A Biblia kettős természete

1kor13A 2Tim 3:16 azt állítja, hogy “a teljes Írás Istentől ihletett” (gr. θεόπνευστος). Ezt az egyszerű mondatot a bibliaolvasó közönség sokféle módon értelmezi — vannak, akik túlhangsúlyozzák az emberi szerzőség kérdését, de olyanok is vannak, akik teljesen tagadják az emberi írók szerepét. John Stott kiemeli az isteni és emberi szerzőség jelentőségét, amikor ezt írja: “A Szentírás ugyanis emberi szavakon keresztül Isten Szava. Így azután kettős (isteni és emberi) szerzőséggel bír, ami ennek megfelelően kettős megközelítést igényel — tiszteletteljest, hiszen Isten Szava, és ‘kritikusat’…, hiszen emberek szavai” (Egy az Úr, egy a hit, pp. 56-57.). A továbbiakban az ő gondolatai mentén veszem szemügyre a Biblia kettős természetét, és ebből fakadóan az olvasó kettős hozzáállását.

A Szentírás kettős szerzősége

Stott a kettős szerzőséget egész tömören fogalmazza meg: “A Szentírás egyszerre Isten Szava és emberi szó, sőt, Isten Szava emberek szavain keresztül” (p. 57.). Ez az egyetlen rövid mondat három fontos teológiai igazságot foglal magába:

1. A Szentírás Isten Szava — Bárhogyan is próbáljuk a gr. θεόπνευστος (theopneusztosz) kifejezést értelmezni, egy dolog biztos: Pál apostol Istent nevezi meg a Szentírás ihletőjének, szerzőjének. Ő az, aki szólt a próféták és apostolok által (2Pt 1:20-21). Isten kilehelte az Írás szavait, és lehelete (Szentlelke által) közvetítette a gondolatait az emberi szerzők felé.

2. A Szentírás emberek szava is — Isten emberi szerzőket választott ki, hogy leírják az általa kilehelt szavakat. Stott szerint “az emberi szerzők az ihletés folyamatában aktívak, és nem passzívak voltak” (p. 59.). Ez azt jelenti, hogy Isten nem diktált nekik, nem diktafonként használta őket, hanem engedte, hogy az Íráson megérződjék emberi mivoltuk. Ezt három dolog is megerősíti: (1) A történelmi tárgyú elbeszélések mutatják, hogy alapos kutatómunka húzódik meg az egyes részletek mögött, mely összhangban van az adott kor társadalmi és történelmi eseményeivel (pl. Ezsd 1, Lk 1:1-4). Azonban a Szentlélek felügyelte és felhasználta ezt a kutatómunkát. (2) Az egyes szerzők a rájuk jellemző irodalmi stílusban írtak — ilyen szempontból a Biblia nem egységes mű. Mindenkinek megvan a maga stílusa, a kedvenc kifejezései és egyéb jellemzői; ezeket pedig az ihletettség se nem tüntette el, se nem írta felül. (3) Az egyes szerzők sajátos teológiájuknak megfelelően írtak. Más a perspektívája a négy evangéliumnak, más főtémákat képviselnek az ószövetségi próféták is. Ennek alapján elmondhatjuk: “A Szentlélek nem oltotta ki az emberi szerzők egyéni személyiségét, ugyanúgy, ahogyan irodalmi stílusukat sem. Ellenkezőleg, a Szentlélek úgy készítette fel és formálta a Biblia szerzőit (vérmérsékletüket, genetikai örökségüket, kulturális hátterüket, neveltetésüket, iskolázottságukat és tapasztalataikat), hogy mindegyiken keresztül különleges és éppen odaillő üzenetet tudjon közvetíteni” (p. 60.).

