a hit mikéntje

A Biblia egy helyen, amikor a hitről beszél, a következő tanulságot fogalmazza meg: “Hit nélkül pedig senki sem lehet kedves Isten előtt, mert aki az Istent keresi, annak hinnie kell, hogy ő van; és megjutalmazza mindazokat, akik őt keresik” (Zsid 11:6, ÚFo). Az viszont már nem mindegy, hogy hogyan hisz valaki, ugyanis a démonokról is tudjuk, hogy hisznek, de ez a hit mégis rettegéssel tölti el őket (Jak 2:19).

Még JT koromban beszéltem egyszer egy nénikével, aki a Római Katolikus Egyház tagja volt, és erről büszkén beszélt (tipikus vasárnapi templomlakó volt). A beszélgetésünk kb. így hangzott:
— Keresztényként akkor biztosan ön is hisz a halottak feltámadásában, ugye?!
— Ugyan már! Nem jött még onnan vissza senki.
— De a Biblia ír a feltámadásról, és Jézus is visszajött a sírból.
— Jézus… Ki látta őt? (Ezt pedig olyan hangsúllyal mondta, amit írásban sajnos nem lehet visszaadni.)

Az ő hite, ami sokkal inkább egy intézményrendszerhez való tartozásról szólt, nyilván nem az a hit, ami által Isten számára kedves lenne. A valódi hitnek ugyanis van három összetevője — és ha ezek közül egyetlen egy is hiányzik, már nem érvényes, valódi és bibliai az a hit, amiről beszélünk.

Az első összetevő a noticia, azaz a megismerés, észlelés. A Róm 10:14-ben Pál apostol a hithez szükséges megismerés fontosságáról ír. Hinni ugyanis nem lehet olyasmiben, amiről nincs információja az embernek. De önmagában az ismeret még kevés. Szükséges hozzá a consesus, hogy a tudomásomra jutott információval egyetértsek, igaznak fogadjam el. Hiába adnak valamit a tudtomra, ha nem tekintem hitelesnek az információt, nem lesz az életemre semmilyen hatással. Végül szükséges még egy összetevő, a figucia, vagyis a bizalom. Ilyenkor önmagamat rábízom a szerzett információra, azzal összhangban cselekszem. A hit nem egyszerűen az, hogy valaminek elfogadom az igazságtartalmát, hanem az, hogy saját magamra nézve is érvényesnek tekintem.

És hogy a végére egy banális példával foglaljam össze a noticia, a consensus és a figucia szükségszerű együttjárását — elképzeltem egy közelgő természeti katasztrófát. A médiából tudomást szerzek arról, hogy mi fog történni (noticia), elfogadom a hír igazságtartalmát (consensus), és a szerzett hírrel összhangban cselekszem, azaz megteszem a szükséges óvintézkedéseket (figucia). Ha nincs meg mind a három elem, nem érvényes a hitem, sőt végzetes következményei is lehetnek.

Advertisements

27 hozzászólás

Kategória: teológia

27 responses to “a hit mikéntje

  1. berciXcore

    Ennek kapcsán érdekes felvetéseket boncolgat a BSG is. Most írtam róla egy kis kedvcsinálót. ;)

  2. A katasztrófás példád jó, és érthetővé teszi mire gondolsz.
    De szerintem túlbonyolítod ezt a hitkérdést.

    Én nem az összetevőit hanem a mértékét keresném a hitnek.

    A te példáddal.
    Aki nem hiszi el a katasztrófát csak hall róla, az van a te szavaddal a noticia szintjén.
    Aki elhiszi de nem cselekszik, annak kicsi a hite.
    Aki meg az óvintézkedéseket is megteszi, annak meg nagy a hite. :)

    Ez ennyire egyszerű, fölösleges tudományoskodni.

    0Vannak akik semmiben sem hisznek.
    1Vannak akik hisznek valami természetfölöttiben, de azt mondják az nem a bibliai Isten.
    2Vannak akik azt mondják létezik Isten, de semmi többre nem hajlandóak.
    3Vannak akik már elmennek istentiszteletre valamely gyülekezetbe, de semmi több.
    4 Vannak akik emellett rendszeresen imádkoznak is és olvassák a Bibliát.
    5 Vannak akik méginkább meg akarnak felelni az Isteni törvényeknek.
    6 Vannak akik szeretik Jézust.
    7 Vannak akik a felebarátaikat is szeretik a fentiek mellett.
    8 Vannak akikre a fentiek igazak és a felebaráti szeretete tettekre is váltják…
    stb.
    Lehetne folytatni.
    A hitnek a fokozatai.
    Aki az 5-ösön van gyakran mondja a 4-edik szintűre hogy hitetlen.
    Őrá meg ezt mondja a 6-os és a 7-es.
    Az igazán bölcs meg nem ítélkezik.

    A hitünket meg fogják mérni!
    És nem tudhatjuk, hol lesz meghúzva a határ!

