Apákról – nem csak apáknak

fatherHa jól emlékszem, akkor William Paul Young feszegeti A viskó című könyvében a kérdést, hogy Isten miért Atyaként nyilatkoztatta ki magát. Arra a következtetésre jut, hogy Isten biztosan tudta, hogy a bűneset miatt az apaszerep teljesen elveszíti majd eredeti formáját, funkcióját, értékét, és ezért ezt kell az emberekben erősíteni azzal, hogy Atyánkként mutatkozik be. Bármi is legyen a miért kérdésre a válasz, egy dolog biztos: Isten az atyai szerep felvállalásával példát mutat a férfiak előtt, hogyan lehetnek jó apák.

A viskó értelmezéséhez hasonló gondolatot fogalmazott meg Joseph Kentenich is: “A világ ismét az apák után kiált, a természetes és a természetfölötti világban egyaránt.” A szív című jezsuita folyóiratban jelent meg Uzsalyné Pécsi Rita cikke Apa! címmel. Szomorú megállapítással kezdi: “Nem kétséges, hogy manapság hiányoznak az apák. Legalábbis nincsenek kellő mértékben és minőségben jelen a felnövekedő gyermekek életében. Ennek következményeit tapasztaljuk…” Cikkéből szemezgetek néhány párhuzamot Isten és az emberi apák között — melyek ellensúlyozhatják az apaszerep rossz betöltése miatt felmerült gondokat. De ez csak akkor lehetséges, ha az apai szerep alapelveit Istentől származtatjuk. A már idézett Kentenich ezt írta: “Az apa hivatása, hogy a mennyei Atya képmása legyen… Az apai öntudat végső soron abban a boldogító tényben gyökerezik, hogy az apa, mint a gyermek nemzője, a mennyei Atya visszfénye.” Miben követhetik az apák Isten példáját?

1. Isten állandó — Ez alatt kiszámíthatóságot és átlátszóságot érthetünk. A gyermek szempontjából azt jelenti, hogy az apához mindig fordulhat, mindig számíthat rá. Manapság sok apa nem ilyen (gondoljunk csak a különélésre, a válás utáni kétheti láthatásra, vagy arra, hogy sokan a munkájuknak élnek, és a gyermeket az óvoda, az iskola, a társak vagy a tévé nevelik).

2. Isten mindenütt jelen van — Istenhez hasonlóan (vö. Ézs 46:4) egy jó apa jelen van gyermeke életének minden eseményében, történésében, örömében, bánatában. Ez nem folyamatos felügyeletet vagy megfigyelést jelent, hanem azt, hogy tud a gyermeke fontos dolgairól, és különösen azokban a pillanatokban áll mellette, amikor esetleg mindenki más elhagyta, vagy senkire nem számíthat.

3. Isten mindent tud — Az apának illik mindenről tudnia, ami gyermeke életére hatással van. Ismeri a személyiségét, annak fejlődését, a gyermeke problémáit, tudja, hogy mi válik leginkább a javára, és mi a kárára. Ahogy Jézus ismeri az övéit (Jn 10:14), úgy ideális esetben az apa is ismeri a gyermekét, és ezért ő hallgat az apjára, és követi őt.

4. Isten bölcs — A bölcsesség nem más, mint a gyakorlatban helyesen alkalmazkodott ismeret, tudás. Ha az apa ismeri a gyermekét, akkor tudja, hogy a gyakorlatban mit kell tennie annak érdekében, hogy egészségesen fejlődjön. Tudja, milyen terheket tehet rá, és melyeket kell levenni róla. Tudja, mit engedjen meg neki, és mit ne (pl. tévézés, számítógép, Internet, szórakozás stb.).

5. Isten szent — A szentséget így fogalmazza meg a cikk: “Szent az, akiben Isten tevékeny.” A legjobb példa, amit egy erős, bölcs, mindent tudó apa mutathat a gyermekének ez: ő maga is egy nála nagyobb Valakihez, Istenhez ragaszkodik és engedelmeskedik neki. Az apa esetében a szentség azt jelenti, hogy a hétköznapi, világi elfoglaltságok helyett félre teszi magát Isten számára, elkülönül, hogy Istennek élhessen. Milyen kevés apa van ma a világban, aki ezt értéknek tartaná!

6. Isten igazságos és irgalmas — A kettőt csak együtt érdemes tárgyalni. Az igazságosság irgalom nélkül pusztít és büntet; az irgalom pedig igazságosság nélkül elnéz bármilyen rosszat. A kettő keveréke azonban az ideális apa jellemzője. Igazságos, mert saját magával és a gyermekével szemben is magas erkölcsi mércét támaszt, és nem hagyja az elkövetett rosszat szó nélkül. De ugyanakkor irgalmas is, mert mindig kész megbocsátani, megfékezni a haragját, visszafogadni tékozló gyermekét.

