Követés

“Kövessétek tehát a példámat, ahogy én is követem Krisztust” — írja Pál apostol az általa plántált korinthusi gyülekezet tagjainak (1Kor 11:1, EFO). Az ember arra lett teremtve, hogy kövessen — divatot, más embereket, eszméket, politikai irányzatokat, isteneket és bálványokat, jobb esetben pedig az Atya Istent Jézus Krisztus által, ahogyan arra a Szentlélek elvezet. Ezért fontos néhány alapelvet a követéssel kapcsolatban tisztáznunk.

pastoral

Követés

1. Ne tiltakozzunk ellene! Fogadjuk el, hogy arra alkotott meg Isten mindannyiunkat, hogy őt kövessük. Más esetekben a Biblia arról beszél, hogy vagy Isten szolgái vagyunk, vagy a bűnnek. A modern korunkból ismert népszerű eszem, miszerint lehetünk a magunk urai, valójában kivitelezhetetlen. Azok az emberek, akik úgy vélik, maguk irányítják életüket, egy nagyobb erő (vis maior) hatalma alatt állnak, melyről nagyon érzékletesen ír Pál a rómabeli keresztényeknek címzett levelében (Róm 6-8). Az ember értékét és méltóságát nem az határozza meg, hogy szolga-e vagy sem, hanem sokkal inkább az, hogy kinek a szolgája. Isten azért teremtett meg minket, hogy őt szolgáljuk, és ebben a szolgálatban az életünk kiteljesedjen, és illeszkedjen abba a tervbe, mely Isten elméjében a világmindenséggel és benne az emberrel kapcsolatban megfogant.

2. Krisztust kövessük! Pál mondatában van egy nagyon fontos kulcsszó: ahogy. Ezzel az apostol lényeges igazságot fejez ki: annyiban kell csak egy embert követnünk (legyen az a férj és családfő, tanító, lelkipásztor), amennyiben ő maga Krisztust követi. Ez összhangban van azzal az alapelvvel, melyet az apostolok fogalmaztak meg: “Gondoljátok meg, jónak látja-e Isten, ha inkább nektek engedelmeskedünk, mint neki” (ApCsel 4:19, EFO). Amíg azonban elmondható, hogy egy lelki vezető Isten útján jár és Krisztust követi, addig fontos, hogy mi magunk is kövessük őt, és rajta keresztül Jézust (Zsid 13:17).

De mit jelent Krisztust követni? És miből látható, hogy valaki őt követi, és ezért méltó arra, hogy példáját utánozzuk? A következő ismérvek segíthetnek:

  • Jézus így tanított imádkozni: “szenteltessék meg a te neved” (Mt 6:9, MBT). Aki Istent követi, mindenben azt keresi, hogyan tudná megszentelni, megdicsőíteni és felmagasztalni Istent. Nem csak beszél róla, nem csak imádkozik érte, hanem tesz is azért, hogy élete Istent dicsőítse.
  • Maga Jézus egy alkalommal így zárta saját imádságát: “mindazáltal ne úgy legyen, ahogyan én akarom, hanem amint te” (Mt 26:39, MBT). Aki Jézust követi, mindent Isten akarata előmozdítása érdekében tesz, és ennek érdekében hajlandó a saját elképzeléseit, a saját akaratát, a saját terveit a háttérbe szorítani. Nem azt teszi, amit ő akar, hanem amit Isten.
  • Jézus ezt mondta arról, mit jelent kereszténynek lenni: “Ha valaki én utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel a keresztjét, és kövessen engem” (Mt 16:24, MBT). Aki Jézust követi, az valóban azt az utat járja be, melyet Jézus. A Mester nem a kényelem és a jólét életútját járta, hanem a szenvedést, a lemondást és a halált választotta. Aki tényleg őt követi, az kész meghalni önmagának, hogy Krisztus élhessen benne (Gal 2:20).

3. Én is példa vagyok! Fontos annak tudatában lenni, hogy valaki számára én vagyok az a példa, amelyet követ. Vajon jól jár, ha az én utamat járja be? Javára válik, ha azt kezdi követni, aki vagyok, és úgy kezd el viselkedni, ahogy én teszem? Lehetek akár szülő, akár lelki vezető vagy pásztor és tanító, tudnom kell: senkit nem vezethetek közelebb Jézushoz, mint amilyen közel én vagyok hozzá. Ha jó hatással szeretnék lenni mások életére, akkor először saját magamnak kell fejlődnöm, közelebb kerülnöm Istenhez, a hitben és kegyességben megerősödnöm. Csak ezt követően tudok majd másokat is közelebb vezetni hozzá.

4. Tudatosság szükséges hozzá! Pál felszólítja a korinthusiakat a követésre. A Bibliában a felszólítások mindig olyan dolog megtételére késztetnek, melyre képesek vagyunk, mely a módunkban áll. Isten nem vár tőlünk lehetetlent. Azt kéri, amire képesek vagyunk, és amihez az erőt meg is adja nekünk. A követés a mindennapi élethelyzeteinkben azon múlik, hogy milyen tudatos döntéseket hozunk, és hogy a választási lehetőségek közül amellett tesszük le a voksunkat, mely összhangban van Isten akaratával.

5. Akit követek, annak a sorsában részesedek majd! A Jelenések könyve — sok egyéb téma mellett — azt is kidomborítja, hogy döntenünk kell: e világot és annak urát, vagy Isten és az ő Királyát követjük? A döntésünknek pedig messzemenő következményei lesznek. Aki ugyanis e világ királyát követi, az ő sorsában részesül majd: látszólagos jólét ebben a világban, a végén pedig a kárhozat. Krisztusra ebben a világban szenvedés várt, önmegtagadás és halál, az Isten országában pedig örök dicsőség. Látva a lehetséges végkifejletet, döntsünk jól, és döntésünk mutatkozzon meg a mindennapi életünkben is — kövessük így Jézust az örök dicsőség és boldogság felé!

Advertisements

Követés bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Kategória: spiritualitás

Hozzászólások lezárva.