agyalás

“Széles körben elismerik, hogy az emberi agy teljesítőképessége messze meghaladja azt, amit a jelenlegi életünk folyamán fel tudunk használni, akár 70 évig, akár 100 évig éljünk is. Az Encyclopaedia Britannica kijelenti, hogy az emberi agy ‘jelentősen több képességgel van felruházva, mint amit egy személy az egész életideje alatt képes megvalósítani’ (1976. 12. kötet, 998. oldal). A tudos Carl Sagan kijelenti, hogy az emberi agy ‘képes annyi információt tárolni, ami mintegy húsz millió kötetet töltene meg, vagyis amennyi a világ legnagyobb könyvtáraiban megtalálható’ (Cosmos 1980. 178. oldal). Az emberi agy befogadóképességét illetően azt írta a biokémikus Isaac Asimov, hogy az ‘olyan tárolórendszert képvisel, amely minden embertől elvárható tanulási és emlékezési terhelésnek megfelel, sőt ennél még egymilliárdszor többre képes’ (The New York Times Magazine, 1966. október 9. 146. oldal). (…) Nem ésszerű-e, hogy a végnélküli tanulásra képes emberek eredetileg úgy lettek megalkotva, hogy örökké éljenek?” (Reasoning from the Scriptures, WTBTS, 1989. p. 91.)

Reklámok

12 hozzászólás

Kategória: tudomány

12 responses to “agyalás

  1. Ügyes és jópofa! :-)

  2. “Széles körben elismerik, hogy az emberi agy teljesítőképessége messze meghaladja azt, amit a jelenlegi életünk folyamán fel tudunk használni, akár 70 évig, akár 100 évig éljünk is.” (Reasoning from the Scriptures, WTBTS, 1989. p. 91.)

    Ennek nagyon olyan szaga van, mint a 10%-os mítosznak, ti. “az ember nem használja ki csak agykapacitásának 10%-át!”. Ez egy urbán mítosz, mely különösen New Age-es körökben terjeng.
    Ha valóban így lenne, akkor egy autóbaleset során elveszthetnénk agyunk 90%-át, és fütyörészve jönnénk ki a kötözés után a kórházból.

    “Nem ésszerű-e, hogy a végnélküli tanulásra képes emberek[…]”
    (Reasoning from the Scriptures, WTBTS, 1989. p. 91.)

    Vajon ez alatt mit értenek? Vég nélküli tanulás? A tanulás folyamata során az új információk kiszorítják a régieket, ezért van az, hogy azok a képességeink amelyeket nem használunk nap-mint-nap végül kikopnak, elfelejtjük őket.
    Másrészt felejtés nélkül nem lenne tanulás.

  3. endike

    Én erről marha sokat gondolkodtam, és mivel értek a programozáshoz, ez segített abban, hogy elég sok dologra rá is jöttem.

    Először is az ember felejt is. Úgy kell ezt felfogni, hogy az ember időben is korlátolt. Ahogy a két kezedet csak másfél méter szélességre tudod kinyújtani, úgy az emlékezeted is csak valameddig ér. Persze az emlékezet bizonyos részei távolabb, bizonyosak rövidebb időbeli távolságig.

    Ezen kívül az emlékek se olyanok hogy bármikor elő lehet bármit szedni az emlékeink közül. Ez is hasonlít a térbeli mozgáshoz: nem lehetsz egyszerre mindenhol, de elmehetsz bárhova. Ha sokat gondolkodsz egy régi emlékről, egyre több dolog jut eszedbe.

    Hacsaknem már végleg elfelejtettél bizonyos dolgokat…

    Az emlékek tehát nem örökkévalóak, viszont van egy képességünk amivel újra és újra frissíteni tudjuk őket. Ha valami nem fontos, el fog felejtődni. Ami fontos azt pedig mindig frissítenünk kell, hogy meg is maradjon. (Még Isten beszédét is!)
    Egyébként érdekes, hogy a számítógép memóriája is így működik, legalábbis az a fajta, amelyiket gyors műveletekre lehet használni (az usb kulcstartókban a lassú fajta van). A számítógépben a memória minden egyes bitjét újra és újra ki kell olvasni és újra beírni. Ez brutális sebességgel történik, pl. az én gépemben kb. 500Mhz-en, azaz másodpercenként 500 milliószor. Azért van erre szükség, mert idővel a memória bitjei bizonytalan állapotba kerülnek.

