A tanítványság jele

“Új parancsot adok nektek: szeressétek egymást. Ahogyan én szerettelek titeket, nektek is úgy kell szeretnetek egymást! Erről ismeri majd fel mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást” (Jn 13:34-35, EF).

Ezzel a két verssel kapcsolatban Francis Schaeffer (1912-1984) amerikai teológus a következőket fogalmazta meg: “Napjainkban a haldokló kultúra kellős közepén Jézus felhatalmazást ad valamire a világnak. Saját hatalmából kifolyólag megadja az ítélet jogát, döntse el a világ, hogy te meg én újjászületett hívők vagyunk-e, mégpedig azon az alapon, hogy lát-e bennünk szeretetet az összes többi hívő iránt.”

Vannak, akik szerint ‘egymás szeretete’ azt jelenti, hogy minden egyes keresztényt szeretünk. Véleményem szerint ez igaz is, azonban a szeretet viszonyfogalom — vagyis csak akkor tudjuk azt értelmezni, ha van tárgya. A szeretett személlyel kapcsolatban pedig cselekedetek által, személyes interakciókban tudjuk megmutatni a szeretetünket. Ezért számomra semmit nem jelentenek az ehhez hasonló megjegyzések: “Én minden keresztény testvéremet szeretem.”

Az egyetemes, felekezetközi Egyház helyett én egy szűkebb körre vonatkoztatnám a verset. Ilyenkor szokott megjelenni a saját gyülekezet gondolata. Nekem azonban ezzel az értelmezéssel is gondjaim vannak. Egy helyi gyülekezet — főleg az evangélumi közösségek esetében — a közös érdekek, nézetek, sőt időnként a szimpátia alapján szerveződnek. Könnyű olyan embereket szeretni, azaz jó cselekedetekkel viszonyulni feléjük, akik nézetei, személyisége, érdekei hasonlítanak az enyémhez.

Az Egyházon belül a felekezetek kialakulásával kissé más rendszer alakult ki, mint amit az Apostolok cselekedeteiben és az apostoli levelekben olvasunk. Az eltérő teológia mentén szerveződött felekezetek tagjaival könnyen bibliaértelmezési vitába keveredhetünk, mert számos kérdésben más a véleményünk. A Jn 13:34-35 értelmezése és megélése során én mindenképp beiktatnék egy átmeneti “szintet”, nevezetesen azokat a keresztényeket, akikkel életem folyamán kapcsolatba kerülök. Ők valószínűleg olyan személyek lesznek, akikkel nem minden kérdésben értünk egyet, és olykor nehéz elfogadni, hogy eltérő meggyőződésre jutottak ugyanazt a Bibliát olvasva. Véleményem szerint Jézus arról beszélt, hogy még az olyan keresztényeket is szeretni kell, akik nem mindig viselkednek vagy gondolkodnak úgy, hogy könnyen szerethetők legyenek, vagy spontán módon is jót tegyünk velük. De ez az ismertetője az igazi tanítványoknak.

Hogyan viszonyulunk pl. azokhoz, akik túlzottan liberálisak, vagy épp szélsőségesen fundamentalisták, akik meghökkentő módon karizmatikusok, vagy tagadják az ajándékok mindennemű működését, akik az evolúcióban hisznek, akik nem értik meg, hogy nekem van igazam, akik függnek a pásztoruk/papjuk értelmezésétől, vagy akik gyülekezetbe sem járnak — de a mindennapi életem során kapcsolatba kerülök velük?! Tudjuk őket szeretni? Miben nyilvánul ez meg?

Reklámok

3 hozzászólás

Kategória: evangéliumi

3 responses to “A tanítványság jele

  1. Mi az hogy szeretni? Egy szélsőségest is lehet szeretni ahogy egy hitetlent is avagy felebarátot: nem nézed el a nyomorát nem vered szóval, ha módodban áll készségesen segítesz, nem ellene törsz hanem érte teszel ezt meg azt.

    Talán a hitetlen és az olyan hívő között aki nem ért egyet maradéktalanul “velem”, vagyis nézetkülönbség avagy a jelleme habitusa érdeklődése más mint az “enyém” miatt,nem ZÁROM ki az üdvösségből,megszakítva vele a TESTVÉRI közösséget, ami lássuk be divatos ma.

    Viszont a VITÁK miatt, amik nem üdvkérdésbeli dolgok miatt folynak de elválasztják egymástól a hívőket nem tartom helyesnek. A vita jó,szükséges építő,mert rombol és épít, megvilágosít és ledönti az emberi magaslatokat, építményeket, hagyományokat,válaszfalakat Isten igéje által az igazság megismerésével. Sok az irányzat,sok tévedés, sok a hagyomány önmagunkban és másokban egyaránt.A vita vizsgálódásra késztet a vita a másik elé tárja azt amivel talán sosem foglalkozna,mert ön-ön meggyőződése és környezete által jónak , igaznak és helyesnek vél.

    Már csak 1 nagy kérdés van .Mi üdv kérdés?Üdvkérdés szablya meg , hogy közösségben tudnake lenni egymással avagy nem. És ha valamit ma lát a hitetlen a keresztények között az az hogy nincsennek közösségben egymással kisebb nagyobb különbségek miatt. Ahol nincs egység ott nincs szeretet se ,viszályok harcok, kárhoztatások,sátánozások, kígyók békák kiálltása van és teljes elszigetelődés.

  2. Köszönöm a gondolatot. Tetszett és elgondolkodtatott a közbeeső szinted…;)
    Jó munkát.

  3. ribizlibogyó

    Miért azon múlik a szeretet, hogy a másiknak mi a véleménye? És ha teljesen más, akkor mi van? Úgyis képtelenség olyan embereket találni, akik hozzánk mindenben hasonlóak volnának. A legközelebbi barátainktól is rengeteg mindenben különbözünk. Mindig el kell viselni a különbséget, a másságot. És senkit sem tudunk a saját képmásunkra formálni, a különbségek mindig megmaradnak. Úgy vettem észre, hogy vannak rugalmas emberek, akik hatalmas különbségeken is képesek átugrani; és vannak merevek, akikkel hiába egyezik meg az értékrendem, mégis megvetnek és elutasítanak a legkisebb különbségek miatt is. Vannak egyszerű hívők, akik tudják, hogy nem tudnak mindent, ezért elfogadnak, ha más is a véleményem; és vannak fölfuvalkodottak, akik szerint képtelenség, hogy létezzen bármi, amit ők nem jól tudnak.