huxley: sziget

“Mindketten ugyanannak a huszadik századi rettenetes járványnak vagyunk az áldozatai. Nem a Fekete Halálnak – ezúttal a Szürke Élet arat.”

Az egyik kedvenc íróm Aldous Huxley (1894-1963), aki olyan nagyszerű könyveket írt, mint a Szép új világ, ami az Iron Maident is megihlette, Visszatérés a szép új világhoz, a Majmok bombája, ill. a Sziget.

Ezen kívül persze sok mást is írt, de talán ezek a legjelentősebb munkái. Kifejezetten kedvelem a disztópiákat, ezért is áll hozzám közel a munkássága. Az utolsó befejezett könyve viszont, a Sziget egyáltalán nem disztópia, hanem egy teljesen pozitív utópia. Érdekes, hogy élete végére a korábbi írásain túl eljutott odáig, hogy el mert játszani az ember erkölcsi és társadalmi felemelkedésének gondolatával.

A könyv egy újságíróról szól, aki elvetődik Pala szigetére, egy idilli társadalomba, ahol a cinikus és mindenből kiábrándult személyiségét maga mögött hagyva komoly reformgondolkodó válik belőle. A Majmok bombájában Huxley arról ír, hogy az ember miként képes saját magát technológiailag, társadalmilag és morálisan egyaránt a csőd szélére juttatni. Ezzel szemben a Sziget pont az ellenkezőjét írja le — egy kívánatosabb és élhetőbb paradicsom megtalálását.

— Ismeri talán Lord Aldehyde-ot?
— Méghozzá igen jól. (…)
— Hogy van az a drága ember?
— Fikarcnyit sem változott — nyugtatta meg Will.
— Márpedig ő nem akármilyen személyiség! L’homme au cerf-volant [fr. a papírsárkányos férfi] — én így nevezem őt.
— A papírsárkányos férfi? Will zavarodottan hallgatta.
— Idelenti tevékenysége ideköti — magyarázta a Ráni; — azonban a kezében egy madzagot fog, a madzag másik végén ott egy sárkány, és az a sárkány mást sem akar, csak egyre feljebb és Feljebb törni. Még akkor is érzi azt az örökös Húzást Onnan Fentről, amikor dolgozik, érzi, ahogy a Szellem kitartóan ráncigálja a húsát. Gondolja csak el! Üzletember, Vezető Iparmágnás — mégis, számára Egyetlen Dolog Számít Igazán — a Lélek Halhatatlansága.

A Szigetben már letisztult formában jelenik meg Huxley életfilozófiája. Az alternatív gyógyászat, drogok, védanta (ind filozófia) mind hatással voltak az életére, és ezeknek hangot is ad a könyvben. Ettől függetlenül nagyon élvezetes regényről van szó.

Reklámok

6 hozzászólás

Kategória: könyvajánló

6 responses to “huxley: sziget

  1. berciXcore

    Huxley és pozitív utópia? Ez úgy hangzik, mint… keresem a hasonlatot. :)
    Szerintem amúgy képesek vagyunk nem elrontani, és nem disztópiába borítani a világot. Csak hallgatni kellene azokra, akik előttünk már eljátszottak a gondolatkísérletekkel, vagy jelenünkben prezentálják a lehetőségek tárházát.

  2. ribizlibogyó

    Huxley olyan élvezetesen írta le a meszkalin kipróbálását, azt, hogy mit érzett, miképp látta a környezetét a szer hatása alatt – szóval erről olyan vonzóan és hosszasan írt, hogy komolyan arra gondoltam: ha lenne rá lehetőségem, egyszer én is kipróbálnám: http://www.daath.hu/showText.php?id=2 Ráadásul még komoly orvosok is ajánlják (nem vicc, már többször hallottam, pl. Szendi Gábortól, aki amúgy hevesen ellenzi a gyógyszeres kezelést; vagy ebben a cikkben svájci orvosok: http://www.inforadio.hu/hir/tudomany/hir-373763)

  3. Jehova Tanúitól tanultam ‘anno:a Biblia fő témája: “Az elveszett Paradicsomtól-a visszanyert Paradicsomig”. Ebben van valami,-bár ezt már másképp látom. Huxley,és a hozzájuk hasonló írók munkái mutatják: sokunkban van vágy a gonoszságtól,és a múlandóságtól megszabadult Világ iránt,-csak a legtöbben nem mondjuk ki. Jó az Iron Maiden dal is!

  4. Kono

    Csak nekem nem fér össze Jézus meg az Iron Maiden? Az Iron Maiden eléggé okkult, nincs jó hatással az emberre, ha ilyeneket hallgat. .

  5. Vagytok még páran Kono.
    Olvastad a Csak a lelkedet akarjuk c. műalkotást?

  6. “Csak nekem nem fér össze Jézus meg az Iron Maiden?” (Kono)

    Valószínűleg nem csak neked, sok keresztény nem szereti a metál zenét.

    “Az Iron Maiden eléggé okkult…”

    Szerintem hallgass meg tőlük néhány számot, amelyben egyenesen az evangéliumot éneklik el. Ajánlom pl. a Greater good of God c. remeküket. Nem találkoztam egyetlen számukkal sem, ami okkult lenne.

    “…nincs jó hatással az emberre, ha ilyeneket hallgat.”

    Ezt mástól is hallottam már. De ilyen általánosítást nem lehet tenni. Akire nincs jó hatással, az ne hallgassa. Rám kifejezetten jó hatással van, mert levezeti a feszültséget, és megnyugszom tőle. De tudom, én elég furán működöm ilyen téren. Rám mindenesetre nincs rossz hatással, sőt nem is értem, mi az benne, ami rossz hatással lehetne rám.

    “Olvastad a Csak a lelkedet akarjuk c. műalkotást?” (Norbs)

    Ez a könyv — és a hasonló színvonalú társai — nálam kimerítik a publicisztikai környezetszennyezés fogalmát. :D Kár a papírért, amit rá pocsékoltak.