Üdvbizonyosság

Ebben és a következő bejegyzésben két olyan témát szeretnék megemlíteni, ami véleményem szerint alapvető hitkérdésnek minősül. Az üdvbizonyosságról és az üdvbiztonságról lenne szó. Evangéliumi körökben is találkoztam már olyan keresztényekkel, akik — szerintem — helytelenül értelmezték e fogalmakat, de ugyanez a veszély fennáll a történelmi felekezetekben is.

Az üdvbizonyosság azt fejezi ki, hogy egy keresztény a megtérése után teljesen biztos abban, hogy Istennel megbékélt, örök életet kapott, az ítélet végbe ment fölötte és irgalmat nyert. Ezt persze nem mindenki gondolja így. Szoktak egy ószövetségi szakaszra hivatkozni, hogy az üdvbizonytalanság tévképzetében tartsák a híveket: “Keressétek az URat mind, akik alázatosan éltek a földön, és teljesítitek a törvényt! Törekedjetek az igazságra, törekedjetek az alázatra, talán oltalmat találtok az ÚR haragjának napján!” (Zof 3:2, MBT). Az üdvtörténetben azonban fordulópontot jelentett Jézus személye. Egy új szövetség köttetett általa Isten és az ember között, így az üdvösségünkkel kapcsolatban ezen újszövetségi megállapításokra kell hagyatkoznunk.

Az Újszövetség pedig egyáltalán nem hagy kétségek és találgatások között — nem remélnünk kell, hogy majd üdvözülni fogunk, hanem tudnunk, hogy már üdvözültünk. A Jn 1:12-13 szerint az üdvösség feltétele a hit (vö. Ef 2:8-9), és aki hisz, az új identitást kapott: Isten gyermeke lett. A Róm 8:14-16-ban ugyanezt erősíti meg Pál, amikor elmondja, hogy a Szentlélek a mi lelkünkkel együtt arról tesz bizonyságot, hogy Isten gyermekei vagyunk. A fiúságunk nem olyasmi, amit “talánokra” és feltételezésekre alapozhatnánk, mert az apostolok szerint realitássá vált az életünkben a hitünk által.

Szó van az ítéletről is az Újszövetségben: “…aki hallja az én igémet, és hisz abban, aki elküldött engem, annak örök élete van; sőt ítéletre sem megy, hanem átment a halálból az életbe” (Jn 5:24). Természetesen ez nem az az “ítélet”, amiről az apostol az 1Kor 3:11-15-ben beszél. Ott az életművünkről van szó, melyet Isten meg fog ítélni, az ítélet célja azonban nem az örök sorsunk eldöntése, hanem a “jutalmunk” meghatározása (vö. Jézus talentumokról szóló példázatával). János apostol azonban leszögezi, hogy az üdvösség szempontjából nem kell az ítélettől tartanunk, mert “átmentünk a halálból az életbe”, és “örök életünk van”. Elég erős kifejezést használ, mert meg akarja értetni velünk az üdvösségünk itt és most való realitását. A levelében is hasonló gondolatokat ír le: “Ez a bizonyságtétel pedig az, hogy Isten örök életet adott nekünk, és ez az élet az ő Fiában van. Akié a Fiú, azé az élet; akiben nincs meg Isten Fia, az élet sincs meg abban. Ezt azért írtam nektek, akik hisztek Isten Fia nevében, hogy tudjátok: örök életetek van” (1Jn 5:11-13, MBT).

A fenti írásszövegek alapján tévesnek gondolom azok felfogását, akik az üdvbizonytalanság gondolatát propagálják. Általában beképzeltséggel vádolják a másik oldalt, hogy biztosra merjük mondani, hogy nekünk már örök életünk van. Ez azonban nem beképzeltség, hanem biblikusság — annak elfogadása, amit a Szentírás tényként kijelent. Nem elsősorban az érzéseken vagy tapasztalatokon alapul (bár ezeket sem szabad kizárni, hisz a Róm 8:16 a “lelkünket” említi, és ebbe némi szubjektivitás is belefér). Azért lényeges ez a kérdés, mert hatással van az identitásunkra és életvezetésünkre. Eugene Peterson így fogalmazza ezt meg parafrázisában: “A királyság alattvalói vagytok. Éljetek hát ennek megfelelően. Éljétek meg az Isten-alkotta identitásotokat” (Mt 5:48, The Message).

Reklámok

36 hozzászólás

Kategória: evangéliumi

36 responses to “Üdvbizonyosság

  1. endike

    Hát pedig de. Az apostolok írtak olyanokat is, meg Jézus is mondott olyasmiket hogy pl. “aki azt hiszi áll…” stb…

    Bizony reménység is ez, nem csak hit. Apropó, éles határ van a hit és remény között? Nem hinném.

    Bizony a kicsiknek jár az, hogy “biztos örök életetek van”, a gyengéknek, a betegeknek. Persze részben mindenki kicsi és beteg, és önmagunkat is bíztathatjuk.

  2. infaustus

    Endi, nem mondtam ellent annak, amit írsz. Amikor az üdvösség reményléséről beszéltem, mást értettem alatta, de ez kiderül a bejegyzésből (tudás-remény szembeállítása). A következő bejegyzésben lesz szó arról is, amit említettél (“aki azt hiszi, hogy áll…”).

