Életünk folyamán számos döntést kell meghoznunk. A jó döntések felé az út az imádságon (Isten vezetésének kérésén) és a Szentíráson (Isten akaratának kutatásán) keresztül vezet. Sok olyan apróbb döntést meghozunk, melyekre nincsenek konkrét bibliai alapelvek. De mégis törekedhetünk rá, hogy a döntésünkkel megdicsőítsük Istent (1Kor 10:31). Vannak azonban olyan döntések is, melyek a Biblia szerint kiemelkedően fontosak, mert egész életünk és Istennel való kapcsolatunk alakulására hatással vannak. Ezekben a kérdésekben nagyon fontos, hogy Isten Igéjére hagyatkozzunk.
1. A megtérés
Minden ember életében a legfontosabb döntést, melyet meghozhat, a saját megtérése (Jóel 2:13, Mt 4:17). Ez azonban nem csak az egyszeri megtérésünkre, Istenhez való visszafordulásunkra igaz. Fontos, hogy minden nap megtérjünk, és hátat fordítsunk saját magunknak, megtagadjuk önmagunkat, és Jézust kövessük. “Azután így szólt mindnyájukhoz: ‘Ha valaki énutánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel naponként a keresztjét, és kövessen engem'” (Lk 9:23).
2. Személyes elkötelezettség
Az egyszeri megtérés még nem elegendő. Különbség van a hívők és a tanítványok között. Hívők azok, akik elfogadták Jézust Megváltójuknak, tanítványok pedig azok, akik Mesterüknek és Uruknak is. A hívők nem akarnak a pokolba kerülni, a tanítványok viszont már most is Isten uralma alatt engedelmességben akarnak élni. Aki a megtérése után úgy dönt, hogy teljesen odaszánja magát Istennek, és elkötelezett kereszténnyé (Krisztus követőjévé) válik, élete egyik legjobb döntését hozza meg. “Az Isten irgalmára kérlek tehát titeket, testvéreim, hogy okos istentiszteletként szánjátok oda testeteket élő és szent áldozatul, amely tetszik az Istennek; és ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes” (Róm 12:1-2).
3. A Biblia olvasása
Egy határozott döntésünkbe kerül, hogy a Szentírásra tekintsünk úgy, mint a legfontosabb olvasmányunkra. Ha naponta olvassuk, akkor nem bizonytalan alapra, hanem sziklára, Isten üzenetére építjük fel az életünket, mely szilárdan fog állni minden támadással szemben (Mt 7:24-27). “Boldog ember az, aki nem jár a bűnösök tanácsa szerint, nem áll a vétkesek útjára, és nem ül a csúfolódók székére, hanem az ÚR törvényében gyönyörködik, és az ő törvényéről elmélkedik éjjel-nappal. Olyan lesz, mint a folyóvíz mellé ültetett fa, amely idejében megtermi gyümölcsét, és nem hervad el a lombja. Minden sikerül, amit tesz” (Zsolt 1:1-3, vö. Zsolt 119, 2Tim 3:16-17, Zsid 4:12).
4. A megfelelő házastárs
Mózes első könyvének tanúsága szerint Isten a feleséget Ádámnak “hozzáillő segítőtárs” gyanánt adta (1Móz 2:18). Pálhegyi Ferenc egyik példája szerint nem biztos, hogy egy vegetáriánus nőnek egy hentes lesz a hozzáillő segítőtársa. Bölcsen és sok imádság után érdemes dönteni a házastársunkkal kapcsolatban, mert egész életünket meghatározza, hogy kivel kötjük azt össze. A keresztényeket a Biblia arra inti, hogy “csak az Úrban” házasodjanak, és ne legyenek “a hitetlenekkel felemás igában” (1Kor 7:39, 2Kor 6:14). Egy keresztény fél számára egy nem keresztény házastárs mennyire lehet jó segítőtárs, ha életük legfontosabb kérdésében nincsenek egy véleményen?