3. A Szentírás egyszerre Isten és emberek szava — Stott még korábban megemlít néhány igeverset, mely egyszerre emeli ki a Biblia isteni és emberi szerzőségét (pl. Lk 2:22-23, Jer 1:1-9, Zsid 1:1, 2Pt 1:21). A kommunikációban Isten kezdeményez, tőle származik az az üzenet, melyet emberi közvetítők által adott át az embereknek. “E két szerzőséget — az istenit és az emberit — össze kell tehát hangolnunk, és mindegyikhez ragaszkodnunk kell anélkül, hogy ezzel ellentmondanánk a másiknak” (p. 60.). Sem az emberi, sem az isteni szerzőséget nem tagadhatjuk meg, ahogyan Jézus esetében sem választhatjuk el egymástól egyszerre isteni és emberi természetét.

A Szentírás kettős megközelítése

Ha elfogadjuk, hogy a Biblia kettős szerzőséggel bír, akkor automatikusan következik a felismerés: kettős módon kell közelítenünk hozzá: “Mivel Isten Szava, úgy kell olvasnunk, ahogyan egyetlen más könyvet sem olvasnánk — térdeinken, vagyis alázatos, tiszteletteljes, imádságos és engedelmes lelkülettel. De mivel a Biblia emberek szava is, úgy kell olvasnunk, ahogyan minden más könyvet olvasnánk, elgondolkodva és ‘kritikus’ lelkülettel” (p. 63.).

Maga a bibliakritika mára lejáratott kifejezés lett, azonban vannak olyan konzervatív evangéliumi tudósok is, akik munkája fontos háttér információt (pl. az eredeti címzettek háttere, társadalmi körülményeik, a leírtak jelentősége az életükben) szolgáltat az egyes textusok értelmezéséhez, és a leszűrhető alkalmazások megfogalmazásához. A kritikusság mellett azonban fontos a tisztelet és az alázat is — engedni azt, hogy a Biblia legyen kritikus velünk szemben, és rámutasson a jellemünkre, a bűneinkre, és formáljon bennünket (vö. Mt 11:25, Lk 10:39, 1Sám 3:10).

Végül pedig fontos igazságra mutat rá John Stott, amikor ezt mondja: “A Szentlélekhez kiáltunk, aki a könyv isteni szerzője, hogy legyen annak magyarázója is, és világosítsa meg sötét elménket” (p. 65.). Pál apostol szavai szerint is összekapcsolódik Isten munkája és az emberi gondolkodás: “[1] Gondolkozz azon, amit mondok, mert [2] az Úr megadja neked, hogy mindent megérts” (2Tim 2:7). Ha a kettő párosult egymással, akkor az eredmény a Szentírás megértése és befogadása, az olvasó jellemének pedig a Krisztus képére való formálódása lesz (2Kor 3:18).

Advertisements

7 hozzászólás

Kategória: teológia

7 responses to “A Biblia kettős természete

  1. lenyegtelen

    Mar az is sokat mondo, hogy “Istentol ihletett”, azaz Istenhez kotott, kapcsolt.
    Az is fontos megerteni, hogy az ihletnek tobb formaja van. Lehet szorol szora valo ihlet (profetakra jellemzo), lehet egy Istentol valo gondolat valaminek a megirasara (valos tortenetek leirasa, mar meglevo peldabeszedek begyujtese, stb.). A “bibliakritika” nem megfelelo kifejezes, angolban ez Biblical textual criticism (BTC) “Bibliai szovegkritika”. Altalaban technikai munka es kulonbozik a high criticism-tol, ami a “magas szinvonalu kritika” lenne, amely amolyan “nemtudott dolgokrol valo elmelkedes”, pl. “ki irhatta Mozes I konyvet?”, “mikeppen beszelhetett egy szamar?”, stb..
    1. A BTC az antik es kozepkori Bibliaszovegek osszevetett elemzesevel foglalkozik, amolyan feltaro-leltari munka, bemutatvan a kulonbsegeket es mas, technicai dolgokat
    2. A HC a szoveg belso elemzesevel es a hozza kotott elemekkel (irok, iras helze, stb.) foglalkozik
    Lenyegeben egyik sem megvetendo foglalkozas, ha istenfelelemmel es tudomanyos modszerekkel nyulunk hozza.