  3. Mielőtt megint az lesz a hatalmas érv, hogy én csak egy hülye katolikus vagyok, jelzem, hogy a “sola scriptura” elve által megreformált protestáns egyházak is azt vallják, hogy üdvözülni csak Isten kegyelméből lehet, jó cselekedetekkel kiérdemelni képtelenség.
    Márpedig ha kegyelemre vagyunk utalva, akkor hogy a fenében lehetünk az üdvözülésben (kegyelemben) biztosak?! :)
    A válasz: sehogyan.

    Itt akár be is fejezhetném, hiszen hatalmas KO-s kiütés részemről.

    Sajnos képtelen vagyok abbahagyni, remélem elnézik nekem ott fent.

    Az hogy biztosak vagyunk az üdvösségünkben, egyenesen BŰN!
    Az nem más, mint önmagunk felmagasztalása. (Több ige elítéli mindezt, és óva int.)
    A jövő?
    Mikor 2 részre vannak választva az emberek, akkor jön a döbbent kérdés: hát nem a te nevedben cselekedtünk?! (Ők is biztosak voltak a dolgukban.)
    Jézus válasza: “Nem ismerlek titeket.”

    Én a szerénység, alázatosság, önmagunkban való örök kétely útját javaslom mindenkinek!
    Az én bibliai olvasatomban az vezet el a mennyek országába.
    A hókuszpókuszos megtérésektől óva intek mindenkit.

  4. endike

    Apostol, azért az “egyáltalán nem lehetünk biztosak” meg a “totál biztosak lehetünk” között eléggé sok fokozat van, és én hiszem, hogy egy hívő inkább a “meglehetősen biztosak lehetünk” felé van.

  5. infaustus

    “Az hogy biztosak vagyunk az üdvösségünkben, egyenesen BŰN!”

    Hasonlítsd össze a bejegyzésem és a te kommented. Én hivatkoztam igehelyekre, amikre alapozok. Te mivel jössz? A saját elképzeléseiddel. Ezek után ne várd, hogy a továbbiakban egyetlen hozzászólásodra is reagáljak, amíg nincs meg a közös hivatkozási alap. Eleve nem értelek, miért olvasol egy olyan blogot, ahol minden bejegyzésbe belekötsz…

  6. “ahol minden bejegyzésbe belekötsz…”

    Hetekig semmire sem reagáltam…
    Most is csak az utolsó 2 bejegyzésre.
    A hszek kapcsán meg magamból indultam ki. Én megtiszteltetésnek veszem ha valaki kommentálja az én blogomat.
    Csak örömet akartam itt is szerezni.
    De akkor befogom, és hallgatok.

    Meglehetősen ismert példabeszédekkel jöttem, egyenesen az evangéliumokból.
    Elismerem, tényleg nem kiragadott mondatokkal.

  7. infaustus

    Egy történetre utaltál az evangéliumból, és az sem cáfolja meg az üdvbizonyosságot. A többi a saját filozofálásod, értelmezésed (ami szerintem alapjaiban hibás). A “minden bejegyzésbe” való belekötést úgy értettem, hogy _amelyhez hozzászólsz_.

  8. Melyik “értelmezésemmel” nem értesz egyet?

    1. Üdvözülni csak kegyelemből lehet.
    2. Az üdvbizonyosság önmagunk felmagasztalása.
    X. Önmagunk felmagasztalása nem tetszik Istennek.

    Más nem volt.

  9. Kicsiláng

    5,8 Mi azonban, akik a nappal fiai vagyunk, legyünk józanok, vegyük magunkra a hit és a szeretet páncélját, és mint sisakot, az üdvösség reménységét.

    Legyünk józanok! Vegyük magunkra, azt mondja, vagyis vegyük fel. Nem véletlenül sisak, az a fejre való…

  10. Kicsiláng

    1 Thessz 5:8, ez lemaradt, javítsd kérlek infa!
    De a folytatás is egyértelmű: “Mert az Isten nem haragra rendelt minket, hanem hogy elnyerjük az üdvöséget a _mi_Urunk,_Jézus_Krisztus_által_, aki meghalt értünk…” 1 Thessz 5:9-10

  11. infaustus

    “Az hogy biztosak vagyunk az üdvösségünkben, egyenesen BŰN!”
    Erre gondoltam. Kérlek, magyarázd el nekem, hogyan érted, amikor az apostol ezt mondja: “tudjátok, hogy örök életetek van”, vagy Isten “örök életet adott [aorisztoszban] nektek” (1Jn 5:11-14).

    “1. Üdvözülni csak kegyelemből lehet.”
    Ezzel egyetértek.

    “2. Az üdvbizonyosság önmagunk felmagasztalása.”
    Ezzel nem. Nem önmagunk felmagasztalása, hanem annak elfogadása, amit a Biblia mond. Ha volt egy egyértelmű találkozásom Jézussal, mint Urammal és Megváltómmal, ha hitre jutottam, és ez a hitem gyümölcsöket is terem, nem magasztalom fel magam, ha azt mondom, örök életem van. Ezt erősíti meg az Írás. De tényleg kérlek, hogy értelmezd nekem az 1Jn 5:11-13-at, ahogyan te látod.

  12. Toronyőr

    ” 1. Üdvözülni csak kegyelemből lehet.
    2. Az üdvbizonyosság önmagunk felmagasztalása.
    X. Önmagunk felmagasztalása nem tetszik Istennek.”