    Persze ez a fajta frissítés csak kicsit hasonlít az emberi agy tudatos frissítéséhez, de azért érdekes. (Bár valószínüleg ilyen automatikus frissítés is van az agyban.)

    Ezen kívül van még az agynak egy alapvető képessége, az adat tömörítés. Nem kell megijedni, ezt is meg lehet érteni nagy technikai tudás nélkül is. A tömörítés legegyszerűbb fajtája az amikor az ismétlődéseket keressük meg. Tehát ha valami ezerszer ismétlődik, akkor nem kell ezerszer eltárolni, hanem csak két adat szükséges: hogy hányszor (ezer) és hogy mi az, ami ismétlődik.
    Miért fontos ez? Azért, mert bár az agy nyers kapacitása is hatalmas, de tömörítéssel ennek valami elképesztően sokszorosát képes tárolni.
    Nagyon trükkös tömörítések vannak, írni fogok erről a blogomban majd.

    Érdekes még megjegyezni azt, hogy a legnagyobb agykutatók között vannak, akik úgy gondolják, hogy az agy nem csak elektromos és kémiai, hanem kvantummechanikai elven is működik. Azért gondolják ezt, mert az ismert elektromos és kémiai elvű működés szerintük nem elég ahhoz a teljesítményhez, amelyet tapasztalunk.

  4. endike

    Az a 10%-os dolog az tényleg urban legend, azonban van pár dolog ami nagyon elgondolkodható. Pl. találtak olyan embereket, akiknek az agyuk akár fele is nem működött, vagy így születtek, vagy valami baleset miatt. Több olyan eset volt, amikor azt tapasztalták, hogy ezek az emberek semmivel sem butábbak másoknál, bár ha jól emlékszem valami defektusuk azért volt, de jóval kisebb mint amit a hiányzó agy rész indokolna.

    De amúgy ha jobban belegondolok, mégis igaz a 10%-os dolog, hiszen az emberek többsége buta, lusta, felületes. Igen, tényleg csak az agyuk 10%-át használják. :)

  5. Az agyműködés tényleg nagyon érdekes terület. Úgy tudom, hogy a rövidtávú emlékek tárolásának egyik mechanizmusa jelenlegi tudásunk szerint az, hogy ún. reverberációs körök alakulnak ki neuronok között. Ez azt jelenti, hogy pl. 3 neuron esetén az első ingerli a másodikat a második a harmadikat majd a harmadik ismét az elsőt (vagy a másodiktól is indulhatnak tengelynyúlványok vissza az elsőhöz) és így szépen egy öningerlő effektus alakul ki. Ezeknek az idegsejteknek az ingereltségi állapota órákig vagy napokig fennmaradhat és könnyű őket kioltani is (vizsgára készülő diák a vizsga után már nem emlékszik a tanultakra).

    A kvantummechanikás nagytudósokra apellálós hipotézis viszont gyanús nekem. Főleg azért, mert a kvantummechanika az alapja amúgy a kémiai és elektromos folyamatoknak is, tehát többet nem igazán tesz hozzá.

  6. endike

    norbs, ja, akkor a kvantumszámítógép is hülyeség, mert ez az érved azt is lefedi… :]

  7. “A tanulás folyamata során az új információk kiszorítják a régieket, ezért van az, hogy azok a képességeink amelyeket nem használunk nap-mint-nap végül kikopnak, elfelejtjük őket.”