Miért fontos ez a néhány szempont? Azért, mert az egész hátralévő életünket meghatározza az apánkkal való kapcsolatunk. Az, ahogyan az apa viszonyult a gyermekhez, igazodási pont lesz majd a gyermek számára az élet dolgai tekintetében (pl. konfliktusok kezelése, pénzkezelés, nőkkel való bánásmód, gyermekvállalás stb.). Isten példája a mai apáknak sok esetben újszerűnek tűnik: feltétel nélkül szeret, áldozatot hoz értünk, igazságos és irgalmas, tudja, hogy mi jó nekünk, ez alapján pedig bölcsen hoz döntéseket az életünkkel és növekedésünkkel kapcsolatban.

Apák, leendő apák, férfiak — kövessük az Atya példáját, és neveljük így a gyermekeinket!

Advertisements

5 hozzászólás

Kategória: gondolatok

5 responses to “Apákról – nem csak apáknak

  1. lenyegtelen

    Az embei szavak kepek. Valamit mutatnak. Akar regi akar uj szavakat nezunk mindig valamihez kotnek. Szellem a szelhez, farkas a farokhoz, stb.. A szo tehat valamit kiemel, mutat. Az apa szo is hasonlokeppen valamire mutat. A fog azert fog mert valamit tud fogni, a sziv azert sziv mert valamit tud szivni. De az apa szo osregi jelentoseget sajnos nem ertem. Kivancsi lennek ennek a szonak az etimologiajara.

    A 2 ponthoz. Pal apostol szerint vannak foldi es egi testek. Nem egy es ugyanaz, de megiscsak test. Sokszor ezt figyelembe nem veve amolyan panteista szemlelet uralkodik, ami nagyon tavol all a Bibliatol. Mar bocsanat, Isten nem lehet egy budiban, nem lehet egy disznoolban, de meg egy kuplerajban sem ahol a bemeno bunosoket nezi, stb.. Istennek van egy teste. Test nelkul nincs elet. A Zsoltariro sem igy gondolhatta. Nem szabad mindent absztrakt nivoban nezni. Nem hiaba vannak Istennek angyalai akik jelenteseket visznek neki.
    A 3. ponthoz. Ezt sem szabad absztrakt szemekkel nezni. Szerintem Isten nem olvas pornoregenyeket, nem nez pornofilmeket, stb. … Merem kijelenteni, hogy nem kivancsi mindenre (meg szent angyalai sem), ezert nem tud mindent, nem ismer minden emberi es demoni szemetet es szenyzet. Ki tudja milyen fejlett techikaja lehet Istennek a bun lajstromanak lejegyzeseben? Fejlett technikaval, a reszleteket meg lehet tudni mas modokon is mint szemelyesen jelen lenni minden elkovetett bunnel. Ezert nem is o dont majd. Dicso Fiara, az Ur Jezusra bizta, o pedig tovabbbizta ezzel az Egyhazat. MI fogjuk sajat magunkat itelni, es mi fogunk donteni masok felett, mert mi minden szemetrol tudunk.

  2. És az anyák? Elég sok példát tudnék mondani, hogy az anyák tönkreteszik a családjuk életét, és egy életre meghatározzák gyermekeik hozzáállását a párkapcsolatokhoz, melyekben ők csupán a papucs szerepet viselik

  3. infaustus

    Ez a bejegyzés nem az anyákról vagy sok másról szólt, ami kapcsolódna a témához. Ezért nem esett szó róluk. De ők is megérnének egy külön bejegyzést.

  4. kota ildi

    Minden szóval egyetértek! Sajnos az apák nem csak a gyermekeik, és a család életéből tüntek el, de mint férfiak is megszűnőben a világból..:o(

    Az értelmező kéziszótár szerint:
    Az apa szó ősmagyar eredetű, jelentése kenyéradó, amely a szócikk írója szerint még az ősmagyar kor előtt Közép-Ázsiában került nyelvünkbe.

    A héberben az aba=apa, de a magyar Aba, Attila nevek is ’apa’ jelentésű szavakra mennek vissza. Az Attila ugyan gót eredetű, de én érdekesnek találom azt, hogy az Aba nálunk is apa eredetű. Gondolataim szerint az apa hímnemű, kenyéradó, vagyis gondoskodó, s szeretett apa, ahogy Istenre is tekintettek. (Attila= szeretett apa)Persze ezt csak én gondolom, de ha vissza térek magamban ősmagyarságmhoz, tuti, hogy igazam van. :o))

  5. lenyegtelen

    Koszi. De mit kell erteni az “osmagyar” szo alatt? Ugyanis vilagos, hogy finnugor-torok-kabar(szavard) nepek keveredese vagyunk. E 3 nep kozul melyike az apa szo?