Az Újszövetség megbízhatósága

Az Újszövetség írása mintegy két évezreddel ezelőtt befejeződött. Mivel az eredeti iratok olyan veszendő anyagokra készültek, mint a papirusz és a pergamen, mára csupán a másolatok, sőt a másolatok másolatainak másolatai állnak rendelkezésünkre. E tényből kiindulva érte már a Szentírást az a vád, hogy tartalmát megváltoztatták, és az az Újszövetség, amit ma a kezünkben tartunk, köszönő viszonyban sincs az eredeti szövegekkel. A keresztény identitásunk megéléséhez és a hiteles bizonyságtételhez azonban nélkülözhetetlen, hogy meg legyünk győződve a kezünkben tartott Újszövetség megbízhatóságáról. Hogyan nyerhetünk erről bizonyosságot?

The Greek New Testament (4. kiadás), Novum Testamentum Graece (28. kiadás)

The Greek New Testament (4. kiadás), Novum Testamentum Graece (28. kiadás)

Összehasonlítva más ókori művekkel, az Újszövetség szövege messzemenően jól van dokumentálva (ezzel foglalkozik majd a következő bejegyzés). A másolatok olyan bőséges mennyiségben állnak rendelkezésünkre (több mint 27,000 kézirattal rendelkezünk), és olyan korai időkből származnak, hogy segítségükkel a szövegkritikusoknak sikerül egyre pontosabban összeállítaniuk az Újszövetség görög szövegét.

Az újszövetségi szövegkritika módszere a következő: figyelembe veszik a rendelkezésre álló forrásokat, és osztályozzák azokat a keletkezési idejük, helyük valamint a kéziratcsalád szerint, melyhez tartoznak. Ez alapján mérlegelik, hogy a különböző módon fennmaradt szövegváltozatok közül melyik lehetett az, melyet eredetileg leírt a bibliai szerző. E munka eredményeit pedig a kritikai görög szövegkiadásokban jelentetik meg, melyek közül a legújabbak a következők:

  • The Greek New Testament, 4. kiadás, United Bible Societies, Deutsche Bibelgesellschaft, Stuttgart, 1993.
  • Nestle-Aland: Novum Testamentum Graece, 26-27-28. kiadások, Deutsche Bibelgesellschaft, Stuttgart, 2012.

Az előbbi kiadás elsősorban bibliafordítók számára készült, a szerkesztői pedig olyan tudósok voltak, mint Kurt és Barbara Aland, Bruce M. Metzger, Johannes Karavidopoulos és Carlo M. Martini. A munkacsoport tagjai az egyes szövegvariánsok valószínűségét osztályozták, és négy kategóriát határoztak meg (A-D). A negyedik kategória, melyet a kiadásban D-vel jelölnek, azokat az olvasatokat tartalmazza, melyekkel kapcsolatban nehezen tudták meghatározni, melyik lehet a helyes a fennmaradt variánsok közül. Az Újszövetség jelentős részében a bizottság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megfelelő bizonyossággal rekonstruálni tudta az eredetinek vélt bibliai szöveget. Csupán néhány, szám szerint kilenc igeverset találtam, melyek szövegvariánsai (vastagon szedve) tekintetében a szerkesztők bizonytalanok voltak:

  1. Mt 23:26 — “Vak farizeus, tisztítsd meg először a pohár és a tál belsejét, hogy azután a külseje is tiszta legyen!” (A vastagon szedett rész a források egy részéből hiányzik.)
  2. Mk 7:9 — “Ezt is mondta nekik: ‘Szépen félreteszitek az Isten parancsolatát azért, hogy a helyébe állíthassátok a magatok hagyományait.'” (Lehetséges szövegváltozat: megtarthassátok.)
  3. Jn 10:29 — “Az én Atyám, aki nekem adta őket, mindennél nagyobb, és senki sem ragadhatja ki őket az Atya kezéből.”
  4. ApCsel 16:12 — “…onnan pedig Filippibe, amely Macedónia vidékének első városa, római település volt. Néhány napot ebben a városban töltöttünk.”
  5. Róm 14:19 — “Azokra a dolgokra törekedjünk tehát, amelyek a békességet és egymás építését szolgálják.”
  6. 1Kor 7:34 — “…ezért élete megosztott. A nem férjes asszony és a hajadon az Úr dolgaival törődik, hogy szent legyen testében is, lelkében is, aki pedig férjhez ment, a világi dolgokkal törődik: hogyan legyen tetszésére a férjének.” (A változatok a szórendet és a központozást érintik.)
  7. 2Pt 3:10 — “De el fog jönni az Úr napja, mégpedig úgy, mint a tolvaj, amikor az egek recsegve-ropogva elmúlnak, az elemek égve felbomlanak, a föld és a rajta levő alkotások is megégnek.”
  8. Júd 5 — “Emlékeztetni akarlak pedig titeket arra, jóllehet minderről tudtok, hogy amikor az Úr a népet egykor kiszabadította Egyiptom földjéről, azokat, akik nem hittek, később elpusztította.” (Változatok: Isten, Atya, Jézus stb.)
  9. Jel 18:3 — “Féktelen paráznaságának borából ivott minden nemzet, vele paráználkodtak a föld királyai, és eldőzsölt javaiból gazdagodtak meg a föld kereskedői.”

Olyan versekről van szó, melyek egyike sem érinti keresztény hitünk alapjait. És természetesen azt is meg kell jegyezni, hogy nem a teljes vers megfogalmazása bizonytalan — sok esetben csupán egyes kifejezésekről vagy a szavak sorrendjéről van szó.

Bár vannak olyan szakaszok, melyek pontos szóhasználata némiképp bizonytalan, a teljes Újszövetség azonban pontosan maradt ránk. A vitatott variánsok tartalma nem érinti egyetlen fontos tanítás pontos értelmezését sem. Így amikor az Újszövetséget olvassuk, istentiszteleten vagy bibliaórán tanítjuk/hallgatjuk, biztosak lehetünk abban, hogy Isten változatlan Igéjével van dolgunk. Innentől kezdve a kérdés az, hogy hogyan viszonyulunk az üzenetéhez…

Advertisements

Az Újszövetség megbízhatósága bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Kategória: szövegkritika

Hozzászólások lezárva.