Szerintetek?

“Miután megmosta a lábukat, Jézus újra felvette felsőruháját, visszaült az asztalhoz, és megkérdezte: ‘Értitek, mit tettem veletek? Ti Mesternek és Úrnak hívtok engem, és igazatok van, mert az vagyok. Ha pedig én, aki Úr és Mester vagyok, megmostam a lábatokat, nektek is meg kell mosnotok egymás lábát'” (Jn 13:12-14, EF, kiemelés tőlem).

János evangéliuma nem tartalmazza az Úrvacsora történetét, ellenben nagy hangsúlyt fektet a lábmosás történetére. Ezen belül hangoztak el a fenti mondatok. A tanítványok ‘Mesternek és Úrnak’ nevezik Jézust, ő pedig ‘Úrnak és Mesternek’ nevezi önmagát. Szerintetek a kifejezések felcserélésének van jelentősége? Ha van, akkor mi?

Advertisements

6 hozzászólás

Kategória: teológia

6 responses to “Szerintetek?

  1. andras

    A tanítványok számára először Mester (tanító, rabbi), és csak később ismerik fel Úr mivoltát. Isteni és emberi természet kettősségéről lehet szó.
    Ő pedig előbb volt Úr, de Mesterként, valóságos emberként tudtuk megismerni. Szóval megközelítésbeli különbségről lehet szó, szerintem. De az is lehet, hogy nincs jelentősége a kifejezések felcserélésének.
    Andras

  2. Szerintem Jézus azt akarta kifejezni, hogy AZONOSAN fontos mind a kettő.
    Ők A-t és B-t mondtak, ha Jézus is ebben a sorrendben mondja, akkor az A hangsúlyosabb.
    Ha ők a B-t mondják előrébb, akkor szerintem Jézus meg az A-t. :)
    Szerintem “csak” ennyi a jelentősége.

    Fontosabb, hogy a MESTERre és az ÚRra is rábólint Jézus.

    De lehet, hogy nincs igazam.

  3. endike

    Biztos a választékos nyelvi kifejezőeszközöket akarta demonstrálni.

    Mivel nem írásban fejezték ki magukat, ezért a hejesírással nem tudták bizonyítani, hogy ők milyen alapos, lelkiismeretes, azaz diplomás emberek.

    :o)

  4. Bár az általad felvetett konkrét igeszakasz “sorrendcseréjére” nincs hirtelen konkrét ötletem, de ehhez hasonlót találni Pál leveleiben is. Például a 2Kor 1:1-2-ben ez van: “Pál, KRISZTUS JÉZUS apostola Isten akaratából és Timóteus… … Istentől, ami Atyánktól és az Úr JÉZUS KRISZTUStól”

    Itt tehát Jézus neve van “felcserélve”. Ezt a stilisztikai jelenséget szokták khiazmusnak nevezni. Pál leveleiben elég gyakran előfordul – ez egy olyan apróság, ami rá jellemző és emiatt is hitelesíti, hogy a levelet tényleg ő írta.

  5. infaustus

    Köszi a válaszokat. Andras, hasonló dolgokra gondoltam én is. A khiasztikus szerkezet nem jutott eszembe, de lehet benne valami, Sytka. Szóval köszi mindenki.

  6. boresit

    Számomra ez az üzenet ebből (ezt szoktam róla tanítani :-))

    Az “emberi” sorrend ez: meghallgatom valaki tanítását (előbb “mester”), és ha “tetszik”, elfogadom, meggyőz, akkor úr lesz a számomra. Így valójában én válogatok a mesterek között, és én döntöm el, kit választok uramnak.

    A biblikus sorrend: előbb úr, akiben (elsősorban vagy nem csak) nem azért hiszek, mert logikus, mert meggyőző, mert bizonyított, stb. – hanem mert megismertem őt (a hit számomra inkább a kapcsolathoz tartozó fogalom, nem a tanuláshoz, megértéshez). És a tanítását, az üzenetének a mélységét is csak akkor fogom érteni, hogy úrként tekintek rá, és az eszem mellé a megértés folyamatába bekapcsolom a hitemet is. Szóval ha a tanítást érteni és élni akarom, akkor előbb úrnak kell elfogadnom a kijelentőt.

    Hát, ez az én változatom :-)