Miért változtat meg mindent a kegyelem?

Ezzel a címmel jelent meg a Golgota Gyülekezet (Calvary Chapel) alapítójának, Chuck Smithnek egy nagyszerű könyve (Golgota Keresztény Gyülekezet, Budapest, 2001). A könyv első mondataiban fontos dologra hívja fel Smith a figyelmet: “A legfontosabb igazság, amelyet felfoghatunk, hogy Isten szeretetteljes kapcsolatra hív bennünket önmagával. A mi feladatunk ebben a kapcsolatban mindössze az, hogy bízunk és hiszünk Isten csodálatos gondoskodásában és gazdagon kiáradó kegyelmében.” Ez a megállapítás azonban önmagában félrevezető lehet, és félreérthetjük a kegyelmet, ha azt gondoljuk róla, hogy bármit megtehetünk, mert Isten kegyelmet adott és ad nekünk. A kegyelem természete — mivel Istentől származik — az, hogy mindent megváltoztat az életünkben.

. . .

. . .

Pál apostol ezt igyekszik hangsúlyozni a fiatal munkatársának, Titusznak címzett levelében. Így fogalmaz:

“Mert Istenünk üdvösséget hozó kegyelme már eljött és látható lett minden ember számára. Ez a kegyelem arra nevel bennünket, hogy forduljunk el az istentelenségtől és a gonosz kívánságoktól, és hogy mértékletesen, bölcsen, igazságosan és istenfélelemmel éljünk ebben a jelenlegi világban” (Tit 2:11-12, EFO).

A kegyelem evangéliuma — ha helyesen értelmezzük — nem szolgáltat alapot az önfejű és öncélú, engedetlen, szabados élethez. Ha valaki megértette a kegyelem mibenlétét, az nem fog vele visszaélni. “Mi következik mindebből? Vétkezzünk továbbra is, hogy annál több kegyelmet kapjunk Istentől? Szó sem lehet róla! Hogyan élhetnénk továbbra is bűnben, ha egyszer már meghaltunk a bűn számára?” (Róm 6:1-2, EFO). Ha valaki mégis így él, és abban bízik, hogy Isten majd megbocsát, hisz ez a dolga, akkor ő valószínűleg vagy nem halt meg a bűn számára, vagy nem értette meg a kegyelem életünkre gyakorolt hatását.

Az apostol más alkalommal is tisztázta, hogy a kegyelem hogyan nyilvánul meg az életünkben. Egy olyan szakaszban, melyet akkor idézünk, amikor a hit általi üdvösség tanát szeretnénk alátámasztani, Pál kiemeli a jó cselekedetek fontosságát is:

“Mert egyedül Isten kegyelme tette lehetővé, hogy a hitetek által üdvösségre jussatok. Ez nem a ti érdemetek, hanem Isten ajándéka! Nem a jó cselekedetek eredménye, hogy senki ne dicsekedhessen. Hiszen Isten minket a saját kezével alkotott: arra teremtett bennünket a Krisztus Jézusban, hogy nemes tetteket vigyünk véghez. Ezeket pedig Isten már előre elkészítette a számunkra, hogy lépésről lépésre ezeken haladjunk” (Ef 2:8-10, EFO).

Isten kegyelme nem annak köszönhető, hogy jól éltünk, megfelelő volt a magaviseletünk, vagy kiérdemeltük azt a cselekedeteink által. Azonban a kegyelem, amikor megnyilvánul az életünkben, tettekben mutatkozik meg. A magatartásunk megváltozik, és azokat a jó cselekedeteket visszük véghez, melyeket Isten előre elkészített számunkra.

Térjünk vissza még egy pillanatra a Tit 2:11-12 mondandójához. Pál azt mondja, hogy a kegyelem valamire nevel minket, még pedig arra, hogy:

  1. forduljunk el az istentelenségtől
  2. forduljunk el a gonosz kívánságoktól
  3. éljünk mértékletesen
  4. éljünk bölcsen
  5. éljünk igazságosan
  6. éljünk istenfélelemmel

Ebből a felsorolásból nem úgy tűnik, mintha Istennek mindegy lenne, hogyan élünk és mit teszünk. Ő már jó előre kigondolta, mik lesznek a jó cselekedetek, melyeket életünk folyamán végre fogunk hajtani — amennyiben neki engedelmeskedünk, és engedjük, hogy a Szentlélek gyümölcsöt teremjen a jellemünk átformálása közben (Gal 5:22-23, 2Kor 3:18).

A kegyelem tehát nem olyasmi, amivel vissza lehet élni. Bár nem a törvény uralma alatt élünk, de nem hivatkozhatunk a kegyelemre vagy “a kegyelem korszakára”, hogy elfedezzük az engedetlenségünket és bűneinket. A kegyelem Isten hatóereje, mely teljes mértékben átformál minket — az életünket, a gondolkodásunkat, a cselekedeteinket. A kegyelem mindent megváltoztat.

Advertisements

Miért változtat meg mindent a kegyelem? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Kategória: evangéliumi

Hozzászólások lezárva.