Ki a Zsidókhoz írt levél szerzője?

Az újszövetségi kánon egyik legkülönlegesebb könyve a Zsidókhoz írt levél. Talán könnyebb lenne azokat a személyeket felsorolni, akiket még nem neveztek meg a levél lehetséges szerzőjeként, mint azokat, akiket már igen. Ezen utóbbi csoportba tartozik Pál, Lukács, Barnabás, Apollós, Szilász, Akvila és még sokan mások. Még ma is helytálló Origenész megjegyzése: “Hogy ki volt a levél szerzője, azt voltaképpen egyedül Isten tudja.”

King James Version, 1611

King James Version, 1611

Bár az egyháztörténelemben sokáig népszerű álláspont volt az, hogy e levelet is Pál írta, a szerző 155 alkalommal olyan kifejezéseket használ írásában, melyek sem Pál leveleiben, sem az Újszövetség egyéb könyveiben nem fordulnak elő. A szöveg megfogalmazásában egyéb stílusjegyek is eltérést mutatnak attól, amit Pál apostoltól megszoktunk: a szerző névtelen marad (ld. Pál leveleinek címzését); nem hivatkozik pásztori, vezetői, apostoli tekintélyére (vö.: “Pál, Krisztus Jézus apostola…”); nem próbál a címzettek között a lelki vezető szerepében feltűnni, és magát egyenrangúnak tekinti az olvasókkal (Zsid 3:1). A Bibliaismereti Kézikönyv ezt a megállapítást teszi: “A szerző kiléte a mű alapján nem fejthető meg, de kétségtelen, hogy Pálhoz és a jánosi iratok szerzőjéhez mérhető a teológiai látása” (Kálvin, Bp. 2004. p. 626.).

Mindezek ellenére mire alapozzák azt a feltételezést, hogy a levélnek Pál a szerzője? Először is, a szerzőről több információt is megtudunk a könyvből: zsidó származású, aki nagyon jól ismerte az Ószövetséget; odaszánt keresztény élettel és szolgálattal rendelkezik; Timóteus közeli munkatársa és a levél írásakor Itáliában tartózkodott (Zsid 13:23-24). Ez a leírás — sok más személy mellett — Pálra is illene.

Másodszor érdemes megemlíteni az egyik Kr. u. 200 körülre datált Chester-Beatty papiruszt (P46), mely Pál leveleit tartalmazza. Ez a Római levéllel kezdődik, majd ez után a Zsidókhoz írt levél következik, és a többi páli levél folytatja a sort. A P46-os papirusz arról talán arról tanúskodik, hogy a keletkezése idején az egyházban a páli szerzőség elmélete volt elterjedve. Sir Frederic Kenyon a papirusz tartalmát így értelmezte: “Megfigyelhető, hogy a Zsidókhoz írt levelet közvetlenül a Rómabeliekhez írt levél után tették (ami majdnem példátlan eset), s ez azt mutatja, hogy a kézirat megírásának e korai időpontjában nem vonták kétségbe Pál szerzői voltát” (The Story of the Bible, London: J. Murray, 1964. p. 91.).

Ezt — harmadszor — megerősítik az egyháztörténeti bizonyítékok is. Elismert tény, hogy a keleti egyház kezdettől fogva Pált tekintette az irat szerzőjének. Nyugaton különféle elméletek láttak napvilágot a szerzőséggel kapcsolatban, majd a kanonizáció lezárása után itt is a páli szerzőség lett az elfogadott elmélet. Ezt kb. a reformáció idejéig nem kérdőjelezték meg (Luther inkább Apollóst vélte a szerzőnek).

A fentiek ellenére biztosan nem tudhatjuk, hogy ki a szerző — és Pál apostol ellen is számos érvet fel lehetne hozni. Bárki írta is, nyilvánvaló, hogy anonim akart maradni, hogy az irat középpontjában az a Jézus legyen, akiről a bevezetése ilyen magasztos szavakkal tesz bizonyságot: “Ő Isten dicsőségének a kisugárzása és lényének képmása, aki hatalmas szavával hordozza a mindenséget, aki miután minket bűneinktől megtisztított, a mennyei Felség jobbjára ült” (Zsid 1:3, MBT). És bár a szerzőt valóban nem ismerjük, a könyvből Jézust, a főszereplőt még alaposabban megismerhetjük. A következő bejegyzésben erre látunk majd példákat.

Advertisements

Ki a Zsidókhoz írt levél szerzője? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Kategória: teológia

Hozzászólások lezárva.