    1. Pont ez a lényeg. A kegyelem Isten ajándéka. A Szent Szellem (Lélek)
    által az eljövendőnek zálogát adta minden fiának. Azért zálog, mert garancia a jövőre. És azért ajándék mert annak adja akinek akarja.
    2. Ha Isten garantálja a fiainak a jövőt, amit a Szent Szellem által pecsétel be a szívbe, akkor hogyan lehetne ez önmagunk felmagasztalása?
    x. Önmagunk felmagasztalása valóban nem tetszik az Atyának. Csakhogy ebben az esetben nem erről van szó. Inkább, ha szabad így mondanom, Isten emeli fel az embert, kegyelemből. A jövőről való meggyőzése Istennek, inkább alázatossá tesz.

  13. Toronyőr

    “Itt akár be is fejezhetném, hiszen hatalmas KO-s kiütés részemről.”
    Valóban ritka tehetséges harcos vagy. Én nem ismerek senkit aki ilyen profin földre küldi saját magát egyetlen ütéssel . Gratulálok!!!

  14. INFA: Szóval akkor a 1Jn 5: 11-13
    Ez nem több (és nem is nagyon kevesebb) annál, mint mikor Jézus azt mondja, aki benne hisz az üdvözül. Ő az út, az igazság és az élet. :)
    De könyörgöm hol támasztja ez alá, hogy biztosak lehetünk az üdvözülésben?!

    Én a másik serpenyőbe kapásból beleteszem, a mustármagos kijelentést, azt hogy Péter is hitt, mégis 3-szor megtagadta Jézust, vagy hogy a Sátán nem csak hisz, hanem többet tud mindnyájunknál, aztán mégis…
    Nem mondhatod, hogy nem a Bibliával érvelek. :)

    Régen egy vitánk során megegyeztünk, hogy a hit mellett cselekedni is kell.
    Itt fent azt is elismerted, hogy a kegyelemre vagyunk utalva.
    Csakhogy ez a kettő súlyosan ellentmond annak, hogy biztosak lehetünk az üdvösségünkben!

    Nem várom el, hogy látványosan hagyd magad meggyőzni. Főleg hogy ez a te blogod. Nem divat ez sajnos. De hátha valahol hátul belementek a szavaim a fejedbe, és elgondolkozol rajtuk. :)

  15. Toronyőr: Őszintén hiányzott a blogod. Zsotzánál kérdeztem is, mit tud a blogodról. Lásd nála.
    De látva amit itt összehoztál, lehet mostantól egy kicsit kevésbé fog hiányozni.

    Oké, új vagy a keresztény blogközösségben. Be akarsz illeszkedni. Ezt nyalással akarod elérni. Csodálkoznék, ha Infáéknak ez bejönne.
    Bár ha azt veszem engem mennyire kedvelnek, lehet hogy a te módszered a hatásos. Majd a jövő eldönti.

  16. infaustus

    “De könyörgöm hol támasztja ez alá, hogy biztosak lehetünk az üdvözülésben?!”
    Ott, hogy ezt mondja: TUDJUK, hogy örök életünk VAN. Ez egyszerű magyar nyelven van, mit kell ezen túlbonyolítani?

    “megegyeztünk, hogy a hit mellett cselekedni is kell.”
    Ebben velem biztosan nem egyeztél meg. Az üdvösséghez csak hit kell. A hit cselekedetekben mutatkozik meg (ld. Ef 2:10), de ez nem az üdvösség feltétele (Ef 2:8-9).

    “súlyosan ellentmond annak, hogy biztosak lehetünk az üdvösségünkben!”
    Erre megint csak azt tudom mondani, hogy a Biblia tényként kezeli, hogy üdvösségünk és örök életünk VAN, amit TUDHATUNK, nem csak találgathatunk. A mustármag és az egyéb példázatok nem az üdvösségben való bizonyosságról szólnak. Vedd figyelembe a vallási-történeti hátterét, és akkor majd helyesen értelmezed őket.

    “De hátha valahol hátul belementek a szavaim a fejedbe, és elgondolkozol rajtuk.”
    Ennyire azért ne légy beképzelt. Messze vagy te attól, hogy ilyen alapkérdésekben megingass. Elgondolkozom azon, amit mondasz, de úgy vagyok vele, mint JT és a mormonok nézeteivel. Tudom, hogy eleve hibás alapon állsz.

    “Ezt nyalással akarod elérni.”
    Ezt a hangnemet nálam ne merd megengedni magadnak többet. Lehet, hogy a katolikus templomban beszélhetsz így, de itt nem. Úgy válaszolt neked Toronyőr, ahogyan te a labdát feldobtad. Ő lecsapta. De válogasd meg a szavaid, mert magadról állítasz ki szegénységi bizonyítványt. A kommentelők többségét ismerem, és tudom, hogy értelmes emberek. Toronyőr pedig pont nem olyan, aki ilyen tisztességtelenül próbálna jó fényben feltűnni előttünk. Szóval moderáld magad, ha nem akarod, hogy én moderáljakal.

