“A felekezeti címkézés botrányköve”

“Atyám, nem csak őértük imádkozom, hanem mindazokért is, akik majd az ő szavukra fognak hinni bennem. Mindannyiukért kérlek, hogy akik hisznek bennem, valamennyien teljes egységben legyenek úgy, ahogyan te, Atyám, bennem élsz, és ahogyan én benned élek. Ők is így éljenek mibennünk, teljes egységben, hogy a világ elhiggye, és meggyőződjön róla, hogy valóban te küldtél engem!” (Jn 17:20-21, EFO).

“Sajnálatos tény, hogy a felekezeti címkézés sokszor elhomályosította azt az egységet, amely fennállt az összes valódi hívő között. Valamilyen okból a keresztyének eltorzított (és bibliailag tiltott) irányt tanúsítottak, amikor nyilvánosan reklámozták magukat a különböző címkék teljes felvonultatásával. Országokról vagy városokról, és kiemelkedő keresztyén vezetőkről (ellentétben az 1Kor 1-4-gyel); különös keresztyén tanításokról vagy gyakorlatokról; elméletekről és gyülekezetvezetési módszerekről nevezték el gyülekezeteiket. Néha teljesen kizárták Krisztus nevét, azt a Nevet, amelynek egyedül kellett volna rajtuk lennie. Mindez botrány és tiszteletlenség Krisztussal szemben. Ebből minden keresztyénnek mindenütt és azonnal meg kell térnie.

De e botrány ellenére, az összes valódi hívő egysége megmarad. Ezt az hozta létre, hogy valamennyi igazi keresztyén Krisztusban és az Atyában van (felekezeti címkéik ellenére is). Ez elpusztíthatatlan. Ez Krisztusra mutat a világ előtt, mint aki jelenlevő, élő Úr, akit Isten küldött el az emberiség megmentésére.”

(David Gooding: Krisztus iskolájában, Evangéliumi, Budapest, 1998. p. 223.)

Reklámok

“A felekezeti címkézés botrányköve” bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Kategória: uncategorized

Hozzászólások lezárva.