A Schmitt-doktori margójára

Általában nem foglalkoztat annyira a politika, hogy annak a blogomban is hangot adjak. Most azonban a Schmitt Pál körül történtek miatt mégis leírom azt, ami a fejemben kavarog ezzel kapcsolatban. Elsősorban nem a politikai vetületei miatt, hanem azért, mert keresztény szempontból fontos igazságra hívja fel a figyelmünket.

Miről is van szó? 2012 januárjában a HVG kirobbantotta az ügyet: Schmitt Pál a húsz éve írt doktori dolgozatában plagizált. Létrejött egy bizottság, mely alaposan megvizsgálta a dolgozatot, és arra a végkövetkeztetésre jutottak, hogy Schmitt szó szerinti fordításban idézte a forrásait, azonban nem jelölte meg, hogy idézetekről van szó. A bizottság azonban elsősorban az opponenst és a témavezetőt marasztalta el, amiért nem hívta fel Schmitt figyelmét az idézőjelek és hivatkozások helyes használatára. Született egy különvélemény is a bizottság egyik tagja részéről, amiben felvetette a doktori cím visszavonását. Ezt a Semmelweis Egyetem szenátusa egyik aktuális ülésén meg is tette. Schmitt azzal védekezik, hogy legjobb tudása szerint írta meg a dolgozatát, ezért az ő lelkiismerete tiszta. Ez lenne a történet dióhéjban.

Ez azonban több ponton is kérdéseket vet fel. Joggal várjuk el az opponenstől és témavezetőtől, hogy ismerje az összes tanulmányt, ami egy adott témában született? Schmitt Pál esetében a legjelentősebb átvétel (225 oldalból 180) egy bolgár szerzőtől történt. Ha a témavezető vagy az opponens nem hívta fel Schmitt figyelmét a plágiumra, az valószínűleg azért történt, mert nem ismerték az idézett anyagot — és véleményem szerint ezzel nincs is semmi baj. Aki azonban eljut a doktori védésig, az már írt legalább egy szakdolgozatot, és publikált. Tudnia kell, hogy semmiképp sem önálló tudományos munka, ha idézőjelek nélkül szó szerint lemásolom valaki munkáját. Két eshetőséget látok: (1) Schmitt ismerte a formai követelményeket, de szándékosan tévesztette meg a bíráló bizottságot, hogy a kisdoktori címet megszerezze. Ez esetben teljesen jogos, hogy a címét visszavonják. (2) A másik lehetőség az, hogy nem ismerte, hogyan illik a forrásokat felhasználni, és megjelölni, és tényleg jóhiszeműen “dolgozott”. Ebben az esetben viszont a tudása, pontosabban annak hiánya teszi indokolttá a doktori címe visszavonását. Bármelyik esetről legyen is szó, kiderült róla, hogy vagy szándékos csaló, vagy buta.

Az ilyen plágium ügyek szép csendben is lezajlódhatnának, ha nem a köztársasági elnökről lenne szó. Most ugyanis azt látjuk, hogy az ország első emberével kapcsolatban felmerült a csalás gyanúja. Mivel a köztársasági elnöknek jobbára reprezentatív funkciója van (bábnak azért nem nevezném…), fontos lenne, hogy erkölcsi integritását meg tudja őrizni. Az Alaptörvény így fogalmaz a tisztségével kapcsolatban: “Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett” (9. cikk, (1) bekezdés). A napokban történt események azt mutatják, hogy Schmitt a személyét ért — jogosnak bizonyult — vádak miatt a továbbiakban nem tudja kifejezni a nemzet egységét. A hivatalban maradásával kárt okoz az országnak — arról nem is beszélve, hogy a nemzetközi sajtó hogyan ítéli meg hazánkat (már így sem a jó hírnevünket erősítik). Tegyük fel azonban, hogy lemond. Mi változik? Egyrészt elégtételt érzünk, mert nem egy plagizáló írja alá a törvényeket (elég baj, hogy ő írta alá az Alaptörvényt). Másrészt azonban tisztségében megmarad az összes többi csaló, aki meglopja az országát, és rombolja a hírnevünket. Itt nem egyetlen ember távozása segítene…

És itt jutottam el arra a pontra, amikor értelmetlenné válik tovább gondolkodnom ezen. A fülemben visszhangzik az, amit Salamon (aki maga is uralkodó volt) mondott: “Mindezt láttam, és megfigyeltem minden dolgot, a mely történik a nap alatt, oly időben, a melyben uralkodik az ember az emberen maga kárára” (Préd 8:9, Károli). Ugyanezek a helyzetek fognak mindaddig kialakulni, míg egyik ember próbál a másik felett uralkodni — mert nem erre lettünk megteremtve. A próféta szerint nem vagyunk képesek helyesen irányítani a saját életünket: “Tudom, URam, hogy az ember nem ura élete útjának, és a rajta járó nem maga irányítja lépteit!” (Jer 10:23, MBT). Miért akarnánk akkor másokét, egy egész országét irányítani? Bizakodhatunk abban, hogy majd a kormányváltással jobb lesz, ahogy tesszük azt a rendszerváltozás (módszerváltozás?) óta. De egyedül akkor lesz változás, amikor Dávid szavai ténylegesen megnyilvánulnak majd a világban: “Mert az ÚRé a királyi hatalom, ő uralkodik a népeken” (Zsolt 22:29).

