A kapcsolatok helyreállítása

Pár napja a bulvársajtóban olvastam egy “hírességről” (nem emlékszem a nevére, és nem tudom melyik magyar szappanopera vagy kereskedelmi csatorna sztárja), hogy kevesebb mint egy év házasság után elválik a férjétől. Azt mondta, hogy a hétköznapokban rájöttek, hogy különbözik a véleményük bizonyos kérdésben, és a szakadékot már nem tudták áthidalni, a konfliktusokat nem tudták megoldani. Az ember szociális lény, akinek szüksége van a kapcsolatokra — még azoknak is, akik ezt tagadják. Ezek a kapcsolatok azonban törékenyek, ezért tudatosan tenni kell annak érdekében, hogy a békesség a felek között fennmaradjon: “Milyen boldogok és áldottak, akik békességet teremtenek…” (Mt 5:9, EFO, vö. Ef 4:3). Rick Warren* szedett össze néhány szempontot, melyet a kapcsolatok helyreállítása, ill. a konfliktusok rendezése során érdemes fontolóra venni.

conflict

1. Először Istennel, és aztán az érintett személlyel beszéljük meg az ügyet. Ne a panaszkodás legyen az első, se az, hogy a kezdeti indulatunkat zúdítjuk rá a másik félre. Imádkozzunk bölcsességért, szeretetért és békességért. Sokkal könnyebb úgy lerendezni egy vitás ügyet, ha előzetesen mindkét fél (de legalább az egyik) Isten elé tárta a problémát.

2. Legyünk kezdeményezőek. Attól függetlenül, hogy egy konfliktus miattam, vagy a másik fél miatt alakult-e ki, kezdeményezhetek én. Nem kell arra várnom, hogy a másik, vétkes fél tegye meg az első lépést. Ha fontosnak tartom, hogy a békességet helyreállítsuk, akkor ez arra fog ösztönözni, hogy menjek oda a másikhoz, és tárjam fel előtte a problémát (vö. Mt 5:23-24).

3. Próbáljunk meg együtt érezni a másikkal. Többet hallgassunk egy konfliktus megoldása során, mint beszéljünk (Jak 1:19). Pál apostol szerint ne a magunk hasznát nézzük (gr. skopos), hanem a másokét (Fil 2:4). Ebből a kifejezésből származik a mikroszkóp és teleszkóp szavunk is. Alaposan meg kell vizsgálnunk a helyzetet, figyelnünk kell a másik félre, hogy megértsük, mi zajlik le benne, vagy mi váltotta ki a konfliktust generáló viselkedést. Ezzel szemben sokszor felületesen hallgatjuk meg a másikat, és inkább a magunk igazát keressük.

4. Ismerjük el a mi részünket a konfliktusban. Ha szeretnénk a megromlott kapcsolatot helyrehozni, akkor a saját bűneink és hibáink felismerésével, beismerésével és megbánásával kell kezdenünk (Mt 7:5). Ha mentegetőzés helyett beismerjük a mi részünket a konfliktusban, talán a másik is hajlandó lesz ugyanezt tenni.

5. A problémát célozzuk meg, ne a másik embert. Az emberek hajlamosak lehetnek arra, hogy ha szép szóval nem érik el a céljukat, elkezdenek személyeskedni. A problémáról a figyelem a másik személyre, az ő jellemére, esetleg a hitére terelődik. Ehelyett határozzuk meg, mi a célunk: nem a másikat szeretnénk bántani, hanem egy problémás helyzetet (nem pedig problémás személyt) kezelni.

6. Próbáljunk meg együttműködni. Az Ige szerint minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk a békesség érdekében (Róm 12:18). Ez azt jelenti, hogy késznek kell lennünk arra, hogy megfizessük a békesség árát: lemondjunk az önzésünkről, büszkeségünkről. A közösség megőrzése érdekében legyünk készek megtenni mindent, ami csak tőlünk telik a kompromisszum, az alkalmazkodás, az együttműködés és a másik szükségleteinek betöltése érdekében.

7. A megoldással szemben a megbékélést hangsúlyozzuk. A megoldás a problémát, a megbékélés pedig a kapcsolatot helyezi az előtérbe. Ha a kapcsolatot fontosnak tartjuk, előfordulhat, hogy a felmerült probléma elveszíti jelentőségét. Minden kérdésben nem érthetünk egyet egymással, így késznek kell lennünk elengedni az apró véleménykülönbségeket olyan kérdésekben, melyek nem bibliai alaptanításokkal kapcsolatosak. Így a válaszfal helyett hidat építünk a másokkal való közösségünkben.

* Rick Warren: Céltudatos élet, KIA, Bp. 2006. pp. 141-147.

Advertisements

A kapcsolatok helyreállítása bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Kategória: gondolatok

Hozzászólások lezárva.