    Próbváljunk minél magasabb szintre eljutni, és bízni benne, hogy az üdvözülési határ minél alacsonyabban legyen. :)
    Bízzunk Isten kegyelmében!

    Jézus annyit mondott, hogy ha csak akkora hitünk lenne mint egy mustármag…

  3. zsotza

    Félelmetesen jó példa a dialógus,amit még Jehova Tanújaként folytattál a (névleg) katolikus nénivel. Ő tényleg az IntézményBEN hitt… Isten óvjon meg bennünket ettől,és adjon az intézményekbe,és minden más dologban hívő embereknek szabadulást!

  4. infaustus

    “A hitünket meg fogják mérni! És nem tudhatjuk, hol lesz meghúzva a határ!”

    Ilyet is sokat hallani a történelmi egyházak tagjaitól. Én annyit tudok, hogy a Biblia nem arról beszél, hogy bizonytalannak kellene lennünk a hitünket illetően. Inkább arról, hogy biztosak lehetünk abban, hogy üdvösségünk van, és átmentünk a halálból az életbe, ill. nem lesz már ítéletünk.

  5. “Az Istentől nekem adott kegyelem szerint, mint bölcs építőmester, alapot vetettem, de más épít rá. Vigyázzon azonban mindenki, hogyan épít rá. Mert más alapot senki sem vethet a meglevőn kívül, amely a Jézus Krisztus. Azt pedig, hogy ki mit épít erre az alapra: aranyat, ezüstöt, drágakövet, fát, szénát, szalmát;az a nap fogja világossá tenni, mivel tűzben jelenik meg, és akkor mindenkinek a munkája nyilvánvalóvá lesz; és hogy kinek mit ér a munkája, azt a tűz fogja kipróbálni. Ha valakinek a munkája, amelyet ráépített, megmarad, jutalmat fog kapni; de ha valakinek a munkája megég, kárt vall. Ő maga megmenekül ugyan, de úgy, mint aki tűzön ment át. ” (1. Korinthus 3:10-15)
    

  6. INFAUSTUS: Semmi okom kételkedni a szavaidban, de azért kérlek mutass erre példát!
    Hátha én is úgy fogom értelmezni, hogy az ember megnyugodhat és bármikor is biztosra mehet!

    Mert én tudok arról igét hozni, hogy JÉZUS ÓVA INT AZ ELBIZAKODOTTSÁGTÓL!

    Főleg a Blogteren vannak baptista, hitgyülis és más karizmatikus egyházasok, akik tutira veszik hogy ők az örök életbe jutnak a mennyekbe, míg én még meg sem tértem és el fogok kárhozni…

    Az biztos hogy én sosem fogom elbízni magam, és ettől óvok másokat is.
    És ez független attól hogy katolikus vagyok vagy sem.

  7. Zsotza: Sajnos a néni még csak az intézményben sem hisz.
    Megszokásból megy, vagy mert a szomszéd is jár. stb.

    Gyerekkoromban a szüleim beírattak hittanra és vittek misére.
    Ekkor gyorsan a szomszédságból és a családból többen szóltak anyának, hogy írassa már be az ő gyerekeiket is… (Azelőtt és azóta sem járnak sehova azok a családok.)

    Ez a rendszerváltás környékén volt.

  8. infaustus

    Jn 5:24, 1Jn 5:12-13

    Nem az elbizakodottságról van szó, hanem üdvbizonyosságról. Aki hisz, annak örök élete VAN, és nem megy már az ítélet alá.

  9. Ennyi?
    De akkor visszajutunk a legelejére.
    Mi számít hitnek? (Erről írtál te.)
    Elég annyi, hogy elhiszem hogy van valami természetfölötti, amit elnevezek Istennek, és akkor máris “hurrá”, vagy ennél azért több kell? És akkor a hit mikéntjénél (te fogalmazásod) vagy mértékénél (én fogalmazásom) vagyunk.

    És ki fog ítélni a hitem felett?
    Nyilván a túlvilágiak…

  10. infaustus

    Természetesen nem ennyi, de példát kértél, nem pedig részletes felsorolást. A posztban azt hiszem, érthetően leírtam róla a véleményem. Aki figyelmesen olvassa a Bibliát, az észreveheti, hogy a hit mindhárom összetevője nélkülözhetetlen, mert csak azok együtt járása esetén beszélünk hitről. Ami másféle, az nem hit, hanem legjobb esetben is vallásoskodás.

  11. Oké, értettem a bejegyzésedet.
    Én meg jeleztem, hogy máshonnan közelítem meg a kérdést. :)

  12. Zsufa

    Huhh! Infaustus!
    Te aztán durván csinálod!
    Naaaggyon durván!
    Egyszerűen irtózatos!
    Ne haragudj, de nem találok szavakat!
    A beszélgetés nagyon ütött!
    Majd meghaltam, olyan jókedvem lett!
    Vigyázz, nehogy betiltsanak!
    De persze a hozzászólók se semmik!
    Wuhhh! Wáhh! Zááááh!
    (Ennél már csak az tenne oda még jobban,
    ha a “hétköznapi templomlakó”-ról is írnál.)
    Ezt zárójelbe tettem, mert még a végén
    megcsinálod, abba meg már belepusztulnék!
    Olvasni foglak!

