Amire csak a szeretet képes

Nemrég egy kedves ismerősöm a szeretethimnusz (1Kor 13) részleteit tette közzé a saját Facebook üzenőfalán. E bejegyzéshez az ihletet ez adta (köszi, Lídia!). Az egész fejezet arról szól, hogy Isten mennyire fontosnak tartja, hogy valódi szeretet legyen bennünk, keresztényekben. Minden, amit e nélkül teszünk, értéktelen és múlandó. D. L. Moody így fogalmazott a szeretettel kapcsolatban: “Isten gyűlöli azokat a nagy dolgokat, melyeknek nem a szeretet a motiváló ereje, de gyönyörködik azokban a kis dolgokban, melyeket a szeretet érzése ösztönöz.” A szeretet igazi érték, hisz tartalmassá teszi az életünket. Pál apostol az 1Kor 13-ban legalább három területen fejti ki, hogy hogyan.

hymn_of_love

A korinthusi gyülekezetben számos probléma volt: rosszul éltek a kegyelmi ajándékokkal, az úrvacsorával, a közösség gyakorlásával. Minderre pedig az orvosságot Pál a valódi szeretet felfedezésében és megélésében látta.

1. Minőség (1Kor 13:1-3)

A szeretet minden szolgálatot, amit csak elvégzünk, minőségivé tud tenni. Tehetünk bármilyen nagyszerű és látványos dolgot, szeretet nélkül mindez értéktelen. Amikor azonban a szeretet húzódik meg a háttérben motivációs tényezőként, akkor a szavainknak és tetteinknek valódi súlyt, tartalmat és értéket ad. Ha a szeretet, mint a Szentlélek gyümölcse jelen van az életemben (Gal 5:22-23), akkor mindent megnyertem, de ha “szeretet pedig nincs bennem: semmi vagyok” (1Kor 13:2).

2. Érettség (1Kor 13:4-7)

Istennek terve van a lelki életünk fejlődésére. A szeretet az az erő, mely éretté tesz bennünket. A korinthusi gyülekezet tagjai türelmetlenek voltak egymással, haragra gerjedtek, megtűrték a bűnt maguk között stb. És talán ezek időnként minket és saját közösségünket is jellemeznek. A szeretet viszont megfelelő mederbe tereli indulatainkat, és haragunkat türelemmé, békétlenségünket béketűréssé, másokkal szemben érzett feszültségünket pedig jóindulattá változtatja. Miközben a szeretet ezt teszi bennünk és velünk, egyre jobban kiformálódik bennünk Jézus (2Kor 3:18).

3. Örökkévalóság (1Kor 13:8-13)

A legtöbb dolog, amit e világban tehetünk, csupán ideig való. E világ elmúlik minden céljával, törekvésével, és eszméjével együtt (1Jn 2:17). Elmúlnak az olyan lelki áldásaink is, mint a kegyelmi ajándékok, azonban a szeretet mindörökké megmarad: “Most azért megmarad a hit, a remény, a szeretet, e három; ezek közül pedig a legnagyobb a szeretet” (1Kor 13:13). Mivel a szeretet megmarad, így minden más is, melybe szeretetet fektettünk be. A szeretet az a valuta, mellyel kincseket gyűjthetünk a mennyben (Mt 6:19-20, Lk 12:34).

A szeretet olyan erő, mely valóban átformálja a tetteinket, a jellemünket és az örökkévalóságról alkotott felfogásunkat. Épp ezért nem véletlen, hogy Pál apostol egy ilyen csodálatos himnuszban méltatja. János pedig elárulja azt is, miért van a szeretetnek ilyen nagy hatása ránk: “Szeretteim, szeressük egymást; mert a szeretet Istentől van, és aki szeret, az Istentől született, és ismeri Istent; aki pedig nem szeret, az nem ismerte meg az Istent; mert Isten szeretet” (1Jn 4:7-8).

Advertisements

Amire csak a szeretet képes bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Kategória: evangéliumi

Hozzászólások lezárva.