  17. Az 1János 5:11-13 szorosan kapcsolódik a megtérésemhez,és a megszabadulásomhoz. Először egy keresztény rádióműsorban hallottam idézve ezt az Igét: “Ez a bizonyságtétel pedig az, hogy Isten örök életet adott nekünk, és ez az élet az ő Fiában van. Akié a Fiú, azé az élet; akiben nincs meg Isten Fia, az élet sincs meg abban. Ezt azért írtam nektek, akik hisztek Isten Fia nevében, hogy tudjátok: örök életetek van” (1Jn 5:11-13) Nem akartam elhinni…..annyira eltért az (egykori) felekezetem álláspontjától! Ez NEM LEHET benne a Bibliában….csakis betoldás lehet!!-gondoltam. Elővettem több Bibliafordítást,-és benne volt az az Ige. Később a (Jehova Tanúi) gyülekezetben az összejövetel után mutattam néhány barátomnak,de “lehűtöttek”: Azt nem szabad ÚGY érteni,majd a “hű és bölcs rabszolgaosztály” a kellő időben megmagyarázza, “várj Jehovára” (=azaz arra,amikor az Őrtorony Társulat megérti ezt az Igét_is) Evvel együtt,-és más tanítások miatt is döntenem kellett: vagy a Biblia a Szentírás, (-a gyakorlatban), vagy az Őrtorony Társulat. Én az előbbit választottam. /Korábban írtam megtérésemről: http://zsotza.blogspot.com/2009/09/bemutatkozas.html -és: http://zsotza.blogspot.com/2010/04/aprilis-24-felszabadulasom-napja.html /@APOSTOL>>: Én ,és itt a blogról néhányan átéltük,hogy milyen fájdalmas látni azt,amikor az egyházunk tanítása,és a Biblia között különbség van. Értelek,és megértelek. De nem helyeslem a Viselkedésedet. Talán rossz Napod volt…. de azért mert valaki nem ért Veled egyet,azért nem “rúghatsz bele verbálisan”. Korábban nem értettem,hogy Infaustus miért vette le a Blogod linkjét az ajánlóból. Szomorú voltam,de azt vallom: mindenkinek szabadsága van arra,hogy kit ajánl. Most már megértem. Én ezért_is_ előmoderálom a blogomat,mert határozottan el akarom kerülni az olyan stílust,amiben írtál Toronyőrnek. Nem bánom,inkább legyen kevesebb olvasó,és kommentelő. Toronyőrt személyesen ismerem,Ő nem az a típus,aki hízelegne másnak. Azért,mert én is egyetértek Infa véleményével,nem jelenti azt,hogy “nyalnák” (?!?) >>” A szeretet tűrő, kegyes; * a szeretet nem irígykedik, nem cselekszik roszúl, nem fuvalkodik fel,nem nagyravágyó, * nem keresi a magáét, nem gerjed haragra, ** nem gondol rosszat,”<<( 1.Kor.13:4,5) Katolikus fordítás, Káldy György fordítása. Szeretnélek arra bátorítani,-és igyekszem magamat is ehhez tartani-,hogy lehetünk bár más véleményen, különbözhetünk világnézetben,politikai meggyőződésben, futball-klub szimpátiában,keressük meg, fedezzük fel egymásban a jót,és ha nézet-különbség van,ragaszkodjunk ahhoz,hogy szeretettel,a másik embert tiszteletben tartva higgadtan próbáljunk rámutatni: miben,és miért téved. Ha hitbeli dologról van szó,akkor meg mindig a Biblia a tekintély. Szeretem az Alfa-Omega keresztény web-fórumot,ott is felvetődött ez a téma,szeretettel ajánlom: http://www.alfa-omega.hu/forum2/index.php?topic=721.0

  18. Nem akarok belekontárkodni egy lassan már személyességbe forduló vitába (amit sajnálok, mert a téma megbeszélésre érdemes szerintem), de egyszer kellett 2 dolgozatot írnom erről: az egyiknek érveket kellett felhoznia amellett, hogy az üdvösség elveszíthető, a másiknak, hogy nem. (Persze ez nem 100%-ban az üdvbizonyosságot takarja, hiszen Isten garantálhatja azt nekem, ha én nem akarom).
    Mindenesetre úgy tűnik, az ELVESZÍTHETŐSÉG akkor bekövetkezhet, ha az ember nem akarja: “Elszakadtatok a Krisztustól, a kik a törvény által akartok megigazulni, a kegyelemből kiestetek” – írja Pál a Gal 5:4-ben. A kérdés kényes: mi van, ha valaki őszintén megtér… de egy idő után elfordul Istentől? A garantált üdvösségével mi fog történni? Vagy ez a garancia csak addig szól, ameddig a megtért ember teljesít bizonyos feltételeket? Mert akkor az ember döntése is az üdvösség, úgymond a mi kezünkben van a fonál másik vége, amit bármikor letehetünk.
    Az üdvösség NEM ELVESZÍTHETŐSÉGével kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy ez egy olyan sajátosság, ami nagy mértékben a keresztényekre jellemző. Egy buddhistának nyilván nincs erről képe, egy hindu csak a jó karmájában bízhat (ha szerencséje van), a muszlim nem lehet biztos abban, hogy a Paradicsomba jut. Az üdvbizonyosság tipikusan a keresztényekre jellemző. Jacobus Arminius (szigorú református) is vitatkozott ezzel, álláspontja szerint léteznek olyan bibliai szakaszok, amik arra engednek következtetni, hogy az üdvösség elveszíthető. De ő került kisebbségbe. A legtöbb keresztény úgy véli, Isten ereje elég ahhoz, hogy a hívőt megtartsa. :-) Jézus azt mondta, az Atya kezéből senki nem ragadhat ki bennünket (hacsak mi nem akarunk elszakadni). Az üdvösség nem a mi teljesítményünk, hanem Isten munkája, aki még egyetlen alkalommal sem szegte meg az embernek tett ígéreteit. Úgyhogy – nem udvarlásból, hanem saját meggyőződésemből – én is Endi véleményét osztom leginkább: azaz minimum egy “meglehetősen biztosak lehetünk benne” véleményt és még lehet, hogy enyhén fogalmaztam. :-) Istenen szerintem nem múlik, hogy mi üdvözüljünk, ehhez minden feltételt megadott.