Reklámok

6 hozzászólás

Kategória: életképek

6 responses to “A Schmitt-doktori margójára

  1. endike

    Sokkal inkább szól ez a magyar értelmiségről, mint a smittpálról.

    A bizottság nem merte kimondani amit a hülye is lát. Miért? Mert benne vannak a jó kis kényelmes-zsíros-lógós állami munkahelyükben. Sok-sok magyar álma. Főleg az értelmiségé.

    Épp most sétáltam, és elmentem a Parlament elé. Senki se volt ott, pár túrista csoporton kívül.

    Egyszóval az egész ügy arról szól valójában, hogy igenis NORMÁLIS dolog, hogy valaki értelmiségi úgy, hogy másol, csal. A másolás az igenis ér annyit, hogy diplomát, kisdoktorit, doktorit, vagy ilyesmit kapjon érte az ember.

    Csakhogy a smittpál buta volt, szó szerint másolt. A legtöbb értelmiségi okosabb: átfogalmaz. Így nem is lesz bajuk. Csak annyi történik hogy az ország teli lesz semmihez se értő, de jó megélő (állami melóhely) értelmiséggel. Sok-sok ember álma…

  2. ” A legtöbb értelmiségi okosabb: átfogalmaz.” – ez alatt mit értesz endi?

  3. endike

    Amúgy miért kéne a smittpálnak lemondania? Hiszen pontosan ő az, aki jó államfője a hozzá hasonló magyaroknak. Főleg a hozzá hasonló értelmiségnek.

  4. endike

    norbs, azt, hogy úgy másol, hogy nem szó szerint, hanem átfogalmazza

    muhaha…

  5. Nem látok bele mindenki szakdolgozatába és doktorijába, de az egyetemen nem kevés példáról tudok, amikor valóban csak “átfogalmazás” történt. Külföldi dolgozatok esetéről is tudok. Azt se feledjük, hogy a szakmai cikkek magas száma is sokszor egy kutatás többszöri átfogalmazása, így lehet több ezres publikációt és könyvet kiadni. A magyar oktatás teljesen tönkrement. Régen is sokan másoltak, a nagy baj az, hogy most sokan félnek, hogy előveszik, mások meg nem félnek, mert nincsenek olyan pozícióban. Ráadásul a régi kisdoktori, meg a magyar dr. címek használata is teljes fejetlenség. A bolognai rendszer meg annyira megváltoztatta a helyzetet, hogy a régi rendszerben tanulók csak rosszul jártak vele. Sok példát hozhatok egészen alulról is: pl. központi érettségit nem fogadják el emelt szintűnek. Az orvosit nem lehetett ketté bontani. Régi 5-6 éves főiskolákat degradáltak le 3 évesre ugyanazzal a végzettséggel. Aztán lehetne szót ejteni arról, hogy két egyetem vagy főiskola között mekkora különbségek voltak. Ma is van ilyen, csak már ezt figyelembe is veszik.
    Nem is sorolom tovább: a magyar oktatás teljes káosz, az említett kisdoktori csak a jéghegy csúcsa, ami egyszerre lett két politikai erő célpontja: az ellenzéké, akik egy kormánypártit tudnak támadni és a kormánypártté, akik örülnek, hogy egy kisdoktori a média témája, nem a BKV, Szentendre csődje, a benzin 450-es ára stb.

  6. endike

    Na lemondott… ahogy tette, azzal csak fokoztak mindazt amit eddig tett. Meg a Fidesz is.

    Az az igazság, hogy smittpálhoz eléggé hasonlít Magyarország népének elég nagy része. Talán fele is.

    Nem véletlen, hogy SP ilyen pofátlan dumát elereszt újra és újra, és azt se, hogy a Fidesz is ilyesmi szövegeket nyom most (meg vastapsol neki). Nem véletlen, hiszen TUDJÁK hogy Mo népének elég nagy része ugyanúgy gondolkodik, mint ők.

    Plusz még vegyük ide azokat is, akik hasonlóan szerezték a diplomájukat, doktorijukat, de most persze lapítanak.