Bibliafordítások

Magyarul is, és angolul is több tucatnyi fordítás között kell eligazodnunk, amikor a Bibliát akarjuk a kezünkbe venni. Ennek a hátterében több dolog is meghúzódik. Egyrészt a Szentírás fordítható könyv — az eredeti nyelvekből készült fordítást ugyanúgy hitelesnek tekinthetjük, amennyiben hűen adják vissza a szöveget. Ez pl. a Korán esetében nincs így, mert ott csak az eredeti nyelvű a hiteles szöveg, minden más fordítás már nem a Korán, csak annak értelmezése. Másrészt a különböző fordítók más-más módszerekkel és teológiai háttérrel fordítanak, és ez a munkájukra hatással van. Az angol fordítások az előszóban a fordítási módszert többnyire meg szokták határozni, ez sajnos a magyar változatokból hiányzik. Az általános módszerek közé tartozik (1) a szó szerinti, (2) a gondolat szerinti fordítás, és (3) a parafrázis.

A szó szerintiségre törekvő fordítások közül az egyik pólust az ún. sorközi fordítások képviselik. Egyelőre ilyennel magyarul még nem vagyunk ellátva. Ezek lényege az, hogy a görög szöveg sorai közé tkp. egy nyersfordítást ékelnek be, mely önmagában olvashatatlan, a célnyelv nyelvtani szabályainak nem felel meg — de az eredeti nyelvtant és mondatszerkezetet szorosan követi. A célnyelvű fordítások között vannak olyanok, melyek hasonlóan szoros formai hűségre törekszenek, ilyen pl. magyarul a Konkordáns fordítás, a Csia vagy a Vida. Ez a formai hűség néha a magyarul olvashatóság rovására megy, mert a célnyelvtől idegen szóhasználattal adják vissza a szöveget.

Egy másik póluson azok a fordítások szerepelnek, melyek igyekszenek szó szerint visszaadni a szöveget, de közben jobban figyelembe veszik a célnyelv nyelvtani szabályait, szókészletét, irodalmi adottságait. Magyarul ilyen pl. a Károli, Czeglédy, Kecskeméthy, angolul pedig a KJV, NKJV, ESV, RSV, NRSV, NASB.

A másik fordítási mód a gondolat szerinti visszaadás. Ennek az a lényege, hogy a fordító egyszerre nézi az eredeti nyelvű szöveget és a célnyelv adottságait figyelembe véve igyekszik azt visszaadni. A cél mindig az, hogy a célnyelvű olvasó fejében ugyanazokat a gondolatokat ébressze a lefordított szöveg, mint tette az eredeti az olvasóival/hallgatóival. Az héberben, arámiban és görögben lévő idiómákat (pl. a hebraizmusokat) ezért nem szó szerint fordítja le, hanem megkeresi annak megfelelőjét, melyet a fordítás olvasói megérthetnek. Az eredeti idiómák és fogalmak esetenként nehezebben érthetők, mert a mi nyelvi és kulturális adottságainktól már idegenek (pl. a böjtölésnél az arc és fej olajjal való megkenése), ezért némi értelmezésre szorulnak az átlagos olvasók számára. A gondolati visszaadást követő fordítások is különbözők. Az Új fordítás (MBT), vagy a katolikus fordítások (SzIT, Káldi-Neovulgáta) szorosabban követik az eredeti gondolatokat (angolban ilyenek az NIV, TNIV, NJB). Ezeknél a fordításoknál az eredeti szöveg és célszöveg figyelembe vételének aránya az eredeti felé billen el. A célnyelvet tartják elsősorban szem előtt az olyan fordítások, mint az NLT vagy NCV.

A harmadik csoportba pedig a parafrázisok tartoznak. Ezek lényege az, hogy az eredeti szöveg gondolatát igyekeznek minél jobban kibontani, körülírni, megmagyarázni az olvasónak. A módszereik közé tartozik a modern idiómák használata, egy szó több szóval, vagy akár egy egész mondattal való körülírása. Ilyen magyar nyelven az Egyszerű fordítás, vagy ilyen lesz majd a Magyarázó Bibliafordítás, ha elkészül, angolul pedig a The Message, a The Voice, GNB, JBP.

Mindegyik módszernek vannak erősségei és gyengeségei. Különböző célokra mindegyiket lehet használni, mert megbízhatók, teológiailag nem képviselnek eretnekségeket (annak ellenére sem, hogy a fordító értelmezését tartalmazzák). A lenti ábra az elterjedtebb angol és magyar fordításokat ábrázolja egy egyenesen a fordítási elvük alapján.

Reklámok

6 hozzászólás

Kategória: bibliafordítás

6 responses to “Bibliafordítások

  1. Én csak azt nem értem, hogy a nem szó szerinti fordításokat miért fordításnak nevezik? Valahogy úgy érzem, hogy az ilyen fordítók elbújnak a Biblia tekintélye mögé, pedig mondhatnák azt, hogy bizony ők megértették az írást és Istentől való üzenetük van, ami az Isten Bibliában található üzenetéhez hasonló. Persze ehhez bátorság kell és az a tudat hogy tényleg Istentől van amit írnak.
    Hogy érthetőbb legyen: én egy dzsungelbeli törzsnek merném azt mondani hogy Jézus az élet banánja, mert tudom hogy ez Isten üzenetével egybevág. De nem mondanám azt hogy Jézus ezt mondta, mert Jézus kenyérről beszélt. Én vagyok Isten küldötte és Isten azt üzeni hogy Jézus az élet banánja.

  2. infaustus

    A fordítás alatt mit értesz? Mert ha a szavak lefordítását, akkor igazad van. De én bibliafordításnak tekintem azt is, amikor a gondolatot fordítjuk le. A Biblia fordítása nem csak abból áll, hogy egyik nyelvről a másikra fordítok, hanem abból is, hogy egyik kultúráról a másikra. Szerintem a nyelvtantól a gondolat fontosabb. Ezért nevezik és nevezem bibliafordításnak.

  3. boresit

    Csak egy gondolat: szerintem az egyszerű fordításnak inkább a szó szerinti és a gondolat szerinti fordítás között lenne a helye, mert az nem parafrázis fordítás.

  4. infaustus

    Szerintem az Egyszerű a szó szerintitől elég messze van. A gondolat szerintinek pedig azért a peremére tettem, mert összevetve pl. az NLT-vel, attól kicsit magyarázóbbnak tekintem. Azt belátom, hogy nem parafrázis olyan értelemben, mint pl. a The Message, vagy a Magyarázó, de valamiért én ott a gondolat szerinti és a parafrázisok között látom.

  5. A sorközi fordításhoz megemlíteném az ujszov.hu oldalt. A Újszövetség teljes görög szövege fenn van és minden egyes szó sorközi fordítással, csak kattintgatni kell.

  6. infaustus

    Köszi, hogy megemlítetted. Ismerem én is, és használom is — nekem hasznosnak bizonyult.