Ecclesia semper reformari debet!

499. Ennyi évvel ezelőtt éppen ma történt, hogy Luther Márton kiszögezte 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára. Azóta ezt az eseményt tekintjük a reformáció kezdetének. Luther már korábban is bírálta a katolikus egyház gyakorlatát, pl. egy évvel korábban 97 tézisben bírálta a skolasztikus teológiát — mégis ennek a 95 tételnek lett olyan jelentősége, mely megrengette az akkori rendet.

Luther Márton

Luther Márton

Ha ma elolvassuk ezeket a tételeket, többnyire nem olyan alapelveket találunk bennük, melyeket ma alkalmazni tudnánk (már csak azért sem, mert azok főként a búcsúcédulák és az azokkal kapcsolatos visszaélések) témáját tárgyalták, bírálták. Az azonban világossá válik belőlük, hogy a reformáció soha nem lehet egy lezárt esemény. Sokkal inkább egy örök folyamatról kell beszélnünk, amely igyekszik mindig visszavezetni a keresztény gyakorlatot a bibliai alapokhoz. Ecclesia semper reformari debet! Az egyház reformációját mindig tovább kell vinni!

Épp ezért e jeles napon szeretnék néhány könyvet az Olvasó figyelmébe ajánlani, melyek a reformációra és annak örökségére irányíthatják a figyelmet:

1. Graham Tomlin: Luther és kora (Scolar, Budapest, 2003)

“Luther hatalmas személyes bátorsággal, heves intelligenciával és germán makacssággal rendelkező ember volt. Korának teológiájával teleszívott elméje, annak képessége, hogy nagyon gyorsan meglássa egy ügy lényegét, és nyelvi ügyessége, ami képessé tette eszméinek érthető és életerős kifejezését — erős keverék volt. Férfiként mély hűségre és szeretetre ihletett. Megvolt benne az élet nagyfokú élvezetének képessége. Egyszerre finom és csípős tudott lenni, és hiánya egy helyettesíthetetlen űrt hagyott maga után” (fülszöveg)

2. Szabó András: A rejtőzködő bibliafordító — Károlyi Gáspár (Kálvin, Budapest, 2012)

“Ki volt Károlyi Gáspár? Nagyon keveset tudunk róla: úgy tűnik azért, mert szándékosan a háttérbe vonult. Még neve írásmódja sem biztos: nem tudjuk, hogy a bibliakiadások címlapjának higgyünk-e, amelyek a 17. század vége óta ‘Károli’-ként nevezik meg, vagy gönci szobrának feliratát vegyük alapul, ahol ‘Károlyi’ olvasható? A nehézségek ellenére mégis van mire támaszkodni, mivel a 19. század végének kutatása összegyűjtötte a legalapvetőbb adatokat; a vizsolyi Biblia megjelenésének háromszázadik, háromszázötvenedik és négyszázadik évfordulója pedig ébren tartotta a tudomány, illetve a szélesebb közvélemény érdeklődését. A 20. század végén és a 21. század elején új források is előkerültek, s ez lehetővé teszi, hogy minden eddiginél alaposabb képet kaphassunk a ‘rejtőzködő bibliafordítóról'” (fülszöveg).

3. Klaus Douglass: Az új reformáció — 96 tétel az egyház jövőjéről (Kálvin, Budapest, 2002)

“Az evangélium szerint reformált egyház megújulása iránt elkötelezett szerző 96 tétel alapján, kritikai, de konstruktív, analitikus és közérthető módon vázolja az egyház — szerinte — lehetséges jövendő alakját. Az egyház jelenlegi krízishelyzetéből kiindulva lehetőséget lát arra, hogy élő keresztyénség és élő gyülekezetek alkossák a jövendő egyházát. Jóllehet a szerző a Németországi Protestáns Egyház jelenlegi helyzetéből és szociológiai adottságából indul ki, megállapításai az egyház kríziséről és e válságban rejlő lehetőségekről — kevés kivételtől eltekintve — mérvadóak Európa valamennyi protestáns (és nem protestáns) történelmi egyházára nézve. Dr. Klaus Douglass 1958-ban született Lausenne-ban (Svájc). Teológiát és filozófiát tanult, 1989 óta evangélikus gyülekezeti lelki pásztor a németországi Niederhöchstadtban (Frankfurti Main). Több könyv szerzője (Megalapozott hit című műve 2001-ben jelent meg a Kálvin Kiadónál), valamint élénk előadói tevékenységet folytat németországi, ausztriai, svájci és amerikai szemináriumokon” (fülszöveg).

4. Csia Lajos: Az örök reformáció (Százszorszép, Budapest, 1995)

Csia Lajos sokoldalú és maradandó értékű teológiai munkái közül 1994-ben jelent meg a Bibliai lélektan. Művei közül talán legjelentősebb Az örök reformáció, melyet most tart a kezében. ‘Kinek csak regényt van türelme olvasni, tegye le ezt a könyvet. Ki az igazságért fáradni, küzdeni, szenvedni kész, küzdjön meg e könyvvel, melynek tartalma verejték, harc és könnyek gyümölcse.’ — Így ajánlja könyvét a szerző. A reformáció gondolatát általában a XVI. században végrehajtott reformáció óta leszűkítették az ettől az időtől számított evangéliumi mozgalmakra, ébredési irányzatokra. Csia Lajos ezzel szemben a reformáció, tehát a lelki-szellemi megújulás bibliai üzenetét hozza napfényre. A teljes Szentírás minden alapvető üzenete mind az egyén, mind a hívők közössége, az egyház teljes megújítását kívánja. A szerző ebben ad nagy segítséget a mai embernek is” (fülszöveg).

Advertisements

Ecclesia semper reformari debet! bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Kategória: egyháztörténet, könyvajánló, teológia

Hozzászólások lezárva.