, megjegyzett dolgokat.

  7. Köszi az ajánlót,Infaustus! Szerintem nagyon jó “bemondások” vannak a könyvben,akkor is,ha ezt felnőtt írta,határozottan sejtem,hogy a Szerző maga is szülő. Nekem ez a “levélke” tetszett: >>”Jézus! Nagyon kedvellek téged. Úgy érzem, mindig mellettem állsz. Kérlek, legyél velem csütörtökön is! Futóverseny lesz, és nekem kell lennem a világon a leggyorsabbnak. Ha nincs más elfoglaltságod, jó lenne, ha ott lennél a startvonalnál. Meg a célnál. Meg a köztük lévő távon. Frankie.”<< Nos,ennyire konkrét a gyermeki hit! [;<-))

  8. Ildi

    A gyerekek úgy csodák, ahogy vannak, és bizony mondanak ilyeneket, meg mást is. Azt persze én nem tudhatom, hogy a fenti könyvben szereplő dolgok igazak-e, de azt tapasztalom, hogy érdemes velük beszélgetni, és kérdezni is. :o) Sokszor több értelemmel válaszolnak mint a felnőttek.
    Azzal meg nem is tudok egyetérteni, hogy nincs értelme…mármint a könyvnek, vagy én látom rosszul.
    Írtam néhány fiam által mondott történetet, nekem kedveseket.

    2009.09.03. (4 éves)

    Ma este kicsi fiam, aki nem sokára négy éves lesz,
    a szokásos esti fürdőjét végezte apjával.
    Már egy ideje az öregség,és annak vonzatai foglalkoztatják, és
    most is arról beszélgetett.
    -Apa, akkor halsz meg, ha én nagyon nagy fiú leszek?
    -Igen, majd ha már te is apuka leszel.
    -De apa, anya is meg fog halni ha öreg lesz?
    -Igen, mindenki meghal.
    -És mikor apa? Mikori öreg leszel te meg anya?
    -Majd ha eljön az ideje édesem. Azt én nem tudom, csak a Jó ISten.
    -Igen apa, tudom.-hagyta abba a pityergést- mikor meghalunk, és megyünk Jézushoz,
    akkor FÉNY BUBORÉKOK leszünk.

    2008.12.14. (3 Éves)
    Három éves fiam bilizés közben “nagy” kérdéseken töri a fejét.
    Nem olyan régen ül, ül, és a szeme valahová messzire mered….vagy inkább befelé. :o)
    Ilyen kérdéseket szokott feltenni: anya, hogyan lesz a kaka? és vajon miért büdi?
    stb…:o)
    Most ül, és egyszer csak megszólal: anya, a kutya kutya?
    -Igen, kincsem.
    -És a kutya állat?
    -Igen, igen.
    -és az ember nem kutya, akkor pedig ember.
    -hát….igen. :o)
    -anya, miért ember az ember?
    -mert Isten teremtett embereket, és állatokat is.
    -Hogy lettek az emberek? – kérdezi tűnődve….:o) Mintha a kutya nem is lenne kérdéses. :o)
    -Aha, tudom már!!! – gyulladt fény a szemében. – fogta a feneket,
    tett egy nagy csövet a lyukba, és elkezdte fujni. Fújta, fújta, lett a hasa, fújta tovább,
    és lett a feje.
    -Hm…..- mondtam neki- és a lába meg a keze?
    -Anya, – mondta szemrehányóan – a lába a fenekéből nőtt ki, mert ha nem lett volna, hogy ment volna a fenék
    az Istenhez, hogy fújjon neki hasat, meg fejet?

    2008.11.27. (3 éves)
    Hétvégén kirándulni voltunk, és elmentünk a hegy tetején lévő temetőbe.
    Levente fiam meglátja a kereszteket, és felkiált:
    -Ez meg itt Jézus Kisztus neve!!!
    Minden kereszt azt mondja: Jé-zus Kisz-tus, Jé-zus Kisz-tus….
    hallod anya? Dobolja a kereszt…..

  9. infaustus

    Ezek aranyosak! :] Ildi egyébként óvónő, szóval ért hozzájuk .. ;]

  10. Nagyon profi történetek.
    És mennyire jó, hogy tudtok velük beszélni a halálról. Ez egy halom családban tabu.

  11. Ildi

    No, egy újabb érdekesség tegnap délutánról:
    A fiam játszik az ágyon, majd oda jön hozzám, rám néz azokkal a csodaszép szemeivel, és azt mondja:
    -anya. Mikor legutoljára meghaltam, elmentem Krisztushoz, és mondtam neki, hogy támassza fel azokat az embereket, akik a háborúban meghaltak. Mert értelmetlenül haltak meg. – nézek rá, én is az egyáltalán nem szép szemeimmel, és az első gondolatom az volt, hogy már megint honnan szedi ezeket a választékos megfogalmazásokat? Majd megkérdeztem:
    -És mit mondott Jézus?
    -azt, hogy most nem lehet. Majd csak később.

    Ott hagyott, és ment tovább játszani……….

  12. Nagyon pöpec ez a kicsi. :)