10+1 gondolat az imáról Hilarion metropolitától

Hilarion Alfejev metropolitának Az imádságról címmel jelent meg könyve a Kairosz Kiadónál (Budapest, 2017), melyben rövid fejezetekben velős gondolatokat oszt meg azokkal, akik szeretnének elmélyülni az Istennel való kapcsolatukban. Ebből válogattam össze azokat az idézeteket, melyek számomra a legbeszédesebbek voltak.

1. Az ima, mint találkozás. “Az ima — találkozás az Élő Istennel. [Általa] …az ember Isten közvetlen közelébe kerül, Aki meghallja az embert, segíti őt, szereti őt… A keresztény imában az ember érzi az Élő Isten jelenlétét… Az imádság legfontosabb töltése mindig maga az Isten színe elé vonulás kell hogy legyen, a Vele való találkozás. Imádkozni azért kell, hogy együtt legyünk Istennel, kapcsolatba kerüljünk Istennel, megérezzük Isten jelenlétét.” (pp. 7-9.)

2. Az ima, mint párbeszéd. “Az ima — párbeszéd. Az imában Istenhez intézett szavainkon kívül benne van magának Istennek a válasza is. Mint minden párbeszédben, az imádságban is fontos, hogy ne csak elmondjunk dolgokat, ne csak kibeszéljük magunkat, hanem a választ is meghalljuk… Az imádságon keresztül sok mindent megtudhatunk Istenről. Imádkozás közben nagyon fontos készen álálni arra, hogy Isten megnyílik előttünk, de kiderülhet, hogy Ő más, mint ahogyan elképzeltük Őt.” (p. 11.)

3. Az imádkozó szív. “Istennek nem kellenek szavak, az ember szíve az, ami kell. A szavak másodlagosak, elsődleges fontosságú az az érzés, a hangulat, amellyel Isten elé állunk… Isten a szívünkre vágyik, nem pedig a szavainkra.” (pp. 19-21.)

4. Az ima, mint kemény munka. “Az ima munka. Athoszi Szent Sziluán mondja: ‘Imádkozni annyit jelent, mint vért ontani.’ Mint minden munkában, az ember részéről itt is szükség van erőfeszítésre, néha nagyon nagy erőfeszítésre, hogy még azokban a pillanatokban is, amikor nincs kedve imádkozni, rábírja magát. Ez a tett sokszorosan megtérül majd… Ne jöjjünk zavarba, ha nehezen is megy az ima. Ez annyit jelent, hogy Isten új feladatok elé állít bennünket, amelyeket mind az imádságban, mind az életben meg kell oldanunk.” (pp. 23-25.)

5. Az imádkozás tanulása. “Az imádkozást tanulni kell. Művelnünk kell magunkat, nem szabad megengedni, hogy… üres szavakat mondogassunk. Az imádság minőségére nagy hatással van az is, mi történik előtte, és mi következik utána… Az ima befejezése után sem szabad azonnal belemerülni a napi rutinba. Az ima befejeztével hagyjunk magunknak még egy kis időt, hogy meghalljuk Isten válaszát, hogy valahol belül megszólaljon valami, válaszoljon az Isten jelenlétére. Az imának csak akkor van értéke, ha megérezzük, hogy általa valami megváltozik bennünk, hogyha másképp kezdünk el élni.” (p. 37.)

6. Imádság másokért. “Nem azért kell imádkoznunk felebarátainkért, mert Isten nem tudja, hogyan üdvözítse őket, hanem azért, mert Ő azt akarja, hogy részt vegyünk egymás üdvözítésében.” (Megj.: Itt a szerző természetesen nem arra gondol, hogy egyik ember üdvözítené a másikat, hanem arra, hogy imáink által részt veszünk Isten megmentő tervében. p. 49.)

7. Közös családi ima. “A közös ima erősíti a családot, mert élete csak akkor lehet valójában teljes érték és boldog, amikor a családtagokat nemcsak a rokoni kötelék köti, hanem lelki rokonság is, közös világlátás és világnézet.” (p. 59.)

8. Közösségi ima. “Az Egyház hajó, amelyben a keresztények együtt mennek az üdvözülés útján. És a közös imádság az egyik leghatékonyabb eszköze annak, hogy haladjanak ezen az úton.” (p. 63.)

9. A szív folyamatos imája. “Fokozatosan, amint a szívünk egyre érzékenyebbé, megértőbbé válik az ima szavaira, eljuthatunk odáig, hogy az ima folytonossá válik, miközben fő eleme nem a szavak kimondása lesz, hanem az az állandó érzés, hogy Isten jelen van a szívünkben.” (p. 89)

10. Az ima, mint csöndes figyelés Istenre. “Az ima elsősorban beszélgetés Istennel, Vele való találkozás, egy párbeszéd, amely nemcsak Istenhez szóló szavainkat tételezi fel, hanem Isten válaszát is. Ezért nagyon fontos, hogy ne csak beszélni tudjunk, hanem szótlanok is tudjunk maradni, hogy bele tudjunk hallgatni azokba az isteni mélységekbe, amelyek az ima által nyílnak meg előttünk.” (p. 131.)

+1. Az ima életünk alapja. “Az imának életünk alapjává kell válnia, azzá, amire ráhangolódik teljes életünk. A keresztény ember életének meg kell felelnie az imádságnak. Ha az ember sikertelen az imádságban, az annyit jelent, hogy rosszul él, hogy az ő lelki állapota nem felel meg az imádságnak.” (p. 133.)

Reklámok

10+1 gondolat az imáról Hilarion metropolitától bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Kategória: idézetek, spiritualitás

Hozzászólások lezárva.