Egymás terhei és a saját terheink

Avagy: kinek és mit kell hordoznia? A kérdést Pál apostolnak a galatákhoz írott levelében található gondolata veti fel, ahol egymáshoz nagyon közel a magyar bibliafordításokban ezt olvashatjuk: “Egymás terhét hordozzátok, és így töltsétek be Krisztus törvényét… Mert mindenki a maga terhét hordozza” (Gal 6:2, 5, RÚF [1]). Most akkor kinek milyen terhet kell hordoznia? Egymásét? Vagy mindenki a magáét? Mit tegyünk, ha engedelmeskedni akarunk a Bibliának? A kérdést segít megérteni, ha közelebbről szemügyre vesszük azt, amit Pál apostol az Újszövetség görög szövegében mond.

Amikor az apostol arra int, hogy egymás terheit hordozzuk, akkor a görög βάρος (barosz) kifejezést, amikor pedig a saját terheink hordozására, akkor a φορτίον (phortion) szót használja. A látszólagos ellentmondás feloldásának nyitja e szavak eltérő jelentésében keresendő.

Saját terheink

A Gal 6:5-ben tehát arra biztat Pál, hogy “mindenki a maga terhét hordozza”. Amikor erről beszél, akkor a teher alatt a φορτίον (phortion) fogalmát érti. Az Újszövetségben a következő helyeken fordul elő: Mt 11:30, 23:4, Lk 11:46 (2x), ApCsel 27:10 és Gal 6:5. A kifejezés olyan terhet jelent, amit valakinek saját magának kell vinnie, a saját terhét, mint amilyen pl. egy hajó saját rakománya (ApCsel 27:10). Balázs Károly így fogalmazza meg a jelentését: “…a törvényes, az őt megillető ‘teher’, amit mindenkinek magának kell vinnie” [2]. Varga Zsigmond pedig a következőképp határozza meg a szó jelentését: 1. tulajdonképpen értelemben teher, hajórakomány; 2. képi jelentéssel a törvény parancsolatának elhordozandó terhe [3].

A φορτίον (phortion) az a teher, amely mindannyiunknak egyenként kijut az életben, és amelyet mindenkinek a saját felelőssége szerint kell hordoznia. Ezt egymástól át nem vállalhatjuk. A saját “batyunkat” — ahogy Varga Zsigmond fogalmaz — magunknak kell cipelnünk.

Egymás terhe

Vannak azonban olyan terheink is az életben, amelyeket saját erőnkből nem tudunk elhordozni. Isten pedig azért hívott minket a szentek közösségébe, hogy az ilyen terhek cipelésében segítsünk egymásnak. Ezekről beszél Pál a Gal 6:2-ben, amikor a keresztényeket erre szólítja fel: “Egymás terhét hordozzátok, és így töltsétek be Krisztus törvényét”. A törvény betöltése nem működhet másként, csak akkor, ha segítünk egymásnak a terhek elhordozásában.

bareó kifejezés szótári jelentése a következő: “nehéznek lenni, megnehezedik, megterhel” [4]. Az előfordulásai pedig megmutatják, hogy nem egyszerű, elhordozható teherről van szó, hanem olyasfajtáról, amely alatt külső segítség nélkül összeroskadunk:

  • A Mt 26:43-ban megnehezedtek a tanítványok szemei, és külső segítség nélkül e teher miatt elnyomta őket az álom (tehát képtelenek voltak folytatni a virrasztást és az imdáságot; vö. Lk 9:32).
  • A Lk 21:34-ben a szív megnehezüléséről van szó, amely meggátolhat minket Isten országának a keresésében és Jézus Krisztus követésében.
  • A 2Kor 1:8-ban Pál arról beszél, hogy erőnk felett megterheltethetünk, mely képből látható, hogy egyedül képtelenek vagyunk azt elhordozni, amikor már saját erőnk végére érünk.
  • Az 1Tim 5:16 szerint megterheltethet a gyülekezet is, melynek következtében képtelen lesz betölteni funkcióját ebben a világban.

bareó szó főnévi alakja a barosz, mely a Gal 6:2-ben szerepel, és a fenti igeversekkel összhangban nehézséget, terhet jelent [5]. További előfordulásai az Újszövetségben: Mt 20:12, ApCsel 15:28, 2Kor 4:17, 1Thessz 2:6, Jel 2:24.

Felelősségünk

A felelősségünk kettős. Először is a saját dolgunkkal kell foglalkoznunk, és nem beleszólnunk abba, hogy mások hogyan élik az életüket. Isten mindenkire a képességei szerint bízott talentumokat, amelyekkel mindenkinek magának kell sáfárkodnia — utána pedig elszámolnia. Másrészt azonban felelősséggel tartozunk egymásért is. Amikor azt látjuk, hogy a testvérünk vállát olyan terhek és nehézségek nyomják, amelyek gátolják őt keresztény kötelességei ellátásában (imádság, kapcsolat Istennel, gyülekezet, sáfárság stb.), akkor a feladatunk, hogy segítsük őt a terhek hordozásában. A megosztott teher ugyanis fele olyan nehéz. Amikor pedig a világ látja azt, hogy létezik szolidaritás a keresztények között, az hatékony bizonyság Jézusról, aki ilyen egységbe fog össze minket.

Jegyzetek:
[1] RÚF — Revideált új fordítás, Magyar Bibliatársulat, Budapest, 2014.
[2] Balázs Károly: Újszövetségi szómutató szótár, Logos, Budapest, 1998. p. 615.
[3] Varga Zsigmond: Újszövetségi görög-magyar szótár, Kálvin, Budapest, 1996. p. 992.
[4] Balázs, p. 84.
[5] Balázs, p. 84., Varga, p. 134.

Advertisements

Egymás terhei és a saját terheink bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Kategória: görög

Hozzászólások lezárva.