Mit várunk Isten országától? (4. rész)

Néhány hete, amikor a — kicsit több, mint — másfél éves kislányom, és vele a feleségem kórházban voltak, minden látogatás alkalmával a főbejáratnál elballagtam egy inkubátor mellett. Fa lambériával burkolt bódéban volt elhelyezve, aminek nagy üvegablaka volt, és egy csengőt is elhelyeztek az ajtó mellett. A tetejére pedig a következő felirat volt írva: Csecsemőmentés. Azt a célt szolgálja, hogy túlélési lehetőséget biztosítson azoknak az újszülötteknek, akikről szülei lemondanak. Humánusabb megoldás ez, mint ha az édesanyja egy kukába dobná szatyorba csomagolva.

Kép: lionshare.org

Kép: lionshare.org

Minden alkalommal, amikor mellette sétáltam el, a saját gyermekemre gondoltam. nem tudom elképzelni az életemet úgy, hogy ő ne legyen. Míg nem volt a családunk tagja, sokat gondolkodtunk rajta, milyen is lesz majd, ha megérkezik. Tudtuk, hogy sok tekintetben fel fogja forgatni az életünket, és korlátozza a lehetőségeinket. Más területeken pedig épp új lehetőségeket fog megnyitni előttünk. Osztom egy hatgyerekes anyuka véleményét, aki a feleségemnek ezt mondta: megterhelő hat gyereket nevelni, de egyikük nélkül sem lenne teljes a család, egyikük nélkül sem tudnám az életem elképzelni.

Sajnos nem minden gyermek olyan “szerencsés”, hogy édesanyja a csecsemőmentő inkubátorban helyezze el a szeméttároló helyett, vagy örökbe adja az abortusz helyett. Az Index hírportál szerint a miskolci inkubátorban 11 csecsemőt találtak eddig, akiknek lehetősége van egy normális életet leélni. Ez a szám megrendítően alacsony, ha figyelembe vesszük az elvégzett abortuszok számát Magyarországon. 1950 óta (2013-mal bezárólag) hazánkban az elvégzett abortuszok száma több mint 5,700,000. Az egy évre jutó abortuszok száma 1969-ben volt a legmagasabb, akkor 206,817 művi vetélést végeztek el. Azóta folyamatosan csökken a szám; 1975-ben 100,000-nél kevesebb (egészen pontosan 96,212) abortuszt hajtottak végre, 2013-ban pedig 36,175-öt.

Bár a csökkenés reményre adhat okot, éves szinten 36,000 csecsemő halála még mindig elkeserítő számadat. Ilyenkor adhat reményt, ha tisztában vagyunk vele, milyen ígéretet kaptunk Istentől az eljövendő országára nézve: “Nem lesz többé oly csecsemő, aki csak pár napot él” (Ézs 65:20, EFO). Legyen szó abortuszról vagy csecsemőhalandóságról, Isten meg fogja oldani ezt a ma oly súlyos problémát.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma így nyilatkozott az abortuszok számának csökkenésével kapcsolatban: “Kutatások szerint az abortuszok számának csökkenése a felvilágosító tevékenység széleskörű elterjedésére vezethető vissza, továbbá arra, hogy már Magyarországon is elérhetőek a korszerű fogamzásgátló eszközök, készítmények, melyek ma már lényegesen megbízhatóbbak és kevesebb szövődményt okoznak.” A valódi szemléletváltást az a “felvilágosító tevékenység” jelent majd, melyet Isten Lelke fejt ki az emberek szívében. Ez pedig valódi változást eredményez majd — olyan hozzáállást, ami Jézust is jellemezte. Ő ugyanis értékelte a kisgyermekeket, és vállalta a velük való közösséget is, és ezt mondta: “Engedjétek hozzám jönni a gyerekeket, mert Isten Királysága olyanoké, akik hozzájuk hasonlítanak. Igazán mondom nektek: aki nem úgy fogadja Isten Királyságát, mint a gyerekek, az soha nem jut be oda” (Mk 10:14-15, EFO).

Reklámok

Mit várunk Isten országától? (4. rész) bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Kategória: uncategorized

Hozzászólások lezárva.