  19. infaustus

    Sytka, de, nyugodtan kontárkodj bele. :] A Galatából származó idézet érdekes. Nem tudom biztosan, hogy itt: (1) az üdvösség elvesztéséről van-e szó, amikor a kegyelemből való kiesést említi, ill. (2) tényleg keresztények-e azok, akik a Törvény által akarnak megigazulni, vagy inkább a sokfelé előforduló törvényeskedő judaizálók. De erre a kérdésre a következő részben visszatérek (már ami a saját értelmezésemet illeti).

  20. A galata levél címzettjei tényleg keresztények voltak: őket még Pál “térítette meg”, ám távozása után zsidókeresztények érkeztek, akik rávették a galáciabelieket, hogy a Törvény útját kövessék. Erre írta meg teljesen felháborodva Pál ezt a levelet, melynek alaptémája, hogy CSAK A HIT elegendő az üdvösséghez, ahhoz nem kell és nem is lehet semmit hozzátenni. Tehát az biztos, hogy tényleg keresztények voltak a címzettek.

  21. infaustus

    Igen, ezzel egyet értek. Ettől függetlenül még mindig problematikusnak tartom a verset. Az ilyeneket én mindig más, számomra egyértelműbb szakaszok alapján próbálom értelmezni.

  22. >>” “Ti, akik a törvény által akartok megigazulni, elszakadtatok Krisztustól, a kegyelemből pedig kiestetek.” Gal. 5:4

    Elszakadni azt jelenti, elválasztani valakitől, valamitől. Ez távolságot jelent. Pál azt mondja: ha a Mózes Törvénye által akartok megigazulni, Isten számára elfogadhatóvá válni, akkor elszakadtatok Krisztustól. Ha pedig ez így van, akkor a kegyelemből kiestetek, kiléptetek.
    Ezek az emberek már üdvösséget, szabadulást nyertek Jézus által, de ha a törvény alá akarnak menni, akkor kiesnek a kegyelem alól. Ez veszélyes! Miért? Mert Istent behelyettesíti egy szabályzat! Így pedig eltávolodsz Istentől, és helyébe lép egy rendszer. Ezáltal nem ismerheted meg Őt. Nem kerülhetsz közel hozzá egy szabályzat, vagy rendszer által.
    Törvény által nem igazulhatsz meg. A törvény belevisz egy még veszélyesebb állapotba. Elkezded magad kárhoztatni, vagy ellenkezőleg, dicsérni magad, mert te milyen jó vagy mert be tudod tartani a törvényt. Ez a szolgaság igája, lánca. A törvény csalódást fog neked okozni.

    “Mert mi a Szellem által, hitből várjuk a megigazulás reménységét.” Gal. 5:5

    Mi azt reméljük, hogy hittel leszünk elfogadhatók Isten előtt, ez pedig a Szent Szellemmel lehetséges – mondja nekik Pál. Kegyelem által üdvözültünk, hit által! Tudod-e, hogy ez által örök életed van?
    Ha a törvény alatt vagy, akkor ezt nem tudod biztosra, mert annyira lefoglal az, hogy jót cselekedj, hogy nem is veszed észre. Bent vagy Isten Királyságában, de nem veszel róla tudomást. Egy napon megkapjuk a teljes igazságot, de most csak rész szerint van bennünk az ismeret. Eljön a nap, amikor a bűn és a vétek elmúlik az életünkből. “<< Szerintem megragadta a Szerző a lényeget,érdemes elolvasni az egészet: http://www.ujteremtes.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=161:pal-levele-a-galatakhoz-5-resz&catid=49:tanitasok-temakoeroenkent-kategoria&Itemid=70

  23. Az Üdvbiztonság csak akkor él, ha hit által él. Az Üdvbizonyosságom csak valós és igaz, ha az Üdvbiztonságomat biztosító fél szerint élek.
    Ezért mondja az írás, hogy Isten hatalmas ereje őriz HIT által az üdvösségre. És ezért mondja, hogy akiben megvan ez a reménység(hogy találkozunk az Úrral) az megtisztítja önmagát miképpen ő is tiszta. Vagyis nem jár bűnben és a kegyelem igéi szerint jár. Ezért ha valaki más evangéliumot vesz be vagy másra hajlik ,attól még megmaradhat neki az üdvbizonyossága, de az Üdvbiztonságot adó fél azt fogja mondani: Üdvbizonyosságod hamis,mert kiléptél a keretek közül amelyben én biztosítom az Üdvbiztonságod. Vizsgáld meg magad csakugyan kegyelemben vagy-e és térj meg, hogy bennem maradj, mert kiestél a kegyelemből: rossz tanítás, bűnben járás miatt és ne gondold, hogy a hiszek hiszek,hiszen engedetlen vagy…

  24. berci

    Én nem tudom, azért találkoztam már jó pár olyan megnyilatkozással, neten, videón, akárhol, ami megingatta bennem a delikvens üdvbizonyosságának őszinteségét. Szóval láttam már karón varjút.
    De lehet, hogy csak azért érzem így, mert engem még nemmosottmegabárányvéreeeeee!?!?!?!!?44!44!!,,,4,!!4,4?!