    Nagyon nem értek az agykutatáshoz, én csak végfelhasználó vagyok a folyamatban. :-) Bár a felejtés nyilván hozzátartozik a témához, de azért egy felnőtt ember kognitív képességei messze meghaladják egy gyerekét. Ez pedig azt mutatja, hogy az ismeret gyarapítható (mennyiségileg is), de akkor az agy az idő előrehaladtával képesebb egyre több és több információt elraktározni és feldolgozni?

    Egy nagyon egyszerű példa: gyerekként volt egy csomó olyan dolog, amit nem értettem meg, tehát megtanulni sem tudtam. Felnőttként ugyanazt a dolgot már képes vagyok elsajátítani, vagyis gyermekéveimhez képest a “fejlettebb agyam” :-) differenciáltabb gondolkodást és mélyebb megértést tesz lehetővé.

    Nyilván egy bizonyos kor után egész szervezetünk hanyatlásnak indul – de ha ez NEM történne meg, vajon igaz lehetne a vég nélküli tanulás lehetősége?

  8. endike

    Sytka, rosszul gondolkodsz. A gyerek marha sok alap infót tanul, azért nem tud még olyat amit te. És te az alap infókat már “magától értetődőnek” tartod, azért hiszed hogy az a gyerek kevesebbet tanul.
    Sőt, valószínűleg ezek az alap infók a tömörítéshez szükséges dolgok, a tömörítés módszerei. Tehát a tömörítés megtanulása után jóval több infó szedhető fel.
    Na persze ilyen értelemben meg igazad van. :)

    Amúgy meg maga a test is úgy néz ki hogy “örök életre” van tervezve, legalábbis jóval tovább tudna élni mint a kb. 70 év. Szinte úgy néz ki hogy az öregedés nem szerkezeti hiba, hanem bele van kódolva a testbe, direkt program van rá írva. :)

  9. Sytka, persze hogy gyarapítható az ismeretanyag. Ezt nevezzük hosszútávú emlékezetnek. Pl. az olyan emlékeink amihez intenzív érzelmi töltet fűződik nagyon mélyen megragadnak (azt mondják, ezért emlékeznek a nők jobban dolgokra, mert az érzelmi inteligenciájuk magasabb). Vannak bizonyos – a testhez kötődő, pl. koordinációs képességek – amelyek szintén életünk végéig megmaradnak és alig halványulnak, még ha nem is gyakoroljuk őket. Azonban a hétköznapi emlékekre ez nem jellemző. És ahogy mondod ez hozzá tartozik a tanulás folyamatához. Felejtés nélkül nincs tanulás.
    Átgondoltam mégegyszer a bejegyzést, de még midnig nem látom át, hogy az örök életet hogyan bizonyítja az élethosszig tartó tanulás, ahogy a cikkben/könyvben írják.

    endinek meg: A kvantummechanikás dolgoba úgy szóltam bele, hogy nem értettem mit is írsz, elnézést. A kvantumszámítógépek világa nem az én világom, azonban még mindig kétesen állok ahhoz, hogy elektromos és kémiai és szerkezetbeli jelenségek miért ne tudnák magyarázni az agy funkcióit és teljesítményét.
    Hogy a test pedig örök életre lenne tervezve? Pont azt írod, hogy az öregedés bele van kódolva a testbe, akkor hogyan lehet örök életre tervezve? Amúgy ezzel a kódolással bizonyos fokig egyetértek. Ha evolúcióbiológiai szempontból vizsgáljuk a kérdést, akkor a testünk a géneink továbbadásának eszköze, ehhez pedig nem kell örökké élni, elég csak egészségesen elérni az ivarérett kort, szaporodni, aztán szép lassan elhasználódni a felhalmozódó hibák miatt így helyet adva egy új, egészséges nemzedéknek.

  10. endike

    talán a pedofil papokat áthelyező főpapokat kéne megkérdezni erről a kérdésről

  11. Neked se lehet könnyű az életed, endi…

  12. endike

    Bizony, nehéz, pl. kevés barátom van, mert sokan megszakítják velem a kapcsolatot, hiszen gyűlölködő módon állok hozzá a pedofil papokat áthelyező főpapokhoz. Mocskos gyűlölkődő endi!