A föld sója

A Hegyi Beszédben Jézus ezt mondta a követőivel kapcsolatban: “Ti vagytok a föld sója. Ha azonban a só elveszti az ízét, ugyan mi teheti újra ízessé? Semmire sem jó többé, ezért az emberek kidobják és eltapossák” (Mt 5:13, EF). Ezzel a néhány szóval (és utána azzal, amit a világ világosságáról mond), jól összefoglalja a keresztények küldetését ebben a világban. A sónak és a világosságnak nem kell erőlködnie, hogy a funkcióját betöltse, mert az a lényegéből fakad. Ugyanígy tanítványokként nekünk sem olyasmin kell erőlködnünk, amire képtelenek lennénk, Isten elvárásai nem jogtalanok és igazságtalanok.

Érdekes belegondolni, hogy amilyen funkciókkal rendelkezik a só, ugyanazokkal kellene nekünk is rendelkezni a társadalmunkban. Az egyik legfontosabb az ízesítés. Só nélkül az ételek általában ízetlenek, és sokszor élvezhetetlenek. Ebben a világban Isten nélkül az élet értelmetlen és élvezhetetlen. Sőt, élhető, tartalmas életnek nevezni is csak annyiban lehet, amennyiben élvezetes étel az, amely nincs ízesítve. Pál apostol ugyan csak az illatunkra utal, de minden további nélkül értelmezhetjük ezt az ízünkre is, amit a világban kellene képviselnünk: “Mert Krisztus jó illata vagyunk Isten dicsőségére mind az üdvözülők, mind az elkárhozók között: ezeknek a halál illata halálra, azoknak az élet illata életre” (2Kor 2:15-16).

A sónak egy másik funkciója az, hogy tartósít. Jézus tanítványaiként olyan értékeket képviselünk egy “megromlott” világban, amely képes azt konzerválni. Legyen szó akár a tisztességről, a házasságról és családról, istenfélelemről stb., a hitünk példát mutat, és egy olyan életmódot, mely képes a degenerálódástól, az elembertelenedéstől megóvni.

Ezeken kívül a só gyógyít és fertőtlenít is. A Biblia szerint a világ bűnös állapotban, Sátán hatalmában áll (nem, ezek nem csak amolyan keresztény közhelyek, hanem a jelen világrend kórképei). A bűnre esetenként a betegség képét alkalmazza a Szentírás. A közkedvelt univerzalista és liberális felfogással szemben (ha a Bibliát tekintjük mérvadónak), akkor csak a keresztények tudják erre a betegségre a gyógymódot. Sem az önmegvalósítás, sem az ezotéria, sem a horoszkópok, a keleti filozófiák, az egyháztagság, a tizedfizetés stb. nem törli el a bűnünket, nem gyógyítja meg a betegségünket. Ezt egyedül Jézus tudja megtenni.

Az utolsó dolog, ami eszembe jut, az, hogy a só felkelti a szomjamat. Képes kiváltani bennem egy olyan szükséget, amire korábban nem is gondoltam. A kereszténységgel való találkozásnak kérdéseket kellene előhoznia az emberekben, el kellene őket gondolkodtatnia az élet értelméről. Ezt követően pedig a megfelelő forráshoz vezetni, hogy a szomjukat olthassák: “Jöjjön mindenki, aki szomjas! Aki csak akarja, ihatja és megkaphatja az élet vizét ajándékba!” (Jel 22:17).

Mikor elgondolkozom azon, milyennek kellene lennie az egyháznak ebben a világban, mindig eszembe jut az is, hogy milyen a tényleges állapotunk. Sajnos nem túl rózsás. Részben azért, mert a keresztények nincsenek tudatában, hogy mekkora erő és hatalom szunnyad bennük, amit felhasználhatnának, hogy a világot jobbá tegyék. Másrészt azért, mert olyan elvárásokat akasztanak rájuk a vezetőik, amely nem fakad a természetükből, és amelynek emiatt nem tudnak eleget tenni (“Élj így, tedd ezt, gondolkodj így, stb.”). Viszont látok olyan embereket is magam körül, akik egész jól tudjnak sóként viselkedni, és ízt adnak ennek a világnak. Értük hálás vagyok…

Advertisements

4 hozzászólás

Kategória: spiritualitás

4 responses to “A föld sója

  1. Andris

    Hello, errejártamban olvastam ezt a bejegyzést és tetszik, amit a föld sójával kapcsolatban írtál. Jó néha megállni, és elgondolkozni, Isten mennyire tudja rajtunk keresztül betölteni azokat a “funkciókat”, amiket olvashatunk is a Bibliában. A só mint fűszerezés, ízesítés mellett kifejezetten tetszett a “tartósság” kérdése, ebben az elfuserált, minden egy idő után szemétnek ítélt világban, és itt nem kifejezetten a mobiltelefonról beszélek csupán, ami egy idő után lejár, hanem ami érték -legyen az házasság-, az sem egy “életre” szól már sajnos többségében..
    \hogy a keresztény házasságokat ne is említsem\

    Évi, jó az Avalon szám, szeressem :-)

  2. Nagyon tetszik ez az írásod! Ha megengeded fel is használnám a gondolatsort egyik soron következő beszédemben.
    Különösen az tetszik benne, ahogyan kibontod a szimbólumot és alkalmazod a mai helyzetre.

  3. infaustus

    Csak nyugodtan, nem kötik szerzői jogok. :]