  25. Toronyőr: Bocsánatot kérek tőled. És köszönöm szépen, hogy te nem akartál megalázni.

  26. “11Mert ennek a tanúságnak az a tartalma, hogy az Isten örök életet adott nekünk, s ez az élet az ő Fiában van. 12Aki magáénak mondhatja a Fiút, annak van élete, aki nem mondhatja magáénak az Isten Fiát, annak nincs élete. 13Ezeket azért írtam nektek, akik hisztek az Isten Fia nevében, hogy megtudjátok: örök életetek van.”
    (1Jn 5: 11-13)

    Ez nem több (és nem is nagyon kevesebb) annál, mint mikor Jézus azt mondja, aki benne hisz az üdvözül. Ő az út, az igazság és az élet. :)
    De könyörgöm hol támasztja ez alá, hogy biztosak lehetünk az üdvözülésben?!
    (Mint írtam fentebb is.)

    Ha az embereket megkérdezzük mondjuk a fele hisz Jézusban! Legalábbis így gondolja magáról.
    A ti logikátokkal ezután nyugodtan csalhatnak, lophatnak, paráználkodhatnak, ölhetnek, hiszen biztosak lehetnek benne, hogy üdvözülnek!
    Még szerencse, hogy ha megkérdeznénk mindenkit, hogy szerinte ő a Mennyországba fog-e kerülni, csak a kisegyházak hívei válaszolnának határozott igennel. Még a pápa sem. De egyébként még Németh Sándort is hallottam már kételkedni magában e téren.
    Mondjuk egy felső tagozatos gyerek már tudja, hogy annál azért több “kell” minthogy kijelentse, ő elhiszi hogy Jézus Isten fia.

    A hitnek ugyanis vannak fokozatai!
    A tanítványoknak annyi sincs mint egy mustármagnak. A gazdag fiatalembernek annyi már nincs, hogy mindenéről lemondjon (nekünk van?!). Péternek noha még szereti is Jézust mégis 3-szor megtagadja, mert nem elég a hite!
    A sátánnál nagyobb hite aztán senkinek sem lehet, az viszont tudva és akarva szembe megy Istennel. (Esetében aligha beszélhetünk Mennyországról!)

    (Most nem kell sietnem dolgozni, így bővebben kifejthetem a reggeli kommentemet.)

    MEG LESZÜNK ÍTÉLVE!
    És igenis nem tudhatjuk, hogy a szeretetünket és a hitünket hogyan ítéli meg Jézus.
    Csak reménykedhetünk a kegyelemben.

    Ajánlom figyelmetekbe az alábbi videót: http://apostol.blog.hu/2010/01/17/josagmero_es_kegyelem_video

  27. infaustus

    “…hol támasztja ez alá, hogy biztosak lehetünk az üdvözülésben?!”
    TUDOM, hogy örök életem VAN. Ha tudok valamit, akkor az egy biztos pont az életemben. A tudás és a remény között a különbség ég és föld. És azt tudom János szavai alapján, hogy Isten örök életet ADOTT nekem (múlt időben, megtörtént, megkaptam az örök életet), ezért azzal rendelkezek, örök életem VAN. Nem lesz, nem a jövőben az ítélettől függően kapom, hanem már van. Ezért mondta Jézus, hogy a hívők nem mennek ítéletre, hanem átmentek a halálból az életre.

    “Ha az embereket megkérdezzük mondjuk a fele hisz Jézusban!”
    Jogos észrevétel. Jézus is mondta, hogy sokan jönnek majd a nevében, és szajkózzák, hogy hisznek benne. De nem elég mondani valamit. A Jézusban való hit egy megváltozott életmódhoz vezet. Ha valakinek az életében nincsenek egyáltalán jó gyümölcsök, joggal kételkedhetünk abban, hogy a hite nem valódi. Elhiszi, hogy Jézus létezett, elhiszi, hogy bizonyos információk róla igazak. De az kevés. Írtam régebben arról, hogy mi a valódi hit három alapeleme: (1) megismerem, (2) igaznak vallom, (3) az életem azzal összhangban élem. Aki azt mondja, hogy hisz Jézusban, sok esetben nem mondhatja el magáról, hogy engedelmeskedik neki, pedig ez a hitből fakad. Tehát nem keresztény, maximum annak nevezi magát. De ez értéktelen. Ilyen a démonok hite: hiszik, hogy létezik Isten. De ez nincs hatással az életükre és a cselekedeteikre. Ez azonban semmit nem mond arról, akiknek igazi hite van.

    “A ti logikátokkal ezután nyugodtan csalhatnak, lophatnak, paráználkodhatnak, ölhetnek, hiszen biztosak lehetnek benne, hogy üdvözülnek!”
    Nem. Ne vetítsd ki a saját elképzelésed ránk/rám, mielőtt megértenéd a logikánkat. :] Az én logikám ugyanis az, ami Pálé volt. Vö. Róm 6:1-7.

