Nyolc óra munka – Jézussal

“Nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás” — énekelte a Beatrice, és egy fontos igazságot fogalmazott meg nagyon sok ember életét tekintve. A legtöbben a huszonnégy órás napunkból legalább nyolcat munkával töltünk. Így az az idő, mely alatt a munkánkkal foglalatoskodunk, nem szólhat egyszerűen a pénzkeresésről, a túlélésről és a hétvége várásáról. És hogy ez mennyire igaz, az kiderül Lukács evangéliumának egyik szakaszából (Lk 5:1-11). A történet Péter csodálatos halfogásáról szól, és három fontos tanulságot is tartalmaz a munkánkkal kapcsolatban.

Fotó: Lisa Prins

Fotó: Lisa Prins

1. Dolgozz Jézusnak

“Mester, egész éjjel keményen dolgoztunk, mégsem fogtunk semmit, de ha te mondod, megteszem” (Lk 5:5, EFO). Péter halász volt, aki a társaival együtt egész éjjel keményen dolgozott, mégsem fogott semmit. Egy fárasztó és sikertelen éjszaka után semmire sem vágyott kevésbé, mint hogy fényes nappal egy ács tanácsaira hallgatva kivesse megint a hálóját. Ám mégis megtette, engedett Jézusnak, és követte a szavát. Nem gondolta azt, hogy Jézus, az ács, nem érthet az ő szakmájához. Bár hosszú évek tapasztalata volt már mögötte saját halászati vállalkozását tekintve, mégis meglepő dolgot tesz: nem a saját eszére hallgat, hanem Jézusra, akinek pedig semmi köze nincs a halászathoz.

A saját munkánkban talán nekünk is komoly szakmai tapasztalatunk van már. Olyan munkakörben töltjük el mindennapjainkat, melyek Jézus idejében még csak nem is léteztek. Jézus, az ács azonban a mi munkahelyünkre is be akar jönni, ahogyan belépett Péter halászbárkájába is. És az Ács nekünk is meg akarja mondani, hogyan végezzük a munkánkat. Persze sokkal mélyebbre próbál hatolni a szakmai tapasztalatoknál és a munkahelyi sikereknél. Fontosabbnak tartja, hogy a szívünket formálja át, és többé ne úgy dolgozzunk, mintha a megélhetésünk függne tőle, hisz ő mindent megad nekünk ráadásként (vö. Mt 6:25-34). Ő azt akarja, hogy még a munkahelyünkön is, a főnökünk leglehetetlenebb elvárásai, a kollégáink legérthetetlenebb viselkedése és saját kudarcaink közepette is meglássuk őt, és azt, hogy kereshetjük az ő uralmát, engedelmeskedhetünk neki. Pál ezt így fogalmazta meg: “Minden munkátokat szívvel-lélekkel végezzétek, mint akik nem embereknek, hanem az Úrnak dolgoztok” (Kol 3:23).

2. Ismerd meg önmagad

Miután az egész éjszakai sikertelen fáradozás után Péter annyi halat fog, hogy alig bírja a bárkát a partra vinni, így szól Jézushoz: “Menj el tőlem, Uram, mert én bűnös vagyok!” (Lk 5:9). Miközben Jézussal együtt végezte a saját munkáját, felismerte, hogy ki ő valójában. Eddig volt egy téves elképzelése saját magáról. Azt gondolta, hogy ő ért a szakmájához, és ő irányítja a saját életét. Most viszont rájött, hogy Isten kezében van az irányítás, ő pedig egy bűnös ember.

Nem kisebb tanulság az, melyre nekünk is rá kell jönnünk az irodában vagy a gyárban töltött munkanapjaink alatt. Fel kell ismernünk, hogy Isten az igazi Úr, mi pedig bűnösök vagyunk, akik kegyelmére szorulunk. Ha eddig még erre nem jöttél rá, gondolkozz el, hogy vajon megfelelő módon állsz-e a saját munkádhoz. Péternél is eljött a szemléletváltás ideje, amikor Jézust a csónakjába fogadta. Ha engeded, hogy Krisztus melléd üljön az íróasztalodhoz, melléd álljon a gyárban a szalaghoz stb., te is meg fogod látni, hogy ki vagy te, és ki ő.

3. Fogadd el a megbízását

Nem csak azt kell felismerned, hogy bűnös vagy, hanem azt is, hogy mire vagy képes, mire kaptál talentumokat Istentől. Péter esetében Jézus elhívása épp a szakmájából indult ki: “Ne félj, mostantól kezdve nem halakat, hanem embereket fogsz halászni” (Lk 5:10). Mátéval ugyanez történt (Lk 5:27-32). Jézus megszólította azt a férfit, aki az adócsalásnak és kettős könyvelésnek köszönhetően tapasztalatot szerzett a számolásban, pontos feljegyzések készítésében. Elhívta, hogy legyen az apostola, és egyben életrajzírója is. Ugyanez a Máté az, aki megírta a róla elnevezett evangéliumot.

Azok az adottságaink, melyeket munkánk során használunk, hasznosak lehetnek Isten országában is. Aki tanít, zenél, kertészkedik, fest, fát vág, vásárlókat szolgál ki, különféle termékeket értékesít stb. — mind-mind olyan tevékenységet végez, melyből Isten ki tud indulni, és olyan életpályát tud rá építeni, mely Jézus nagyságát fogja a világ előtt kiemelni. Ez történt Péterrel, Mátéval, de sok más személlyel is az egyháztörténelem folyamán.

Kihívás

Eddig talán úgy dolgoztál, hogy a magad ura voltál, és legfeljebb emberi felettesednek próbáltál megfelelni. De most Jézus kér, hogy vele együtt és neki dolgozz. Többé ne a főnöködnek való megfelelés lebegjen a szemed előtt, hanem egy sokkal magasabb cél; az, hogy megfelelj Istennek. Amikor Jézus megpróbál befurakodni a te “csónakodba”, és tanácsot ad, hogy hogyan “halássz”, hogyan reagálsz? Felfedezted-e már a munkád során, hogy ki is vagy te valójában, mire vagy képes, és mindezt hogyan kezdhetnéd el Istenért használni?

Ne feledd, hogy nagyon sok időt töltesz munkával — naponta nyolc, hetente negyven, havonta pedig 160 órát; ez egy évben 1920 óra. Ha azzal számolunk, hogy egy átlagos ember élete folyamán legalább 40 évig dolgozik, akkor ez összesen 76.800 órát jelent, vagyis majdnem kilenc teljes évet — de megállás, pihenő és alvás nélkül. Majdnem ugyanennyi időt töltünk alvással. Így talán látjuk már, hogy túl drága az a napi nyolc óra, hogy elpazaroljuk, és Jézus nélkül végezzük a munkánkat.

Reklámok

1 hozzászólás

Kategória: evangéliumi

One response to “Nyolc óra munka – Jézussal

  1. endike

    Kíváncsi lennék egy felmérésre, hogy a keresztények között mennyi a vállakozók és állami dolgozók aránya. Illetve az állami dolgozók közé még odaszámolnám azokat akik egy nagy cégnél kis alkalmazottak. Vállalkozókhoz meg azokat akik ha alkalmazottak is, de kreatív, önállóságot igénylő munkát vagy ilyesmit végeznek.

    Nem csodálkoznék, ha a keresztények között azok lennének többségben, akik valami nagy rendszer részei, ahol csak az utasításokat kell végrehajtani…

    Igen, ez egy kritika volt a keresztények felé. :)