Szabó Lajos (ed.): A lelkigondozás órája

Szabó Lajos szerkesztésében jelent meg tizenöt évvel ezelőtt A lelkigondozás órája című könyv (Teológiai Irodalmi Egyesület, Budapest, 2000). Ennek alcíme sokat elárul a könyv tartalmáról: Alapvetés és irányelvek a lelkészi szolgálat mindennapjaihoz. A kötet az Evangélikus Hittudományi Egyetemen folyó lelkészképzés hatodik, gyakorlati évének a tankönyve, ennek megfelelően az egyes tanulmányok írói is evangélikus lelkészek, esperesek, tanárok, PhD ösztöndíjasok. Ennek ellenére a tankönyv felekezetközi módon is használható, és az önművelődésre vágyó lelkészeknek hasznos segédeszköze lehet.

A lelkigondozás órája

A lelkigondozás órája

A könyvben 19 tanulmány található, melyek széleskörűen foglalkoznak azokkal a témákkal, amik a mindennapi lelkészi szolgálat részét képezik. Ilyen pl. a fiatalok Krisztushoz vezetése, a felekezetközi házasságok kérdése, a krónikus betegek lelkigondozása, a szimbólumok használata az igehirdetésben és a lelkigondozásban, a lelkipásztori látogatások fontossága stb. Néhányat azonban külön is megemlítenék, melyek számomra hasznosak és építőek voltak.

Percze Sándor Az imádkozás és az ige szolgálata — Személyes lelki élet egy lelkész életében (pp. 141-162.) című tanulmánya az Istennel való kapcsolat valódi megélését hangsúlyozza, mint ami megalapozza minden egyes lelkipásztor szolgálatát és hitelességét. “Hogyan is beszélhetnénk hitelesen Istenről, ha mi magunk nem találkozunk vele naponta és rendszeresen? Hogy is hirdethetném igéjét, míg meg nem hallottam szavát?Mit adhatnék át, ha nem kaptam tőle semmit? De hogyan is adhatna bármit, ha nem állok meg, és nem beszélek vele, ha nem öntöm ki előtte szívem minden érzését és indulatát, ha nem viszem elé a rámbízottakat, és nem tisztulok meg naponta a jelenlétében?” (p. 143.). Felteszi a kérdést: ki merünk-e lépni az élet sűrűjéből a csendbe? A keresztény ember feladatának — Luther nyomán — az imádságot tekinti, és elmondja, hogy a teológia nem az íróasztal és a szószék mellett születik, hanem az Isten előtti csendben. Megemlíti az olyan bibliai személyek imádságos életét, mint Ábrahám, József, Mózes, Illés, Keresztelő János, Pál, Jézus — és megfogalmazza a tanulságokat, melyeket tőlük elsajátíthatunk. Végül pedig különféle imádságos lelkigyakorlatokat javasol, melyek Szent Ignáctól, vagy épp Jálics Ferenctől származnak.

Bácskai Károly Az igehirdetést alakító másodlagos tényezők címmel írt tanulmányt a kötetbe (pp. 263-276.). Ő az igehirdetés alapvető funkciójának a következőt tekinti: “Az első lépés ember és igehirdetés felé az Istenhez való viszonyulás. Elsősorban tehát nem szociológiai, biológiai, pszichológiai, pedagógiai, politikai összefüggéseket kell hangsúlyozni, hanem rá kell mutatni arra, hogy az ember alapvetően Istenhez tartozó lény” (p. 263.). Kifejti továbbá az igehirdetésnek hat olyan összetevőjét (pl. inkulturáció, kontextus-tudat stb.), melyekre figyelve a ma emberéhez lehet biblikus módon közelíteni a szószékről.

És érdemes még a továbbiakat is megemlíteni:

  • Szabó Vilmos Béla: Teológiai alapok az igehirdetői szolgálatban
  • Koczor Tamás: Lelkipásztorolás és prófétaság
  • Nagy Zoltán: Kísérletező igehirdetés a kortársak megszólítására — Milyen eszközök állnak rendelkezésünkre a prédikációs gyakorlatban ahhoz, hogy elevenebbé, színesebbé és a kortárs számára megfoghatóvá legyenek szavaink? — Filozófia és irodalom a prédikációban
  • Hafenscher Károly, ifj.: Felkészítés az istentiszteletre — ahol a valláspedagógia és a liturgika találkozik
Reklámok

Szabó Lajos (ed.): A lelkigondozás órája bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Kategória: gyülekezetvezetés, könyvajánló

Hozzászólások lezárva.