    “Még a pápa sem. De egyébként még Németh Sándort is hallottam már kételkedni magában e téren.”
    A pápában és NS-ben még én is kételkedek. :]

    “A hitnek ugyanis vannak fokozatai!”
    Bingó! De mit értünk a fokozatok alatt? Az Újszövetség beszél egyrészt az üdvözítő hitről, mely adatik mindenkinek. Ha hisz, üdvözül. Slussz. Másrészt van a hit kegyelmi ajándéka, ami valamiféle extra, ezen felüli dolog, hogy valaki kitarthasson az üldözésben, gyógyítson stb. Péternek nem az üdvözítő hite volt kevés.

    “MEG LESZÜNK ÍTÉLVE!”
    Igen. Ezt írtam én is: 1Kor 3:11-15. De próbáld helyesen értelmezni. Ettől az ítélettől már nem az üdvösségünk függ, mert Jézus azt mondja, hogy átmentünk a halálból az életbe, és nem megyünk ítéletre. Valaki akkor nem értett valamit. De szerintem az nem Jézus volt, hanem inkább te.

    “csak a kisegyházak hívei válaszolnának határozott igennel.”
    Abba bele sem gondolsz, hogy talán nekik van igazuk?

    Szóval a kérdésem, amelyre kielégítő választ nem kaptam:
    – mit jelent az, hogy örök életem VAN?
    – hogy értette Jézus, hogy már megítéltettünk, és nem megyünk ítéletre?

    “Ajánlom figyelmetekbe az alábbi videót”
    Ismerem. Nem szeretem az ilyen közhelyeket ismétlő keresztény húzásokat. A hideg kiráz tőlük.

  28. “mit jelent az, hogy örök életem VAN”

    Üdvözülni fogsz.

    “hogy értette Jézus, hogy már megítéltettünk, és nem megyünk ítéletre?”

    Miről maradtam le?!

  29. infaustus

    Apostol, most komolyan. Ettől alaposabb és értelmesebb válaszra vártam.
    Kezdjük magyar nyelvtannal, második osztály. A van jelen idő. A lesz (“üdvözülni fogok”) jövő. A kettő nem stimmel. Ülj le, egyes.

    “Miről maradtam le?!”
    Erről. De ez benne volt a bejegyzésben. Elolvastad egyáltalán, mielőtt vitatkozni kezdtél?
    “…aki hallja az én igémet, és hisz abban, aki elküldött engem, annak örök élete van; sőt ítéletre sem megy, hanem átment a halálból az életbe” (Jn 5:24).

  30. “Kezdjük magyar nyelvtannal, második osztály. A van jelen idő. A lesz (“üdvözülni fogok”) jövő. A kettő nem stimmel. Ülj le, egyes.”

    Bezzeg amikor én írtam Toronyőrnek hasonló stílusban…

  31. infaustus

    Aközött, amivel te őt vádoltad (“nyalás”), és aközött, amivel én téged (a magyar nyelvtan nem ismerete) van különbség. Az egyik erkölcsi kérdés, a másik intellektuális. De ha ilyen alapvető kérdésekkel, mint az igeidők, nem vagy tisztában, nem kellene ilyen bátran kommentelned tévelygéseket. Azért töretlenül (és talán naivan) várom, hogy valami minőségi reagálást is olvashatok az utolsó hozzád intézett kommentjeimre.

  32. Ez most valami április 1-jei tréfa?
    Keresztbe állt üveges szemmel, ülök bambán a monitorom előtt, és nem értem, hogy ez az egész valami vicc, vagy komoly.
    Próbálom úgy tekinteni, hogy ezt az egészet komolyan gondoltad – bár akkor eddig erősen túlbecsültelek – és megpróbállak komolyan venni.
    Legfeljebb majd szólsz, hogy csak szívatsz.

    Az a különbség, hogy én tudtam bocsánatot kérni, te pedig nem.

    “24Bizony, bizony, mondom nektek: Aki hallja szavamat és hisz annak, aki küldött, az örökké él, nem esik ítélet alá, hanem már át is ment a halálból az életre.”

    örökké él = örökké élni fog
    Ugyanarról az életről van szó! Azonos a jelentés.

    nem esik ítélet alá = nem fogják elítélni
    A mai köznyelvben is ha valakiről azt mondjuk “nem esik ítélet alá” az NEM AZT JELENTI hogy már ítélkeztek fölötte – amint te állítod – hanem hogy TÖRVÉNYEK FÖLÖTT ÁLL. [A jelenlegi hatalom alatt nem ítélik el, (szinte bármit megengedhet magának) de ez megváltozhat, ha másé lesz a hatalom.]

    “már át is ment a halálból az életre” = rálépett a “Jézushoz” vezető útra, amely nem a halálba vezet, hanem az életbe. Már azon jár.
    Elismerem, ez tényleg csak értelmezés – csakúgy mint a tied – de meggyőződésem, hogy ez a helyes értelmezés.

    Javaslom, ne elégedjünk meg ezzel az egy mondattal, hanem vizsgáljuk tovább a Biblia ezen részét! Így kevésbe lesz kiragadott a rész.

    “25Bizony, bizony, mondom nektek: Elérkezik az óra, s már itt is van, amikor a halottak meghallják az Isten Fia szavát. S akik meghallják, azok élni fognak.”

    elérkezik – jelen idejű szó
    MÉGIS
    elérkezik az óra – jövőre vonatkozó állítás

    “s már itt is van”
    Mivel az előző kijelentés a jövőre vonatkozik, azért szükséges ez a betétel(!), de arra is utal, hogy Jézus akkor éppen él, és jelen idő. :)

    élni FOGNAK
    Egyértelműen JÖVŐ IDŐ! És azt is egyértelművé teszi, hogy a 24-est hogyan kell érteni.