  2. lenyegtelen

    Nagyszeru megfogalmazas “textual criticism is the science and art”

    Textual Criticism
    ARTICLES ARE BELOW THIS INTRODUCTION
    Unfortunately no original manuscripts (called “autographs”) of any of the biblical books have been recovered, and since no extant manuscripts agree with each other in every detail, textual criticism is necessary to resolve questions of variation. Alfred E. Housman, a text critic of classical works, observes that textual criticism is based on “common sense and the use of reason.”
    Briefly stated, textual criticism is the science and art that seeks to determine the [original] wording of a text. It is a science because specific rules govern the evaluation of various types of copyist errors and readings, but it is also an art because these rules cannot rigidly be applied in every situation.
    http://bible-translation.net/issue/may-2013/section/textual-criticism

  3. lenyegtelen

    Buvárkodjunk egy picit. Ki tudná megmondani, hogy mióta használjuk a szellem szavunkat? Vagy melyik az első írásos feljegyzés amelyben megtalálható?

  4. lenyegtelen

    A szellem szó a nyelvújítás idején keletkezett, a 19. században, valószínőleg Kazinczy Ferenc találta ki. —- valószínőleg

  5. lenyegtelen

    De mire alapozott? Miert nem tetszett neki a hagyomanyos szo? Valami zavarhatta.

  6. lenyegtelen

    Érdekes az isten szavunk eredete… máskülönben rengeteg szavunk ótörök eredetű. Atta (apa) Tengri (Isten) Ilma (alma) Iléri (előre). Különösen érdekes az, hogy az államalkotó 7 magyar törzsből 6-nak török neve van és csupán 1 finn-ugor. És ez nem a “magyar” szó.

    Bezén attmaz,
    Kenze kikte,
    Szen lészen szenadon,
    Dösön szen küklön,
    Nicigen gerde ali kektebezén,
    Akomuzne okne menze,
    Okne mezge hergezge,
    Pitpütor il bézen méne mezne,
    Neszem bezde jermezbezge,
    Utrogergenge ilme bezne olgyamanna,
    Kutkor bezne algyamanna,
    Szen borson hoka csalli,
    Bocson igyi tengere.Amen.

    Megbocsátó, jóságos Úr. Ámen

    Atyánk, ki a mennyekben vagy,
    Tied az erő, tied a név!
    Valósuljon meg országod,
    Mind a földön , mind az égben!
    Különösen-jó kenyerünket,
    Ajándékozd nekünk máma,
    Bocsásd meg a vétkeinket,
    Miként mi is megbocsátunk,
    A csapdába cselezőknek,
    Szabadits az ellenségtől,
    Te vagy aki szerteszórod,
    Gonosz-csalárd ellenünket,
    Megbocsátó, jóságos Úr. Ámen

    Bizin atamiz kim-sin kökte
    sentlesin seninadin
    düssün senin könlün
    necik kim jerden alay kökte
    bizin ekmegemizin ber bizge büt-bütün künde
    ilt bizin minimizni
    necik kim biz de iyermizi bizge ötrü kelgenge
    iltme bizni ol jamanga
    qutqar bizni ol jamannan
    sen barsin bu kücli bu cin iygi tenri amen

    És így magyarul:

    ’Mi atyánk, ki vagy a mennyben (égben),
    szálljon le {közénk} a te akaratod,
    ugyanúgy a földön, ahogy az égben;
    a mi kenyerünket ad meg nekünk minden nap,
    vidd el a mi bűneinket,
    amiképpen mi is megbocsátunk az ellenünk
    jövőnek
    ne vigyél minket a rosszba,
    szabadíts meg minket a rossztól (gonosztól);
    te vagy ez az erős, igazságos jó Isten; ámen.’