Ami senkit sem üdvözíthet…

Az előző bejegyzésben megnéztünk nyolc ajándékot, amelyet Istentől kaptunk az üdvösségünk eredményeként vagy velejárójaként. Azonban az üdvösség témájánál fontos azt is átgondolnunk, hogy mi nem üdvözít minket. Az embereknek ma téves elképzeléseik lehetnek (és vannak is) arról, hogy mi kell az üdvösséghez. Ha ebben a kérdésben nem az igazsághoz tartjuk magunkat, akkor annak komoly és örökre szóló következményei lehetnek.

Forrás: tearsnsighs.tumblr.com/

Forrás: tearsnsighs.tumblr.com/

A Biblia nagyon egyszerűen fogalmaz arról, hogy hogyan üdvözülhetünk, íme: “Az Ige volt az igazi világosság, amely megvilágosít minden embert: ő jött el a világba… Akik pedig befogadták, azoknak megadta azt a kiváltságot, hogy Isten gyermekeivé legyenek; mindazoknak, akik hisznek az ő nevének, akik nem vérből, nem test akaratából, sem férfi akaratából, hanem Istentől születtek” (Jn 1:9, 12-13). A képlet tehát egyszerű: ha hiszünk Jézus Krisztusban, akkor üdvösségünk van.

Az emberek mégis azt gondolják, hogy az alábbi dolgok szükségesek az üdvösség elnyeréséhez:

1. Hinni Isten létezésében. Vannak, akik elmondják, hogy hisznek Istenben, de nem tudnak mit kezdeni Jézus személyével. Sok teista vallás van, melynek alapja az Isten létébe vetett hit, de ez önmagában mit sem ér. Miért? Azért, mert Istenben a démonok is hisznek, mégsem érnek semmit ezzel a hitükkel (Jak 2:19). Jézus szerint Istenhez ő az egyetlen út, nélküle nem lehet eljutni a célhoz:

  • “Jézus így válaszolt: Én vagyok az út, az igazság és az élet, senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam” (Jn 14:6).
  • “…nincs üdvösség senki másban, mert nem is adatott az embereknek az ég alatt más név, amely által üdvözülhetnének” (ApCsel 4:12).

2. Tartozni egy felekezethez. Sokan mondják azt, hogy XY felekezetűnek született, és úgy is fog meghalni. Ez valóban igaz, meg fog halni. Ha azonban csak a felekezetéhez, gyülekezetéhez ragaszkodik, és nem Jézushoz, a halálának végzetes következményei lesznek. A korábban már idézett ApCsel 4:12 alapján az üdvösségünkhöz nem a pápa, az esperes, a gyülekezetvezető vagy az egyházalapító nevében kell reménykednünk, hanem a Jézus Krisztuséban.

3. Betartani a Tízparancsolatot. Egyesek szerint jó ember az, aki betartja Isten törvényét, és a Tízparancsolat szerint cselekszik. Bizonyos morális törvények figyelembe vétele azonban nem hoz változást az ember szívében, és nem rendezi az Istennel való kapcsolatát. Másrészt Jézuson kívül nem élt a földön olyan ember, aki valóban be tudta volna tartani a Tízparancsolatot. Légy őszinte magadhoz, és gondold végig… Ha az újszövetségi teológia oldaláról nézzük, akkor pedig el kell fogadnunk, hogy nem a törvény megtartása, hanem a Jézusba vetett hit által tekint minket Isten igaznak: “Vegyétek tehát tudomásul, atyámfiai, férfiak, hogy őáltala hirdetjük nektek a bűnök bocsánatát, és amiből Mózes törvénye által nem igazulhattatok meg, őáltala mindenki megigazul, aki hisz” (ApCsel 13:38-39).

4. Jó tetteket véghez vinni. Az előzőhöz — azaz a törvény megtartásához — hasonlóan a jó tettek sem visznek közelebb Istenhez. A jó cselekedetek ugyanis nem kimunkálói, hanem következményei az üdvösségünknek. Nem azért hajtunk végre jó tetteket, mert ezekkel akarjuk kiérdemelni az üdvösséget, hanem azért, mert a hitünk miatt Isten üdvözített minket, és a tetteink fejezik ki a hálánkat. Pál apostol, minden idők egyik legnagyobb keresztény teológusa így írt erről: “Hiszen kegyelemből van üdvösségetek a hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék. Mert az ő alkotása vagyunk, akiket Krisztus Jézusban jó cselekedetekre teremtett, amelyeket előre elrendelt az Isten, hogy azok szerint éljünk” (Ef 2:8-10).

5. Megkeresztelkedni. A korai évszázadok óta (de nem az apostoli időktől fogva!) elterjedt gyakorlat, hogy minden újszülöttet megkeresztelnek. Ez a gyakorlat azonban senkinek nem eredményez üdvösséget. Ha valakit megkereszteltek, de valójában nem hisz Istenben, nem engedelmeskedni neki, és nem követi Jézus Krisztust, akkor semmi egyéb nem történt vele, mint hogy egy kissé vizes lett. Egy evangéliumi történet megmutatja, mi az igazán lényeges: “A megfeszített gonosztevők közül az egyik… így szólt: Jézus, emlékezzél meg rólam, amikor eljössz királyságodba. Erre így felelt neki: Bizony, mondom néked, ma velem leszel a paradicsomban” (Lk 23:39, 42-43). A hit keresztség nélkül is üdvözít. A keresztség hit nélkül azonban mit sem ér.

Sorolhatnánk még egyéb dolgokat is, amikre egyesek az üdvösségüket alapozzák:

  • Templomba/gyülekezetbe járni…
  • Úrvacsorázni…
  • Imádkozni, énekelni…
  • Adakozni…
  • Hívő szülők gyermekének lenni…

Valójában azonban Jézus Krisztusra van szükségünk. Épp ezért fogadjuk meg Pál tanácsát: “Ha tehát száddal Úrnak vallod Jézust, és szíveddel hiszed, hogy Isten feltámasztotta őt a halálból, akkor üdvözülsz” (Róm 10:9).

Reklámok

Ami senkit sem üdvözíthet… bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Kategória: evangéliumi

Hozzászólások lezárva.