Naptár

Az alábbi naptár A Szentírás új világ fordításának függelékéből (p. 1829) származik. Elöljáróban a függelék a hónapok számításával kapcsolatban ezt írja: “A zsidók újholdtól újholdig számították a hónapot (Ézs 66:23). A ‘hónap’ szóra használt egyik héber kifejezés a cho’dhes (1Mó 7:11), az ‘új’-at jelentő szótőből ered, míg egy másik, szintén ‘hónapot’ jelentő kifejezés, a je’rach ‘holdhónap’-ot jelöl.”

Az egyes hónapok legjellemzőbb sajátosságait pedig az alábbiak szerint foglalhatjuk össze. A perjellel elválasztott számok arra utalnak, hogy az adott hónap hányadik a szent és a mezőgazdasági évben.

1/7 Niszán — A Jordán kiárad az esőzésektől, hóolvadástól. Mezőgazdasági szempontból ekkor aratják le a lent, és megkezdik az árpaaratást is.
2/8 Ijjár — Megkezdődik a száraz évszak, többnyire derült az ég. Árpaaratás; búzaaratás az alacsonyan fekvő területeken.
3/9 Sziván — Nyári forróság, derült ég. Búzaaratás; a korai füge és az alma idénye.
4/10 Tammúz — Fokozódó hőség, helyenként bő harmat. Első szőlő; kiszáradnak a növények, kiapadnak a források.
5/11 Áb — Legforróbb időszak. Megkezdődik a szőlőszüret.
6/12 Elul — Folytatódik a forróság. A datolya és a nyári füge szüretelése.
7/1 Tisri — A nyár vége, megkezdődnek a korai esőzések. Befejeződik az aratás, megkezdődik a szántás.
8/2 Hesván — Enyhe esőzések. A búza és az árpa vetése, az olíva betakarítása.
9/3 Kiszlév — Egyre több eső, fagy, havazás a hegyekben. Sarjad a fű.
10/4 Tébet — A leghidegebb időszak, esőzés, havazás a hegyekben. Zöldellnek az alföldek, kihajt a búza, nyílnak a virágok.
11/5 Sebát — Csökken a hideg, az esőzés folytatódik. Mandulafa virágzása, fügefa rügyezése.
12/6 Adár — Gyakori mennydörgések és jégesők. Szentjánoskenyérfa virágzása, citrusfélék szüretelése.
13 Veadár — 19 év alatt hét alkalommal egy naptárközi hónapot iktattak be általában második Adárként (Veadár).

Advertisements

3 hozzászólás

Kategória: teológia

3 responses to “Naptár

  1. Nem semmi anyagra leltél!
    Az sajnos nincs beírva, h mit ünnepelnek a zsidók karácsonykor?

  2. infaustus

    Tudtommal a zsidók semmit nem ünnepelnek karácsonykor. A karácsonyi időpont már a keresztény egyházban lett átvéve egy pogány napkultusz ünnepéből.

  3. A Karácsonyt valóban nem ünnepelik, de a zsidók Hanukka ünnepe (8 nap) olykor a kereszténység karácsonyi ünnepeibe is beleesik. A kb 2200 évvel ezelőtti nagy szabadságharcuk győzelmét és a templom megtisztítását, megszentelését ünneplik ekkor az ortodox zsidók. Ez a templomtisztítás, Isten templomának a megtisztítása engem nagyon elgondolkoztatott. (“Nem tudjátok, hogy ti Isten temploma vagytok, és az Isten Lelke bennetek lakik? 1Kor.3,16)
    ( Chanuka imája:
    “A Hasmóneus nemzetségbeli Mátitjáhu, Jochanan fia, a főpap és fiai idején, amikor a gonosz görög uralom néped, Izrael ellen kelt, hogy elfelejtesse velük Tórádat és igy, akaratod ellenére, áthágják parancsolataidat; Te nagy kegyedben melléjük álltál bajuk idején, perbe szálltál értük, javukra döntöttél, bosszut álltál értük; a hősködőket a gyengék, a sokakat a kevesek, a tisztátalanokat a tiszták, a gonoszokat az igazak és a rosszakaratuakat a tanoddal foglalkozók kezére adtad; magadnak nagy és szent Nevet szereztél világodban; népednek, Izraelnek pedig nagy győzelmet és szabadulást adtál mindmáig. Ezután eljöttek fiaid Házad csarnokába, kitakaritották lakodat, megtisztitották Szentélyedet és szent udvarodban gyertyákat gyujtottak; majd hálaadásra jelölték ki Chánuká ezen nyolc napját, nagy neved dicséretére”. )