    “26Amint ugyanis az Atyának élete van önmagában, a Fiúnak is megadta, hogy élete legyen önmagában, 27s hatalmat adott neki, hogy ítéletet tartson, mert hiszen ő az Emberfia. 28Ne csodálkozzatok rajta! Mert elérkezik az óra, amikor a sírokban mindnyájan meghallják az Isten Fia szavát, és előjönnek.”

    “elérkezik az óra” – fentebb is írtam, hogy jövő idejű, de a 28-as egyértelműen jövő idejű kijelentés.
    Viszont ugye emlékszünk még a 25-ösre. :)

    “29Akik jót tettek, azért, hogy feltámadjanak az életre, akik gonoszat tettek, azért, hogy feltámadjanak a kárhozatra.”

    Ez a Jn 5:29 meg nekem lesz nagyon jó érv a jövőben, hiszen egyenesen JÉZUS MONDJA HOGY SZÁMÍTANAK A TETTEK, és világosan cáfolja a következő bejegyzésed egyik fontos megállapítását.
    (És szerintem cáfolja ezt a bejegyzésedet is!)
    De oda már nem rakom be, mert így is csak nekem esel, hogy én mindenbe csak belekötök…

    Konklúzió

    Ezekben a sorokban folyamatosan keveredik, a múlt, a jelen és a jövő idő.
    Innen kiragadni egyetlen mondatott – ráadásul szerintem azt is erősen félremagyarázod, de ebben úgysem tudunk egyetérteni – és teljesen figyelmen kívül hagyni a körülötte lévő mondatokat, nem is tudom mit írjak rá, hogy ne legyen sértő.
    De egy teljes elméletet ilyesmire felépíteni…

    A Jn 5:24 előtti sorokat csak azért nem tettem be, mert szerintem azok kivételesen tényleg nem befolyásolnak most semmit.
    De jöhet egy nálam okosabb, és olyan dolgokra is rávilágíthat e témában és azokkal a mondatokkal, amikre én nem is gondoltam. :)

  33. infaustus

    Nem tettem olyat, amiért bocsánatot kellene kérnem. A te szinteden reagáltam. Lásd az elején az INDÍTÓ pökhendi megjegyzésed a KO-s kiütésről. Megint ugyanazt írtad, mint eddig is, kevered az egyes helyeken az igeidőket, és nem veszed észre, hogy hol mi a jelentősége a jelennek, a jövőnek stb. Nem látom értelmét, hogy reagáljak, eddig is csak a magadét szajkóztad, anélkül, hogy tényleg _megértetted_ volna a másik véleményét. Ezért mondtam, hogy felületes vagy.

  34. “Lásd az elején az INDÍTÓ pökhendi megjegyzésed a KO-s kiütésről.”

    Amit fenntartok, és azóta sem cáfoltad…

    A többire:

    Idegileg kikészítesz.
    Mindenki láthatja, hogy szembemész a tényekkel, Jézussal, a Szentírással…
    Elég végignézni a kommenteket.

    Nyelvtant pedig szerencsére nem tőled tanultam a főiskolán.
    Maradjunk annyiban, hogy finoman szólva sem cserélném el a nyelvtani (és a szövegértési) ismereteimet, képességeimet a tiedre!

    Végül engedjél meg egy kérdést.

    Mi a célod ezzel a bloggal?
    Milyen olvasókat és hozzászólásokat szeretnél?

    Tudod, hogy tőlem mire számíthatsz. Ha majd kíváncsi leszel az én véleményemre is, akkor tudod hol találsz meg.
    Arra a tiszteletre viszont amit én megadok, tőled is elvárnám.
    Oké, hogy Jézus azt mondja, örüljünk ha megaláznak minket a hitünk miatt, de bevallom, nem nagyon tetszik, amit velem szemben csináltok.

  35. infaustus

    Szerintem hanyagoljuk a személyeskedést. Eleve nem értem, miért olvasol, ha ennyire kikészít, amit írok? Szerintem senki nem kényszerít, hogy gyere ide, olvass és kommentelj. Nekem sem teszel ezzel szívességet.

    Bízd rá arra a “mindenkire”, hogy eldöntse, mit lát velem kapcsolatban, ne add a saját elképzelésed a szájukba.

    “Mi a célod ezzel a bloggal?”
    A blogon le van írva, hogy mi a célom a bloggal, miért tartom fenn. Ha érdekel, az “about” részben ezt is megtalálod.

    Ez volt az utolsó válaszom neked. A továbbiakban nem kívánok a felületes igeértelmezéseiddel foglalkozni. De talán érdemes lenne elgondolkodnod, hogy a hited és Krisztus miatt “aláznak-e meg”, vagy egyszerűen csak a stílusod és felületességed miatt érzed megalázónak, ahogyan mások megpróbálnak kezelni téged.

  36. infaustus

    Csak egy dolog jutott még eszembe. Hó végén mindenki gondolja át, hogy mennyire igaz az analógiát az örök életről és üdvösségről, és azonnal kiderül, hogy a van és a lesz nem egyenlő.

    Van pénzem = lesz pénzem?

    Ha csak lesz, akkor addig még éhen is halhatok. Ha van, biztosítva van a jóllakásom.