  13. infaustus

    Üdv nálam, Zsufa! Ki tiltana be és honnan? :]

  14. Zsufa

    Hát én talán betiltanálak,
    de lehet, hogy inkább rábírom magam,
    hogy ne olvassalak,
    és akkor biztos nem lesz
    a fent említett “veszély”?

  15. infaustus

    “Hát én talán betiltanálak…” (Zsufa)

    Erre csak ennyit tudok mondani: “Mindenkinek joga van a vélemény és kifejezés szabadságához. Ez a jog magában foglalja annak szabadságát, hogy véleménye miatt senkit se zaklassanak, továbbá hogy bármilyen eszközzel és hatásokra való tekintet nélkül mindenki tájékozódhasson és tájékoztathasson és eszméket megismerhessen, információkat és eszméket terjeszthessen.” (Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, 19. cikk, de lásd még: Alkotmány, 61. §)

    “…de lehet, hogy inkább rábírom magam, hogy ne olvassalak…” (Zsufa)

    Sose értettem azokat az embereket, akik olvasnak valamit, ami nem tetszik nekik, amivel nem értenek egyet, vagy ami idegesíti őket. Én nem csinálok ilyet, inkább megspórolom az idegeskedést. Ti miért nem jártok el így?

  16. “Ti miért nem jártok el így?”

    Nekem pl. néha kifejezetten jót tesz egy kis igafórumos izgalom. Aztán anyázok egy keveset, és máris oldódik a feszültség.

  17. Zolika

    Az anyázás nálam kimarad, de amúgy én is szeretek vitázni a fórumokon. :)
    Infaustussal például többször nem értettem már egyet. Mégis jó a köztünk lévő viszony. De minimum rendezett. :)

    Remélem te is így látom Infaustus. :D

  18. infaustus

    A véleménykülönbségnek ideális esetben nem szabad hatnia egy ember más véleményű embertársával való kapcsolatára szvsz. Legalábbis én arra törekszem, hogy a vélemény milyenségétől függetlenül az embert lássam meg.

    Szóval én is így látom, Zolika. :] Azt azonban nehéz követni, hogy éppen hogy hívnak, mert 3 hónap alatt ez már a 3. neved. :P

  19. berciXcore

    Én se tudom már, hogy milyen néven tegyem a blog címét a bloggertársak listába. :D

  20. Zolika

    És akkor még nem tudjátok, hogy a blogom költöztetésén gondolkozom. :)
    Tesztelgetem az új(?) helyet.

    Az állandó költözés a betegségem.
    1 éves blog nálam már hosszú idő.

  21. Kicsit kapcsolódik ide…(-de azért “OFF”-ba írom): a párhuzamos,több szolgáltatónál folytatott blogolást abbahagytam,-a változásról írtam a nem frissülő blogokon-az egyetlen blog-helyem: http://zsotza.blogspot.com . Néhány bloggertársnál (Nálad is,Infa) a WordPress cím van a Blogrollban,de ez a blog már csak archívum. Természetesen ha valaki meggondolja magát,és “nem frissít” az új címre,vagy szimplán töröl,azt is tudomásul veszem, tiszteletben tartom a szabadságot. Zolika1979-et meg a címe,és nem a neve alapján vettem fel [;))

  22. infaustus

    Javítottam, Zsotza. Kicsit nálad is elvesztettem a fonalat, hogy melyik cím marad meg, de akkor csak én értettelek félre. :]

    Én a magam részéről mindenben a jól bevált, megszokottat szeretem. Lehetőleg csak semmi változás.

  23. Köszönöm,Infaustus! A Blogspot-ot Kb.: ugyanannyi ideje használtam,mint a WordPress-t,-de épp a követhetőség miatt is-egy helyen folytatom tovább. A Blogspot nálam az egyszerűségével,-a teljes(!) magyar kezelőfelületével,a kiváló link-kezelésével,és a “beszédes” blogrolljával nyert (Idéz a legújabb post-okból)

  24. Zsotza: “Zolika1979-et meg a címe,és nem a neve alapján vettem fel [;))”

    Nagyon jól teszed! :)
    A blogom elérhetősége és neve amúgy is megegyezik.
    Ami nem véletlen. :)
    apostol.blog.hu

  25. Zsufa

    “Sose értettem azokat az embereket,
    akik olvasnak valamit,
    ami nem tetszik nekik,
    amivel nem értenek egyet,
    vagy ami idegesíti őket. ”
    Mibe fogadunk, hogy én meg fogom érteni
    azokat az embereket?