Tanulságok József történetéből #2

Tovább folytatjuk József történetének megismerését — a mai igeszakaszunk az 1Móz 40:1-23, 35:28-29, 41:1-57 volt. E két fejezetből újabb öt tanulságot szűrhetünk le és alkalmazhatunk a saját életünkben.

József és Potifár felesége

József és Potifár felesége

1. Saját megtapasztalásaink felkészítenek a szolgálatra minket. “Józsefet rendelte melléjük, és szolgált nekik” (1Móz 40:4). Józsefet igazságtalanul megvádolta Potifár felesége, ami miatt börtönbe került. Nem sokkal később a fáraó két tisztviselője is ugyanebbe a börtönbe került, a börtön felügyelője pedig Józsefet rendelte melléjük, hogy szolgáljon nekik. József a saját tapasztalatai alapján megfelelő személy volt, hogy ezt a szolgálatot elvégezhesse, és segítségükre lehessen nekik az új helyzet elfogadásában és feldolgozásában. Bizonyos esetekben Isten azért enged meg nehézségeket az életünkben, mert általuk felkészít minket, hogy a “sorstársaink”, a hasonló helyzetbe került embertársaink felé szolgáljunk, és bátorítani, vigasztalni, segíteni tudjuk őket.

2. Ne magunkra, hanem Istenre irányítsuk mások figyelmét. “A megfejtés nem Isten dolga-e?” (1Móz 40:8). “Nem én, hanem Isten jelenti meg, ami a fáraónak javára van” (1Móz 41:16). Miközben megfejtette a börtönbe vetett tisztviselők és a fáraó álmát, nem magának szerzett ezzel érdemet, nem magának tulajdonította a dicsőséget. Minden esetben Istenre irányította az egyiptomiak figyelmét. Amikor valamit tudunk tenni a világiakért, akik még nem ismerik Istent, akkor mi se magunkat helyezzük előtérbe, hanem irányítsuk a tekintetüket az Úrra, hogy a mi tetteinken keresztül őt láthassák meg.

3. Isten határidő naplóját nem mi vezetjük. “És nem emlékezék meg a főpohárnok Józsefről, hanem elfelejtkezék róla” (1Móz 40:23). József megfejtette a főpohárnok álmát — miszerint három nap múlva visszakerül hivatalába. Arra számított, hogy három nap múlva ő is kiszabadul majd a börtönből, mert a tisztviselő szót emel az érdekében a fáraónál (1Móz 40:14). Ő azonban megfeledkezett róla, és még további két évet kellett a börtönben töltenie (1Móz 41:1). Az időzítés nem a mi kezünkben van, és nem mi határozzuk meg, hogy Isten mit és mikorra munkáljon ki az életünkben. A saját határidőnaplóját nem mi töltjük ki, hanem ő maga. Jézus is erre tanított: “Nem a ti dolgotok tudni az időket vagy alkalmakat, melyeket az Atya a maga hatalmába helyezett” (ApCsel 1:7). A mi dolgunk az, hogy türelmesen várjunk Istenre, és közben végezzük azt a munkát, amellyel megbízott (lásd Jézus szavainak folytatását az ApCsel 1:8-ban).

4. Az életünk az átélt nehézségek ellenére is lehet jó bizonyság. “Én pedig azt hallottam rólad…” (1Móz 41:15). “Találhatnánk-e ehhez hasonló férfit, akiben az Isten Lelke van?” (1Móz 41:38). A nehézségek ellenére is olyan életet tudott élni József, amelyről mások jó véleménnyel voltak, s amelynek híre ment. Keresztényként arra lettünk elhívva, hogy jó bizonyság legyünk mások előtt: “…hálát adok az én Istenemnek a Jézus Krisztus által mindnyájatokért, hogy a ti hiteteknek az egész világon híre van” (Róm 1:8).

5. Ha hűségesek vagyunk, többet bíz ránk Isten. “És monda a fáraó Józsefnek: Mivelhogy Isten mindezeket neked jelentette meg, nincs hozzád fogható értelmes és bölcs ember. Te légy az én házamon főgondviselő, és minden népem a te szavadra hallgasson, csak a királyi szék tesz engem nálad nagyobbá” (1Móz 41:39-40). József Potifár házában és a börtönben is hűségesen végezte a munkáját, melyet Isten rábízott. A hűség eredménye pedig az lett, hogy mostanra a második leghatalmasabb ember lett Egyiptomban közvetlenül a fáraó után. De erre a mostani kihívásra a korábbi szolgálatai és nehézségei, melyeket átélt, felkészítették és alkalmassá tették. Ha hűségesek vagyunk a kevésen, Isten többet bíz ránk (vö. Mt 25:21, 23).

Advertisements

Tanulságok József történetéből #2 bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Kategória: bibliafordítás

Hozzászólások lezárva.