5. A megfelelő gyülekezet
A városunkban több tucat gyülekezet működik. Olyan helyzet alakult ki, melyben mindenki megtalálhatja a neki legszimpatikusabb gyülekezetet — feltéve, ha a keresésben biblikus szempontokat is figyelembe veszünk. Mások nincsenek ilyen szerencsés helyzetben, és nincs ilyen nagy választási lehetőségük. Épp ezért fontos olyan gyülekezetet keresni, amely igyekszik az emberi hagyományok helyett a Bibliára alapozni a hitelveit és gyakorlatát. Biztos vagyok benne, hogy sokaknak van rossz tapasztalata bizonyos gyülekezetekkel kapcsolatban. De mégis vannak üdítő kivételek, ahol a tagok Istenhez közeledhetnek. “Figyeljünk oda egymásra is! Biztassuk egymást az isteni szeretetre és a helyes tettekre! Ne hanyagoljuk el a közösség összegyülekezéseit — mint egyesek teszik –, hanem bátorítsuk egymást! Annál is inkább, mivel látjuk, hogy közeledik az a bizonyos Nap” (Zsid 10:24-25, EFO)!
6. A megfelelő vezető
Ahogy csalódhattunk egyes gyülekezetekben, úgy láthattunk rossz vezetőket is, akiket nem szívesen követünk. Jézus idejében a farizeusok többsége pontosan ilyen vezető volt. Pál is arról beszélt, hogy távozása után a gyülekezet vezetői közül támadnak majd “dühös farkasok”, akik kiforgatják az igazságot (ApCsel 20:29-30). A jó vezetős biblikus modellje azonban segíthet eligazodni abban, hogy kit kövessünk (vö. 1Kor 11:1). Az olyan szakaszok, mint az 1Tim 3:1-13 és a Tit 1:5-9 nem titkos igerészek, melyek csak a vezetőknek szólnak. Mindenki olvashatja őket, és megvizsgálhatja, hogy a vezetők jelleme megfelel-e az elvárásoknak. A Biblia ezt az intést is tartalmazza: “Bízzatok vezetőitekben, és hallgassatok rájuk, mert ők vigyáznak lelketekre úgy, mint akik erről számot is adnak. Hadd tegyék ezt örömmel, és ne sóhajtozva, mert ez nem válnék javatokra” (Zsid 13:17). Ezért nem mindegy, hogy milyen emberi vezetőt követünk.
Egy dolgot viszont érdemes tisztázni: “Akár hiszed, akár nem, mindenki követ valakit. Mindannyian bevallottan felnézünk bizonyos hősökre vagy mentorokra. Az életedet gyökeresen meghatározza, kit választasz példaképpé” (Dag Heward-Mills). Akik tudatosan elutasítják az emberi vezetést, nem kimondottan ugyan, de maguk is követnek más embereket. Ha tudatosan keressük azt a gyülekezetet és vezetőt, ahová csatlakozhatunk, és akit követhetünk (ismétlem: 1Kor 11:1), és közben kiindulási alapunk a Szentírás lesz, akkor kevésbé valószínű, hogy félrevezetnének.
7. Egyéb körülményeink
Vannak az életünknek olyan területei, melyekre nincsenek konkrét válaszok. Ilyen a lakóhelyünk, munkahelyünk, foglalkozásunk, iskola stb. megválasztása. Viszont az ilyen kérdésekben is hagyatkozhatunk az olyan bibliai alapelvekre, melyek a munkával, a hűséggel, a tisztességes magaviselettel, Isten szolgálatával kapcsolatosak. Saját tapasztalatom szerint az ilyen sokad rangú döntések is hatással lehetnek életünk, szolgálatunk és Istennel való kapcsolatunk alakulására.
Amikor döntés előtt állunk, elmélkedjünk az olyan igeverseken, mint például a következők: Zsolt 119:105, 130, Péld 3:5-6, 11:14, 24:26, Lk 22:40, Ef 6:18, Fil 4:6, 1Thessz 5:21-22. Igyekezzünk Istent bevonni minden döntésünkbe, hogy életünk akarata szerint alakulhasson.
infaustus 2.0 